Elfogult az Európai Bizottság a glifozát engedélyezése miatt perelő civilek szerint

Fontos tudományos eredményeket hagytak figyelmen kívül, kutatások eredményét zárták ki, amikor az Európai Bizottság 2023-ban tíz évvel meghosszabbította a glifozát engedélyét – állítják a döntést az Európai Bíróságon megtámadó nemzetközi civil szervezetek. A főként gyomirtókban használt vegyület rákkeltő hatásáról egy évtizede éles tudományos vita folyik.

Az Európai Unióban minden vegyi hatóanyagot tartalmazó mezőgazdasági vegyszert rendszeresen, általában tíz-tizenöt évente újra kell engedélyeztetni. Ennek során azt kell bizonyítania az engedélyezést kérelmezőnek, hogy a vegyszer használata nem jelent kezelhetetlen kockázatot a környezetre és az emberi egészségre. A glifozát esetében a vegyszergyártó nagyvállalatokból álló, ún. Glyphosate Renewal Group (GRG) feladata volt, hogy a részletes dokumentációt összeállítsa és benyújtsa az EU élelmiszer-biztonsági hatóságához. A GRG-t nyolc gyártóvállalat, többek között olyan vegyipari óriások alkották, mint a Bayer, a Syngenta vagy a Sinon Corporation.

A GRG által összeállított dokumentációs csomagnak tartalmaznia kellett az elmúlt tíz évben a glifozáttal kapcsolatban publikált tudományos kutatásokat, és az eredmények értékelését is. A több mint 10 ezer oldalnyi dokumentációból kiderül, hogy összesen több mint 12 ezer glifozáttal kapcsolatos kutatást találtak. A vaskos jelentést átböngészve azonban az is kiderül, hogy a kutatások 87 százalékát pusztán a cím és az absztrakt alapján kizárták a vizsgálatból. Mindössze a publikációk 1,5 százalékát minősítették relevánsnak és megbízhatónak, azaz végül 191 tudományos kutatás eredményeit tárták az uniós értékelők elé.

A GRG külön kezelte a glifozát hormonkárosító hatásait, és a 12 ezren felül további 4 ezer kutatást gyűjtöttek össze csak ebben a témában. Az arányok azonban itt is hasonlóak: a cím és az absztrakt elolvasása után kidobták a publikációk 90 százalékát, és csak 17 darab ment át a végső szűrőn.

A GRG által elkészített dokumentációs csomagot megvizsgálták az értékelőnek kijelölt tagországok, Svédország, Hollandia, Magyarország és Svédország szakértői. Nekik lehetőségük volt kérni, hogy vegyék figyelembe a kiszűrt kutatásokat, vagy azt, zárják ki az elfogadottakat. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szintén felülírhatja a GRG és a nemzeti hatóságok értékelését.

Ezért hozzávetőlegesen 300 kutatásról kértek még további információkat a GRG-től, továbbá a társadalmi konzultáció során is érkeztek észrevételek. Azonban – amennyire a jelentésből követhető –, mindez nem hozott nagyságrendi eltérést a relevánsnak minősített tudományos kutatások végső számában.

Kukába dobott kutatások

Megkerestünk néhány olyan szerzőt, akinek a kutatása kihullott a rostán. Angelika Hilbeck agroökológus társszerzője volt annak kutatásnak, amely kimutatta, hogy a Bayer (korábban Monsanto) Roundup WeatherMax nevű terméke megnövekedett halálozást és fejlődési rendellenességeket okoz a zöld szitakötőknél. A vegyszer közel 50 százalékát teszi ki a glifozát-hatóanyag. Az értékelés során azzal az indokkal minősítették irrelevánsnak a tanulmányt, hogy az nem írta le kellő részletességgel a termékben használt vegyület pontos összetételét.

Hillbeck szerint az egész értékelési rendszer alapjaiban hibás. „Az összetétel tulajdonképpen lényegtelen, mert az élőlények valójában a termékkel kerülnek kapcsolatba, nem csak egyes összetevőivel. Ha külön-külön vizsgáljuk a vegyszerek összetevőit, akkor nem lesz teljes képünk a valódi kockázatokról.”

Charles Benbrook amerikai agrárközgazdász és kutató szintén megkérdőjelezi az uniós értékelési rendszer helyességét. „A több összetevős keverékeket vizsgáló tudományos kutatások teljesen más, sokkal aggasztóbb eredményeket mutatnak, mint a glifozátot csupán önmagában vizsgáló kutatások.” Benbrook a glifozát és a vérrák különböző fajtái között mutatott ki kapcsolatot részletes publikációjában, ezt szintén kidobták az értékelés során. „Nem értek egyet a döntéssel. 2016 óta több tucat kiváló minőségű tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a glifozát és a glifozát-alapú gyomirtóknak való kitettség növeli a DNS-károsodás valószínűségét” – mondja.

