Vadkelet: Mi lesz hátramaradt afgán szövetségeseinkkel a kivonulás után?

Az Afganisztánban állomásozó nemzetközi haderők számos helyit foglalkoztatnak. Akár a táborokon belüli építkezéseken, akár köztisztasági munkára, de hírszerzési feladatokra is, és nem utolsósorban tolmácsolásra. Az atlatszo.hu tudósítói ottlétük alatt több tolmáccsal is találkoztak, volt aki a Magyarországon üzemeltetett vendéglőjét adta fel a biztos megélhetést adó kabuli tolmácsolási munkára. Egyvalamiről azonban kevés szó esik: mi lesz az ISAF által foglalkoztatott afgánok sorsa a kivonulás után? Videóinterjú.

Az afgán érintettek számára ez a kérdés életbevágó. A tálibok árulónak tartanak mindenkit, aki bármilyen módon besegít az ISAF-nak. Ők most még valamilyen módon a nemzetközi haderők védelmét élvezik – egy esetleges helyi segítőt érő atrocitás akár ellencsapást is kiválthat. A már több szinten bejelentett kivonulás után ez a védőernyő megszűnik.  Jellemző a helyzetre,  hogy a Pol-e-Khumriban a magyar újjáépítési csoport mellett dolgozó tolmácsok segítségkérő levelet küldtek a Honvédelmi Minisztériumba, akik a levelet a Külügyhöz továbbították.

Kaleta Gábor, a tárca sajtófőosztályának vezetője tavaly december eleji  közlése szerint az ügyben egyeztetnek az illetékes állami szervekkel és a NATO-tagállamokkal is. Azóta semmi hivatalos hír nincs a problémáról. A Pol-e-Khumriban  felállított tábor felszámolása várhatóan ez év márciusára fejeződik be, sok idő nincs a döntésre.

Kollégáink 2012. november elejétől közepéig tartózkodtak a közel-keleti országban, ahova a Honvédelmi Minisztérium által kiutaztatott újságírók többségétől eltérően nem közpénzen, hanem az atlatszo.hu támogatásával, és önmaguk finanszírozásával utaztak. Bár a katonai táborokban az ISAF vendégszeretetét élvezte, stábunk élt a függetlenség adta szabad kijárási lehetőséggel, így nem csak a nemzetközi erők által kiépített alternatív valóság szemszögéből tudtunk riportokat készíteni. A stáb tagjai voltak: Szávuly Aranka riporter, Bodolai László operatőr, újságíró, jogász, és Gáli Csaba alkotmányjogász, az atlatszo.hu ügyvédje.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a tolmácsok nem csak saját maguk, hanem a családjuk részére is menedékjogot kérnének Magyarországon. Ismerve a nemzetközi fórumokon is többször kritizált itthoni menekültügyi hozzáállást,  sok jóval nem lehet biztatni a segítséget kérőket. Egy magát megnevezni kívánó forrásunk szerint a kérdést jól át kell gondolni, mert a helyzet túlmutat önmagán: ha a magyar kormány kiment, és letelepedéshez segít néhány afgán családot, akkor megélhetést is kell nekik hosszú távon biztosítani, ami a munkaerőpiaci helyzetet tekintve nehezen megoldható. A kimenekített családok segélyekből történő hosszú távú eltartása viszont ellentétes a kormányzat politikájával, és feszültségeket is okozhatna itthon.

Másrészt az is elképzelhető, hogy az afgán tolmácsok csak blöffölnek, így akarnak Európába jutni, napi szinten tízesével kapnak el afgán menekülteket a magyar-szerb határon. És jelenleg csak a pol-e-khumrii tábor felszámolásáról van szó. Ha a magyar kormány segítséget nyújt az ottani tolmácsoknak, ez NATO szinten is veszélyes precedenst teremtene. A kabuli és más nagyobb táborok tervezett felszámolása során elözönlenék a nemzetközi erőket a hasonló kérelmek, joggal hivatkozva a magyar precedensre.

Tehát a magyar kormány döntése előre kódolt. A HM-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a NATO vezette ISAF-műveletben részt vevő valamennyi nemzetet érintő kérdésről van szó, amelynek megoldása alapos előkészítést, tájékozódást, elemzéseket igényel. A rendkívül szerteágazó probléma egyes rétegeinek (pl. humanitárius, szociális, nemzetbiztonsági, stb.) feltárása, vizsgálata jelenleg is tart. A hivatalos döntés előkésztő szervek a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium.”

Ezzel együtt nem valószínű hogy hírszerzési törekvések irányulnának annak kiderítésére, hogy az ISAF kivonulása után várható-e megtorlási hullám a nemzetközi haderőket segítő civilek ellen. Az afgán hadsereg és rendőrség tagjai ellen irányuló merényletek e tekintetben nem hagynak kétséget a jövő felől. Az afganisztáni belső törzsi információs rendszerben családtagokra bontva számon tartják, ki milyen szerepet töltött be a különböző rezsimekben. Az alábbi videointerjú a pol-e-khumrii táborban készült az érintettekkel.