Nyergesék első milliárdja I.: Tüntesd el az adósságot!

Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette. A kft.-ben hamarosan megjelent Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, majd az évek során a vagyon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép tulajdonába került. Hogyan csináljunk milliárdokat öt lépésben? Cikksorozat, első rész.

Első lépés: Alapíts csendben céget ismeretlenekkel, tiszta lappal – majd szállj be még csendesebben!

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

1999 novemberében alakult egy családi vállalkozásnak látszó kft., Majoros és Társa néven Szolnokon. A céget Majoros János és Majoros Katalin hozta létre, 3 millió forinttal, fő tevékenységnek pedig malomipari termékek gyártását jelölték meg, bár a cégadatbázis alapján semmilyen kapcsolatuk nem volt a malomiparral. Majorosnak korábban olyan cégekben volt részesedése, amelyek az építőiparban dolgoztak, leginkább mérnöki tanácsadással foglalkoztak.

A kft-ét pár hónappal később egy 100 millió forintos tőkeemelés kíséretében megvásárolta a Von Holland Zrt., amelynek a tulajdonosi struktúrája a zárt részvénytársasági forma miatt nem ismert. Csak annyi volt róla tudható, amit a HVG leírt 2002-ben: az rt. áttételes érdekeltsége Tóth László vállalkozónak, aki az első Orbán-kormány idején több állami cégben is felbukkant, 1999-ben egy évig például a Tokaj Kereskedőház Rt. igazgatósági tagja volt. Ismert érdekeltsége volt a Transsylvánia Rt. is, amelyben 1994 és 1997 között it-tag volt Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet kiadójának többségi tulajdonosa (HVG, 2002. május 18.).

A felvásárlással együtt a cég neve Budai Malomipari Kft-re változott, a felügyelőbizottságba belekerült Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, akiről akkor még csak kevesen hallottak: 1999-ig ügyvédként dolgozott, ekkortól kezdett nagyobb erőkkel különböző üzleti tranzakciókban részt venni. A kft. ügyvezetője azonban az átalakulások ellenére maradt az alapító és első ügyvezető,  a névtelen Majoros János.

Második lépés: Szerezz nulla pénzből jelentős vagyont áron alul, állami hitellel!

„A Magyar Fejlesztési Bank Rt. kijelenti, hogy a Budai Malomipari Kft. (…) részére 1 063 500 000 forint összegű hitelt nyújt.” – az átlátszó.hu által megtekintett irat szerint ezzel a szöveggel adott ki egy szokatlan, alig pár soros hitelígérvényt az állami tulajdonú MFB 2000 februárjában a pár hónappal korábban alakult ismeretlen szolnoki cég javára. Az ígérvény arra szólt,  hogy a kft. az egymilliárd forintos óriáshitelből, nulla önerővel megvásárolhassa a felszámolás alatt lévő, nagy múltú és igencsak hányatott sorsú Budai Hengermalom Kft. vagyonát, tárgyi eszközeit és ingatlanait. Valamint – mint ez a hitelígérvényből kiderül – ugyancsak szokatlan módon finanszírozza az ügylet áfa-tartalmát. (Figyelem! A történet megértéséhez fontos tudni, hogy két, majdnem hasonló nevű cégről van szó. A Budai Malomipari Kft. az újonnan alakult szolnoki cég, a Budai Hengermalom Kft. pedig a régi.)

A szolnoki vállalkozás ráadásul az állami bank hiteléből olyan ingatlanvagyont vásárolhatott meg, amely fölött akkor éppen egy másik állami bank, a felszámolás alá került malmot masszívan hitelező, azt részben tulajdonló és a Princz-éra után jelentős veszteségekkel küszködő Postabank rendelkezett. A pénzintézet nem pályáztatott, nem keresett más vevőt, hanem vevőkijelölési jogával élve éppen a szolnoki kft-ét választotta ki.

„Ha valaki tótágast áll, akkor sem tud soha ilyen hitelt kapni, nyilvánvaló, hogy kellettek hozzá politikai kapcsolatok” – fogalmazott az átlátszó.hu-nak egy korábban az államigazgatásban privatizációs ügyletekkel foglalkozó, jelenleg pedig a magánszférában dolgozó pénzügyi tanácsadó, aki szerint több furcsaság is van az MFB-hitellel kapcsolatban. Mint mondta, szokatlan, hogy egy fejlesztési bank eszközvásárlásra ad kölcsönt, ez ugyanis nem jellemző fejlesztési banki tevékenység, és az is furcsa, hogy még az ügylet áfa-tartalmát is megfinanszírozza a bank hosszú távú hitellel, miközben az áfá-t a hitel kedvezményezettje rövid úton visszaigényelheti.

Az átlátszó.hu közérdekű adatigényléssel fordult az MFB-hez, hogy a hitellel kapcsolatos döntés dokumentációját megismerje, az állami bank egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre. Így nem tudhattuk meg, hogy milyen szerepe volt az ügyletben az akkor a banknál tanácsadóként dolgozó Simicska Lajosnak, akinek egyébként – mint a cikk második részéből kiderül – évekkel később az érdekeltségébe került a cég és vele együtt vagyon is.

Harmadik lépés: Tüntesd el az adósságot!

A tranzakció-sorozat érdekessége, hogy a kis szolnoki cég a nagy értékű telkekhez, és a budai telken álló malomhoz  per-, teher és igénymentesen jutott hozzá meg, miközben az adásvételi szerződés (adásvételi szerződés, PDF) szerint csak a Postabanknak 2,1 milliárd forint értékű jelzáloga volt bejegyezve rájuk. Az eladó, vagyis a kft. felszámolója ugyanis vállalta, hogy ezeket a követeléseket a szerződés aláírása után törlik az ingatlanokról.

Az elérhető dokumentumokból nem világos, mi történt a tartozással, a Hengermalom károsult hitelezői viszont egy hosszú évek óta tartó bonyolult perben igyekeznek bizonyítani, hogy a felszámolónak nem volt joga eladni a telkeket, a nyilvános árverés hiányában a vagyont ár alatt értékesítették, azaz a többi hitelezőt megkárosították. A pereskedést bonyolítja, hogy a malmot jegyző kft. felszámolásával párhuzamosan elkezdték a cég rt-vé alakítását, az rt-ét azonban soha nem jegyezték be. A felszámolás és a vele párhuzamosan zajló átalakulás viszont a pereskedők szerint alkalmas volt arra, hogy követhetetlenné váljon az adósság, továbbá a vagyonértékesítésből  befolyt pénz sorsa.

A lényeg azonban, hogy a vagyon a szolnoki cégé lett, az adósság –  köz- és egyéb tartozások és a Postabank követelés – viszont maradt a felszámolás alatt lévő kft-nél.

Mong Attila

(Fotó: atlatszo.hu/D. Kovács Ildikó. Folytatjuk.)