Dokumentumfilm: Veszélyes hulladékot szállít Kelet-Európába az olasz maffia

Több mint 200 millió tonna szemét kering láthatatlanul Európában. Ennek egy részét az olasz maffia tünteti el illegális módszerekkel, például Kelet-Európába is szállítva –  állítja egy belga és olasz újságírók által készített dokumentumfilm (Toxic Europe, 27 perc, olasz nyelvű változata itt elérhető).  A film az Europol adatait idézi, melyek szerint a Cosa Nostra, a Camorra és ‘Ndrangheta vállalkozásai nagyot kaszálnak az egyre költségesebb hulladékfeldolgozásból, ráadásul a piacai árnál akár ötször kevesebbért dolgoznak, a hivatalos utak megkerülésével. 

Az Olaszországban, Belgiumban, Luxemburgban és Romániában forgatott dokumentumfilm kapta 2011-ben a szervezett bűnözést bemutató legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést a turini központú FLARE –hálózattól. Tavaly augusztusban az egyik olasz közszolgálati csatorna, a RAI 3 megvette a dokumentumfilm sugárzási jogát, de két nappal az adás előtt – a szerzők szerint lehetséges perektől tartva, mivel a filmben szereplő egyik érintett, Róma legnagyobb hulladék-lerakójának tulajdonosa nagyon nagy halnak számít – a csatorna vezetése visszalépett a film bemutatásától. Pedig – hangsúlyozzák a film készítői – ők minden állításukat alá tudják támasztani,  és ezt a televízió szerkesztői, jogászai is ellenőrizték. A film egyik alkotóját, Cecilia Anesi-t kérdeztük.

86%

Év végéig még

17 362 341 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hogyan kezdtétek a kutatómunkát, kaptatok valahonnan információt, vagy a témával foglalkozó korábbi cikkek nyomán indultatok el?

Korábban azt vizsgáltuk, hogy a kormány miért nem bírta kezelni Campania tartományban a szemét mennyiségét. Ugyanis éveken át idepasszolták az észak-olaszországi veszélyes hulladékot is. A L’Espresso  nevű olasz oknyomozó lapban megjelent egy cikk, amely azt állította, hogy Nápolyból Romániába szállítják a veszélyes hulladékot, egy olasz vállalkozó tulajdonában lévő hulladéklerakóba. Elmentünk Romániába, s az utóbbira nézve ugyan nem találtunk bizonyítékot, viszont azt kiderítettük, hogy milyen olasz cégek, olasz vállalkozók nyitottak hulladék-kezeléssel foglalkozó vállalkozásokat Romániában. Annyit tudtunk, hogy Olaszországon belül mely cégek foglalkoznak ilyesmivel, és azt is, hogy nem feddhetetlenek, bár eljárás sosem indult egyikük ellen sem.

Egyszerű volt megszerezni a szükséges adatokat?

Elsősorban az ottani önkormányzatok által a weben közzétett adatokból dolgoztunk, ebből megtudtuk, kikkel szerződtek hulladék feldolgozásra. Ezután tudtuk ellenőrizni a cégadatokat Olaszországban és Romániában is, ebben román kollégák is segítettek. A filmben is szereplő egyik román cégnek résztulajdonosa egy luxemburgi cég, melyről csak némi szerencsével sikerült kiderítenünk, hogy egy olasz nagyvállalkozóé. Azt is megtudtuk, hogy két olasz vállalkozóhoz köthető a romániai hulladékfeldolgozás nagy része, és mint kiderítettük,  a kettőjük között igen jó a kapcsolat. És nagyon sok információnk van még azokról a romániai vállalkozókról, akik segíthették az olaszokat, de ezek feldolgozására majd csak a projekt folytatásakor lesz idő. A tavalyi pályázatnál a határidő is szorított bennünket, illetve a beadható filmek is csak maximum 30 perc hosszúságúak lehettek. Szeretnénk a környező országokban és máshol is kutatni ezt a témát, mert úgy tudjuk, hogy nem csak Romániát használják szemétlerakóként, hanem egyes észak-európai  és észak-afrikai országokat is.

Beengedték a stábot filmezni a hulladéklerakókba?

Az egyik alkalommal direkt vasárnap mentünk, mert akkor lazább a biztonsági ellenőrzés, kevesebb az őr.  A lerakók területére nem mehettünk be sehol, de például a Glina-i lerakó olyan hatalmas területű, egy korábbi  tó helyén alakították ki, hogy az egyik oldalról nem is látszik a túloldal.  Egy idő után a közeli telepen lakók kijöttek a házaikból és telefonáltak valakiknek, talán azért mert meglátták nálunk a kamerát. Igyekeztünk nagyon gyorsan végezni, és mindkét alkalommal más autóval mentünk oda. Egy másik lerakónál a taxisofőr, aki odavitt bennünket rettenetesen félt, mert csak egy út vezetett a lerakóhoz, így nem lett volna menekülésre lehetőség, ha gond van, így nem is tudtunk elég közel menni. A brassói lerakóhoz helyi ismerősök vittek el. Komoly problémánk végül sehol nem volt, de Glinában a helyi lakók meg a minket odakísérő román újságíró is folyamatosan azt mondták, hogy siessünk, és hogy „azoknál” fegyver van, „nagyon kell vigyázni”.

A filmet eddig egy online lap publikálta Olaszországban, a dailyblog.it. Fotó: innen.