Egy flamand-német tanulmány megállapította, hogy minél magasabb a lakóövezetek közelében fekvő mezőgazdasági területek aránya, annál magasabb koncentrációban mutatható ki az ott élők vizeletében a glifozát bomlásterméke, az AMPA. A tanulmányt azért szűrték ki az értékelés során, mert az nem a glifozátra vonatkozott, ezért „nem releváns a szakértői értékelés szempontjából”. Ez azonban ellentétes az EFSA álláspontjával, ami szerint „az AMPA a glifozát jelentős környezeti bomlásterméke”.

Uniós zöld lámpa

A több mint három évig tartó engedélyezési eljárás végén, 2023. októberben szavaztak a tagállamok a glifozát használatának további 10 évre történő meghosszabbításáról. Azonban sem akkor, sem a novemberben megismételt voksoláson nem volt meg az engedélyezéshez szükséges minősített többség: Ausztria, Horvátország és Luxemburg az engedélyezés ellen szavazott, Belgium, Bulgária, Franciaország, Németország, Hollandia, Olaszország és Málta pedig tartózkodott. A döntésképtelenség miatt végül a Bizottság hozta meg a pozitív döntést.

Ezt támadták meg nemzetközi civil szervezetek az Európai Bíróságon, miután sikertelenül kérvényezték a Bizottságnál a döntés felülvizsgálatát.

Az NGO-k állításai szerint az eljárás során a hatóságok nem megfelelően értékelték a glifozát hosszú távú toxicitását és rákkeltő hatását, illetve figyelmen kívül hagyták vagy alábecsülték a rákkeltő, gén-, idegrendszer- és hormonkárosító hatásokat kimutató tudományos eredményeket.

Továbbá nem követték a nemzetközileg elfogadott protokollokat, és „útmutatók híján” figyelmen kívül hagyták a glifozát biodiverzitásra és a mikrobiomra gyakorolt hatását. A per jelenleg is folyik.

Magyarország a glifozát mellett szavazott

Hazánkban az Agrárminisztérium az illetékes a terület szabályozásáért, az értékelést pedig az irányítása alatt álló Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) végezte.

Tőkés Gábor, a NÉBIH korábbi növényvédőszer- és műtrágya-engedélyezési osztályának vezetője szerint a korábbi, vitáktól és politikai balhéktól hangos eljárás után egyetlen tagállam sem volt hajlandó vállalni ezt a szerepet. „Az Európai Bizottság egyenként kereste meg az országokat, és végül Magyarország vállalta a feladatot, elsősorban azért, hogy javítsuk a NÉBIH megítélését” – mondja Tőkés az Átlátszónak. „Meg akartuk mutatni az Agrárminisztériumnak, hogy a NÉBIH komoly munkát végez, abban a reményben, hogy így növelhetjük létszámunkat.”

A NÉBIH a folyamat végén azt javasolta a minisztériumnak, hogy Magyarország a glifozát továbbengedélyezése mellett szavazzon az uniós szavazáson.

„A kormányzatnak van egy olyan felfogása, hogy lehetőleg a gazdákat kell támogatni, tehát Magyarország l’art pour l’art nem szokott hatóanyag ellen szavazni. Csak abban az esetben, ha egyértelmű tudományos bizonyíték van arra, hogy a hatóanyag veszélyes a környezetre, az emberre” – magyarázza Tőkés. „Például a klórpirifosz esetében a visszavonásnak egyértelmű tudományos támogatottsága volt, és bár a mezőgazdaságnak ez egy hasonló mélyütés volt, mint a glifozátnak betiltása lett volna, Magyarország a klórpirifosz visszavonására szavazott.”

Erről nem volt nemzeti konzultáció

Darvas Béla, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke sérelmezi, hogy az Agrárminisztérium nem konzultált a releváns magyar kutatóintézetekkel és civil szervezetekkel. „Figyelmen kívül hagyták a fogyasztók érdekeit védő kutatási eredményeket, és a döntés kizárólag a gyártók érdekein alapult.”

