Az ivóvízben is kimutatható a glifozát és más peszticidek jelenléte Magyarországon

A települések ötödén találtak a csapvízben gyomirtókat, rovarölőket és más mezőgazdasági vegyszereket. A glifozát is számos település ivóvizében jelen van, derül ki az Átlátszó által kikért adatokból.

„Egyre több mélységi felszínalatti vízzel ellátott ivóvízellátó rendszerben jelentkezik peszticid probléma, köztük védettnek tudott nyersvizekben is. Olyan peszticidek is kimutathatóak, amelyeket már több évtizede betiltottak” – áll a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legutóbbi, 2023-as ivóvízminőségi jelentésében. Peszticid alatt a különféle rovarölő-, gyomirtó-, gombaölő-, algaölő- és rágcsálóölő-szerek értendők.

Magyarországon az ivóvíz minőségének vizsgálatát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) irányítja és felügyeli. Az ivóvízminőségi vizsgálat során a baktériumok, nitrit, nitrát, ólom, arzén és egyéb szennyezőanyagok mellett a peszticidek jelenlétét is figyelik. A vizsgálandó peszticidek körét az országos tisztifőorvos, Müller Cecília javaslata alapján határozzák meg.

Az ivóvízminőségi vizsgálat eredményeit ugyan publikálják az NNGYK honlapján, de települési adatokra csak egyesével lehet keresni, és az írásos összefoglaló is csak bizonyos szennyezők esetében nyújt országos áttekintést.

Peszticidek vonatkozásában például pont nem.

Olvasónk segítségével kinyertük (szakszóval: lescrape-eltük), és szerkeszthető formába hoztuk az NNGYK adatbázisát. Így ki tudtuk keresni azokat a településeket, ahol az ivóvízminőségi vizsgálat valamilyen peszticid jelenlétét mutatta ki. Eszerint a 2023-ban a vizsgált ivóvizek ötöde tartalmazott valamilyen mezőgazdasági vegyszert Magyarországon.

Határérték feletti peszticid-tartalmat csak néhány településen: Akasztón, Vasvár-Nagymákfa településrészen, Dunafalván és Küngösön észleltek. A vizsgálati jelentés szerint „Bogádmindszenten a hálózaton megfelelő vízminőség csak a határérték feletti peszticid tartalmú kút vizének hígításával biztosítható”.

Glifozát a csapvízben

Korábbi cikkünkben egy általunk megszerzett vízügyi jelentés alapján megírtuk, hogy a vizsgált tavak és folyók háromnegyedében, a talajvíz-mintáknak pedig 14 százalékában kimutatható volt a legnagyobb mennyiségben használt peszticid: a glifozát és bomlásterméke.

Szerettük volna azt is megtudni, hogy mi a helyzet az ivóvízzel. Az NNGYK nem tette közzé, hogy mely településeken találtak glifozátot az ivóvízben, ezért közérdekű adatigénylésben kikértük, és meg is kaptuk az adatokat. Ezek szerint 124 település ivóvízmintájában mutattak ki glifozátot a 2023-as felmérésben.

Határérték feletti koncentrációt csak Vasváron találtak, a többi településen határérték alatt maradt az ivóvíz glifozát-tartalma. A Vasivíz közleménye szerint Vasváron közterületen, egy közkúton történt a mintavétel, aminek a környezetében gyomirtó-szert használhattak előtte.

Határérték alatt és felett

A határérték feletti eredményeket a vízmű-üzemeltetőknek azonnal jelenteniük kell a hatóságnak (ez az NNGYK), intézkedéseket kell tenniük és mérniük kell ezek hatásosságát. Az NNGYK közérdekű adatkérésünkre küldött válaszában azt írta, hogy a 2023-ban tapasztalt határérték-túllépések esetén megtették a szükséges intézkedéseket.

Megjegyezték továbbá, hogy „az érzékeny analitikai módszereknek köszönhetően egyes anyagok már a határértéknél nagyságrendekkel kisebb koncentrációban is kimutathatók. A határértékeknek megfelelő minőségű ivóvíz biztonsággal fogyasztható”.

A peszticidek esetében két fontos érték a napi elfogadható bevitel és az ún. akut referencia-dózis. Az ADI (acceptable daily intake) az az érték, amit elvileg egy élethosszon keresztül minden nap elfogyaszthatunk anélkül, hogy káros hatást okozna az anyag. Az akut referencia-dózis az a rövid időn (24 óra) belül szervezetbe jutott mennyiség, ami még nem veszélyezteti az egészséget.A glifozát ADI-értékét 90 napig tartó kutyán végzett toxikológiai teszt és egy 2 évig tartó patkánykísérlet alapján számították ki. Az állatkísérletekből kapott legmagasabb, még hatástalan értékeket óvatosságból elosztották százzal (ez az ún. bizonytalansági faktor), így állt elő az emberekre alkalmazott napi elfogadható beviteli érték. Az akut referencia-dózis értékét hasonló módon, csak nyulakkal elvégzett kísérletek alapján határozták meg, szintén 100-as bizonytalansági faktor alkalmazásával.

