Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom
Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor...
Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette. A kft.-ben hamarosan megjelent Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, majd az évek során a vagyon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép tulajdonába került. Hogyan csináljunk milliárdokat öt lépésben? Cikksorozat, első rész.
Első lépés: Alapíts csendben céget ismeretlenekkel, tiszta lappal – majd szállj be még csendesebben!
1999 novemberében alakult egy családi vállalkozásnak látszó kft., Majoros és Társa néven Szolnokon. A céget Majoros János és Majoros Katalin hozta létre, 3 millió forinttal, fő tevékenységnek pedig malomipari termékek gyártását jelölték meg, bár a cégadatbázis alapján semmilyen kapcsolatuk nem volt a malomiparral. Majorosnak korábban olyan cégekben volt részesedése, amelyek az építőiparban dolgoztak, leginkább mérnöki tanácsadással foglalkoztak.
A kft-ét pár hónappal később egy 100 millió forintos tőkeemelés kíséretében megvásárolta a Von Holland Zrt., amelynek a tulajdonosi struktúrája a zárt részvénytársasági forma miatt nem ismert. Csak annyi volt róla tudható, amit a HVG leírt 2002-ben: az rt. áttételes érdekeltsége Tóth László vállalkozónak, aki az első Orbán-kormány idején több állami cégben is felbukkant, 1999-ben egy évig például a Tokaj Kereskedőház Rt. igazgatósági tagja volt. Ismert érdekeltsége volt a Transsylvánia Rt. is, amelyben 1994 és 1997 között it-tag volt Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet kiadójának többségi tulajdonosa (HVG, 2002. május 18.).
A felvásárlással együtt a cég neve Budai Malomipari Kft-re változott, a felügyelőbizottságba belekerült Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, akiről akkor még csak kevesen hallottak: 1999-ig ügyvédként dolgozott, ekkortól kezdett nagyobb erőkkel különböző üzleti tranzakciókban részt venni. A kft. ügyvezetője azonban az átalakulások ellenére maradt az alapító és első ügyvezető, a névtelen Majoros János.
Második lépés: Szerezz nulla pénzből jelentős vagyont áron alul, állami hitellel!
„A Magyar Fejlesztési Bank Rt. kijelenti, hogy a Budai Malomipari Kft. (…) részére 1 063 500 000 forint összegű hitelt nyújt.” – az átlátszó.hu által megtekintett irat szerint ezzel a szöveggel adott ki egy szokatlan, alig pár soros hitelígérvényt az állami tulajdonú MFB 2000 februárjában a pár hónappal korábban alakult ismeretlen szolnoki cég javára. Az ígérvény arra szólt, hogy a kft. az egymilliárd forintos óriáshitelből, nulla önerővel megvásárolhassa a felszámolás alatt lévő, nagy múltú és igencsak hányatott sorsú Budai Hengermalom Kft. vagyonát, tárgyi eszközeit és ingatlanait. Valamint – mint ez a hitelígérvényből kiderül – ugyancsak szokatlan módon finanszírozza az ügylet áfa-tartalmát. (Figyelem! A történet megértéséhez fontos tudni, hogy két, majdnem hasonló nevű cégről van szó. A Budai Malomipari Kft. az újonnan alakult szolnoki cég, a Budai Hengermalom Kft. pedig a régi.)
A szolnoki vállalkozás ráadásul az állami bank hiteléből olyan ingatlanvagyont vásárolhatott meg, amely fölött akkor éppen egy másik állami bank, a felszámolás alá került malmot masszívan hitelező, azt részben tulajdonló és a Princz-éra után jelentős veszteségekkel küszködő Postabank rendelkezett. A pénzintézet nem pályáztatott, nem keresett más vevőt, hanem vevőkijelölési jogával élve éppen a szolnoki kft-ét választotta ki.
„Ha valaki tótágast áll, akkor sem tud soha ilyen hitelt kapni, nyilvánvaló, hogy kellettek hozzá politikai kapcsolatok” – fogalmazott az átlátszó.hu-nak egy korábban az államigazgatásban privatizációs ügyletekkel foglalkozó, jelenleg pedig a magánszférában dolgozó pénzügyi tanácsadó, aki szerint több furcsaság is van az MFB-hitellel kapcsolatban. Mint mondta, szokatlan, hogy egy fejlesztési bank eszközvásárlásra ad kölcsönt, ez ugyanis nem jellemző fejlesztési banki tevékenység, és az is furcsa, hogy még az ügylet áfa-tartalmát is megfinanszírozza a bank hosszú távú hitellel, miközben az áfá-t a hitel kedvezményezettje rövid úton visszaigényelheti.
Az átlátszó.hu közérdekű adatigényléssel fordult az MFB-hez, hogy a hitellel kapcsolatos döntés dokumentációját megismerje, az állami bank egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre. Így nem tudhattuk meg, hogy milyen szerepe volt az ügyletben az akkor a banknál tanácsadóként dolgozó Simicska Lajosnak, akinek egyébként – mint a cikk második részéből kiderül – évekkel később az érdekeltségébe került a cég és vele együtt vagyon is.
Harmadik lépés: Tüntesd el az adósságot!
A tranzakció-sorozat érdekessége, hogy a kis szolnoki cég a nagy értékű telkekhez, és a budai telken álló malomhoz per-, teher és igénymentesen jutott hozzá meg, miközben az adásvételi szerződés (adásvételi szerződés, PDF) szerint csak a Postabanknak 2,1 milliárd forint értékű jelzáloga volt bejegyezve rájuk. Az eladó, vagyis a kft. felszámolója ugyanis vállalta, hogy ezeket a követeléseket a szerződés aláírása után törlik az ingatlanokról.
Az elérhető dokumentumokból nem világos, mi történt a tartozással, a Hengermalom károsult hitelezői viszont egy hosszú évek óta tartó bonyolult perben igyekeznek bizonyítani, hogy a felszámolónak nem volt joga eladni a telkeket, a nyilvános árverés hiányában a vagyont ár alatt értékesítették, azaz a többi hitelezőt megkárosították. A pereskedést bonyolítja, hogy a malmot jegyző kft. felszámolásával párhuzamosan elkezdték a cég rt-vé alakítását, az rt-ét azonban soha nem jegyezték be. A felszámolás és a vele párhuzamosan zajló átalakulás viszont a pereskedők szerint alkalmas volt arra, hogy követhetetlenné váljon az adósság, továbbá a vagyonértékesítésből befolyt pénz sorsa.
A lényeg azonban, hogy a vagyon a szolnoki cégé lett, az adósság – köz- és egyéb tartozások és a Postabank követelés – viszont maradt a felszámolás alatt lévő kft-nél.
Mong Attila
(Fotó: atlatszo.hu/D. Kovács Ildikó. Folytatjuk.)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásEgy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!