Kósa Lajos és a menekültáradat – semmi nem indokolja az országos pánikkeltést

Hétfő óta akár hat hónapig tartó „menekültügyi őrizetbe” lehet venni lényegében bárkit, aki Magyarországon menedékjogot kér. Ezt az ENSZ és az Unió illetékes szervezetei által embertelennek tartott gyakorlatot pontosan fél éve szüntették meg. Most újra bevezetik – Kósa Lajos szerint a menekültek által elkövetett bűncselekmények elszaporodása miatt. A számok mást mutatnak.

„Menekülték lepték el Debrecent”– mondta Kósa Lajos. Meg azt is, hogy nagymértékben megnőtt a menekültek által elkövetett bűncselekmények száma, és a helyzet tarthatatlan. „Tényleg” – tehette volna hozzá, de nem tette. Igaz, e nélkül is nyilvánvaló volt, hogy a debreceni polgármester éppen a Jobbik idegenellenes projektjét próbálja lenyúlni. A helyi szélsőjobb ugyanis három nappal korábban fáklyás vonulást szervezett a Sámsoni úti menekülteket befogadó állomás elé – ezúttal nem a zsidókban és a cigányokban, hanem a nálunk menedéket kérőkben találva meg a hont fenyegető veszélyt.  „Elszaporodó bűnözés, éjjel is hangoskodnak, és Ilonka néni már ki sem mer jönni” – hergelték a jól ismert klisékkel a környékbelieket. Akiknek amúgy valóban rombolja a komfortérzetét, hogy az állomás lakóinak száma néhány hónap alatt háromszázról ezer fölé emelkedett. Nem mintha a debreceni befogadó állomás eddigi 15 éve kizárólag a békés együttélésről szólt volna.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A nagyobb vidéki városok kormánypárti polgármesterei üzemszerűen pánikkal szoktak reagálni, ha a szélsőpolgári erők valami előítéletes üggyel kezdenek népszerűsködni a városukban – elég csak a roma világsátor-projekt kálváriájára gondolni. A Jobbik és segédcsapatai május 18-án tartották az első menekültellenes megmozdulást a Sámsoni úton – három nappal később Pintér belügyminiszter már be is nyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi, hogy bárki, hazánkban menedéket kérőt különösebb bonyodalmak nélkül akár hat hónapra „menekültügyi őrizetbe” vehessenek. Ezt indokolta és jelentette be Kósa Lajos fent idézett aznapi nyilatkozata. Pedig egy hónappal korábban, április 18-án a Jobbiknak a menekültek jogait korlátozni kívánó indítványai kapcsán még arról beszélt, hogy Magyarországnak kötelezettségei vannak, amelyeket be kell tartania – igaz, a jobbikosok akkor még csak sajtótájékoztatót tartottak, nem több száz főt megmozgató tüntetést.

Április 25-én tárgyalta a városi közgyűlés a közbiztonság helyzetéről szóló beszámolót. A közgyűlésben a debreceni rendőrkapitány ugyan elmondta, hogy a város egyik kritikus pontja a befogadó állomás környéke, de ezt minden évben elmondja – nem is váltott ki vele különösebb izgalmat. Mondott ugyanakkor néhány meglepő számot is. Eszerint csak az április 15. és 21. közötti héten például 12 garázdaság, 14 lopás és 1 súlyos testi sértés esetében volt menekülttáborban élő az elkövető. Ez első ránézésre is elég sok egy hét alatt, és az adatok mintha a polgármester későbbi, a bűnözés drámai növekedéséről szóló kijelentéseit támasztanák alá. Csakhogy itt valami nem stimmel.

Május végén, a menekültek szabad mozgását újra korlátozó törvényjavaslat benyújtásakor a Ki mit tud-on keresztül kikértük az ORFK-tól a Debrecenben nem magyar állampolgárok által elkövetett személy elleni bűncselekmények, szabálysértések, illetve külön a bolti lopások számát tartalmazó statisztikát. Ebből viszont például az derül ki, hogy egész áprilisban összesen 3 személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el külföldiek, és lopás miatt is mindössze 6 esetben indult külföldi ellen eljárás – miközben a városi rendőrkapitány ennél sokkal súlyosabb számokról beszél.

Bár az adatok éves kivetítésben például a személy elleni erőszakos bűncselekmények számának látványos emelkedéséről szólnak, az országos pánikkeltést kevéssé indokolják: helyi forrásaink szerint a menekültek agressziója szinte kizárólag egymás ellen irányul. És ha az összetűzések szaporodnak, annak van egy egyszerű magyarázata: a befogadó állomásokon elképesztő a zsúfoltság, most már az étkezőkben, a sportpályákon is alszanak menekültek, akik a hosszabb-rövid ideig tartó ide vezető út viszontagságai miatt amúgy is rossz lelkiállapotban vannak. Tovább árnyalja a az adatokat, hogy a debreceni befogadóállomáson és környékén rendkívül intenzív a rendőri jelenlét – itt minden tettlegességig fajuló konfliktust eljárás követ, ami aztán persze menekültek által elkövetett cselekményként jelenik meg a statisztikákban. Ráadásul egy kétszázezer lakosú városban, ahol évente ezres nagyságrendben követnek el erőszakos bűncselekményeket, nyilvánvaló képtelenség tucatnyi bolti lopás és verekedés alapján bűnügyi krízishelyzetről beszélni – Kósa Lajos mégis ezzel hozza összefüggésbe a menekültek szabad mozgását a gyakorlatban nyilván korlátozó jogszabályt.

A valóságos ok inkább az a menekülthullám lehet, amit a kormány és az illetékes szervezetek láthatóan nem tudnak kezelni. A menedékkérők száma az év végére elérheti a tavalyi öt-nyolcszorosát, és az a módszer, ahogy a kormány új befogadóállomások létesítésével próbálkozik, a Jobbik által meghatározott közhangulatban totális kudarchoz vezetett. A Győrhöz közeli Vámosszabadiba tervezett új befogadó állomás létesítése határokon átívelő, mondhatni összmagyar tiltakozást váltott ki: még a csallóközi magyar polgármesterek is aláírásgyűjtést szerveznek, támogatandó a tiltakozó magyar kollégákat. Ezt a krízist kezelni kevés lesz a Kósa Lajos-i kommunikáció, de még a menedékkérőket a tábor falai mögé záró sebtében elfogadott jogszabály is.

Becker András