Nem írta alá: Fontos vétó, de mire lesz elég?

Az Infotv. módosításának politikai vétója akkor is csak politikai vétó marad, ha alkotmányossági megfontolások vezetik benne az elnök kezét. Fontos, hogy a legfontosabb kérdésekben Áder János osztotta a törvénnyel összefüggő álláspontunkat, de mire megyünk ezzel együtt? Félig tele és félig üres poharak, a kecske és a káposzta helyett itt a vétó utáni helyzet tényszerű elemzése.

Az elnöki vétóról mindenek előtt nyilvánvaló, hogy ez tartalma szerint egy rejtett alkotmányossági vétó, így az indokok alapján az elnöknek bizony az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia. Ezen gyorsan túllépve viszont az örömteli, hogy a szerintünk is fennálló négy alkotmányossági probléma (az elfogadás eljárása és a visszamenőleges hatályú hatálybaléptetés, a külön törvények szerinti megismerési eljárásoknak az Infotv. hatálya alóli kivétele, a „visszaélésszerű adatigénylési” szabály, valamint a Ptk.-ból átemelt, a bírói út helyett felügyeleti eljárást nyitó rendelkezés) közül a két legfontosabbat érveléssel együtt a vétó is tartalmazza, a folyamatban lévő eljárásokban való alkalmazásra pedig szempontként hivatkozik.

Mi lesz vajon most a következő lépés az ügyben?

Ami a törvény egészének sorsát illeti: a vétójog egyszeri, a vétó tartalma az Országgyűlést nem köti, tehát azt akár azonos szöveggel is elfogadhatják újra, s azt az elnök köteles lesz most már aláírni. (Ez alól csak az jelentene kivételt, ha újonnan bekerült alkotmánysértő rendelkezés vagy eljárási hiba folytán másodjára alkotmányossági vétót emelne az elnök, de ennek azért nem adnánk sok esélyt.)

Biztosra vehetjük ezért, hogy a törvény végül megszületik, s ha a kormánypártok ragaszkodnak a döntésükhöz (szokásuk), akkor az is nagyon valószínű, hogy amit az elnök nem észrevételezett, az nem is fog változni. Maradni fog tehát – a szerencsére csak 2014 márciussal hatályba lépő – Ptk-s szabály, és jó eséllyel marad a külön nem támadott hatálybaléptetés is.

Valószínű ugyanakkor, hogy a kormány valamilyen mélységben el fogja fogadni az elnöki megfontolásokat, mint ahogy ezt az elnök eddigi politikai vétói alapján is megtette. Előzetesen azt tartanánk valószínűnek, hogy a külön törvény szerinti nyilvánosságkövetelmények kapcsán elfogadják az elnöki megfontolást. Itt az elnök nálunk jóhiszeműbb volt, és csak azt látta problémának, hogy nem egyértelmű, hogy a szabály nem rontja el az Infotv. garanciáit, és azt javasolja, hogy ezt mondja is ki a törvény. Ezt a kormányoldalnak elvileg el kellene fogadnia, hisz a KIM is ugyanezzel az érveléssel védte a törvényszöveget, s ha senki se akarja úgy érteni, amit szerintünk a szöveg jelent, akkor miért ne akarná ezt a törvényalkotó rögzíteni?

Viszont a legfontosabb probléma, a „visszaélésszerű”, ÁSz-KEHI mélységű igénylést kizáró szabálynál bármi előfordulhat. Hiába adott ugyanis igazat nekünk az elnök (bizonytalan tartalmú és értelmezhetetlen a rendelkezés), és utalt arra, hogy ő a hiányzó, a nagy terjedelmű (azaz 15 nap helyett 30 napos válaszadást lehetővé tevő) igényléseket meghatározó és a költségszámítás módját szabályozó rendelet útján keresne a technikailag teljesíthetetlen kérések kezelésére megoldást. Ettől ugyanis még hatásában legalább ugyanennyire korlátozó szabályok akár a törvényszövegben, akár a rendeletben is előfordulhatnak. Így aztán a vétóból a végén ebben a kérdésben akár még valami rosszabb is kisülhet

Jelenleg tehát nem tehetünk mást, mint hogy várunk és reménykedünk a várhatóan néhány napon belül megszülető kormánypárti módosítók szövegezőinek bölcsességében.

Előzmények:

Jóri András: “Ha meg tudjátok tartani”

Az átláthatóság korlátozása: Ne írd alá, János!

Heten a trafikpályázat adataiért – a Fidesz láncra verné az őrkutyákat