Dr. Háhn Judit, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezetbiztonsági Tanszékének tudományos főmunkatársa az Átlátszónak elmondta, hogy az állatkísérletek alapján meghatározott ADI-értéket figyelembe véve – tekintettel a konzervatív megközelítés és a bizonytalansági faktor használatára – szinte elképzelhetetlen olyan mennyiségű glifozát felvétele az ivóvízből, amellyel túlléphető a napi elfogadható beviteli érték.

„Figyelembe veendő azonban az is, hogy az idő és a kutatások előrehaladtával jelentős mennyiségű új tudományos eredményt publikáltak a glifozát biológiai hatásairól” – hangsúlyozta a kutató.

Az Európai Unióban, így Magyarországon is érvényes peszticid-határértéket 1980-ban dolgozták ki, az akkori tudományos és analitikai technológiai színvonalnak megfelelően. A határérték csaknem az összes peszticid-hatóanyag esetében ugyanannyi: egy szerből maximum 0,1 mikrogrammnyi lehet egy liter vízben, az összes szer együttesen pedig nem haladhatja meg a 0,5 mikrogrammot. Ha az ivóvíz peszticid-tartalma túllépi ezt az értéket, akkor a víz jogi értelemben nem felel meg az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségi követelményeinek. Az ivóvíz-határérték terén azóta nem történt változás.

„A határértékek egy egészséges felnőtt emberre vannak kiszámolva; a gyerekek fejlődő szervezete és idegrendszere azonban érzékenyebb a mérgező anyagokra, ezért elképzelhető, hogy a hosszú távú kitettség a határérték alatt is veszélyes lehet rájuk nézve”, mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Ráadásul szakmailag nehezen indokolható az univerzális határérték alkalmazása a különféle peszticidekre, hiszen bizonyos szereknek sokkal magasabb a toxicitása – ezekből egészen kis mennyiség is nagyon káros lehet.

„Az ún. koktél-hatás szintén nagy probléma, ugyanis a különböző vegyszerek együttes hatását egyáltalán nem ismerjük. Ez egy szinte kezelhetetlen kockázat” – hangsúlyozta Simon Gergely.

Sok éve vitatkoznak a glifozát egészségkárosító hatásairól

Emberekre valószínűleg rákkeltőnek minősítette („probably carcinogenic to humans”) a glifozátot az ENSZ/WHO égisze alatt működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2015-ben, miután egy 17 szakértőből álló munkacsoport hozzávetőlegesen 1000 kutatási jelentést vizsgált meg. Azért fogalmaztak úgy, hogy „valószínűleg” rákkeltő, mert bár értékelésük szerint az állatkísérletek elegendő mennyiségű bizonyítékot szolgáltattak a karcinogén hatásra, emberekkel kapcsolatban korlátos tapasztalatok álltak rendelkezésükre.

Mindazonáltal pozitív összefüggést találtak a non-Hodgkin limfóma kialakulása és a glifozátnak való kitettség között.

A glifozátot feltaláló amerikai agrokémiai óriásvállalat, a Monsanto szerint azonban a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség értékelő jelentése „junk science” (a junk food, azaz silány gyorskaja kifejezésre utalva). A jelentést kritizálók leggyakrabban azzal szoktak érvelni, hogy a megvizsgált kutatási eredmények között olyanok is szerepeltek, melyek tudományos szempontból nem megbízhatóak, módszertanuk megkérdőjelezhető.

Nem találták egyértelműen bizonyíthatónak a rákkeltő, mutagén, utódokat károsító és hormonháztartást romboló hatásokat azok a szakértők, akik 2400 kutatást értékeltek a glifozát engedélyezéséről szóló Európai Uniós eljárásban. Az értékelők álláspontja alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-ban végül újabb tíz évre engedélyezte a glifozát használatát az EU-ban.

Az EU-s értékelés eredményét azonban legalább annyian vitatják, mint a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség jelentését. A kritikusok szerint az értékelők a glifozátban utazó nagyvállalatok kottájából játszottak, alulbecsülték a kockázatokat, és indokolatlanul mellőztek kutatási jelentéseket. Ezért 2024 decemberében civil szervezetek megtámadták az uniós döntést az Európai Unió Bíróságán.

Néhány ország lépett

A lehetséges egészségügyi és környezeti káros hatások miatt néhány ország korlátozást vezetett be a glifozát-hatóanyagú termékekkel kapcsolatban. Hollandiában és Ausztriában például tilos közterületeken használni a glifozát-alapú gyomirtókat. Németországban a vízvédelmi területeken tiltották be ezeket a szereket, és a lakossági felhasználás is tiltott.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megkeresésünkre elmondta, hogy Magyarországon közterületen éjszakai időszakban, 22 és 4 óra között végezhető permetezés, felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és engedéllyel rendelkező személy irányítása mellett. Bölcsődék, óvodák, iskolák, játszóterek és egészségügyi intézmények területén tilos a glifozát használata.

Franciaországban automatikusan jogosultak kártérítésre a Parkinson-kórban szenvedő mezőgazdasági termelők, mert a kormány meggyőzőnek találta azokat a tudományos kutatásokat, amelyek összefüggést mutattak ki a Parkinson-kór kialakulása és a glifozátnak való kitettség között.

Fülöp Orsolya

A nyitókép illusztráció, forrás: Motion Array. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.