Az engedélyezési folyamat évei alatt a Növényvédelmi Bizottság működését is felfüggesztették. A korábban aktív Növényvédelmi Bizottságot 2009-ben hozták létre, hogy biztosítsa a szakértők közti konzultációját a peszticidekkel kapcsolatos kérdésekben. A törvény szerint a bizottságnak évente legalább háromszor össze kell ülnie, azonban ez 2019 és 2023 között ismeretlen okok miatt nem történt meg.

A Greenpeace Magyarország vegyi anyagokkal foglalkozó szakértője, Simon Gergely nyolc évig vett részt a Növényvédelmi Bizottság munkájában, azonban 2019-ben kilépett a testületből. „Elfogadhatatlannak tartottuk, hogy bár álláspontunkat neves nemzetközi folyóiratokban megjelent kutatásokkal és publikációkkal támasztottuk alá, ezeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyták” – emlékszik vissza Simon. „A hatóság és a minisztérium álláspontja mindig egybeesett a vegyianyag-gyártók érveivel és érdekeivel” – mondja.

„A Bizottság szinte minden jelentős vitában a nagy mezőgazdasági és vegyipari lobbicsoportok álláspontját támogatta. Mi nem akartunk ehhez hozzájárulni.”

Tőkés és egy másik, korábban a NÉBIH-nél dolgozó forrásunk azonban tagadja, hogy a glifozát engedélyezési folyamatában bármilyen iparági lobbizás történt volna. „A laikusok mindig azt gondolják, hogy a multinacionális vállalatok gátlástalanul lobbiznak. De valójában ez inkább a kis, ismeretlen cégekre jellemző, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak politikusi körökhöz” – mondja Tőkés. „A nagyvállalatok szigorú compliance szabályokkal rendelkeznek, nem engedik meg maguknak, hogy megpróbálják befolyásolják a hatóság döntését.” Ugyanakkor Darvas szerint manapság már nem is közvetlenül az egyes vállalatok lobbiznak, hanem az őket képviselő szervezet: az Európai Növényvédő Szövetség (CropLife Europe), Magyarországon a Magyar Növényvédő Szövetség.

Kifogások a holland és svéd értékeléssel szemben

A növényvédő szerek engedélyezéséért felelős holland hatóság (Ctgb) meghatározó szerepet játszik a mezőgazdasági vegyszerek európai engedélyezésében; a glifozát esetében is így történt. A hatóság tudományos szigorúságát és függetlenségét azonban évek óta komoly kritikával illetik Hollandiában. Az Európai Bíróság ítélete szerint a Ctgb nem a legfrissebb tudományos szabványokat alkalmazta a peszticidek jóváhagyásakor, és figyelmen kívül hagyhatott fontos egészségügyi és környezeti kockázatokat. Emellett kiderült, hogy a Ctgb évtizedekig helytelen statisztikai módszert alkalmazott a rákkockázatok értékeléséhez. A hatóság a holland parlament előtt maga is elismerte, hogy javítania kell például a Parkinson-kórhoz hasonló neurodegeneratív betegségekre gyakorolt hatások értékelését.

Magyarország és Hollandia mellett Svédország is értékelőként vett részt a glifozát engedélyezési eljárásában. Kutatásunk során megkaptuk a Svéd Vegyianyag Ügynökség (KEMI) gyártókkal folytatott levelezését, amelyből kiderül, hogy a KEMI – valós értékelés helyett – teljes fejezeteket emelt át a GRG dokumentációjából a saját jelentésébe. Ilyenek voltak például a hormonkárosító hatásokra vonatkozó megállapítások is, amelyekben azt állították, hogy a glifozátnak nincsenek ilyen hatásai – miközben ez régóta erősen vitatott. Hasonlóan jártak el a tumorvizsgálatokkal kapcsolatos kutatások esetén is, ahol szintén a GRG dokumentációjából másoltak át szinte szó szerint részeket a saját értékelő jelenésükbe. Szintén kritika nélkül átvették az iparág által javasolt alacsonyabb kockázati értékeket, és ezeket alkalmazták a kockázatértékelési modellekben.

A cikk szerzői: Fülöp Orsolya (atlatszo.hu), Marco van Kerkhoven (investigativedesk.com), Lucy King (szabadúszó). A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült. Címlapkép: Brüsszel, 2017. november 9. Tüntetõk tiltakoznak a Monsanto amerikai mezõgazdasági és biotechnológiai óriásvállalat glifozátalapú Roundup nevű növényvédõ szere európai uniós országokban való használatának újabb öt évre tervezett meghosszabbítása miatt az Európai Bizottság brüsszeli székháza elõtt 2017. november 9-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet).