Magyarország vizeiben is megjelent a glifozát nevű mezőgazdasági vegyszer

Tavakban, folyókban és a talajvízben is kimutatható a glifozát jelenléte Magyarországon, egy eddig nem publikált, az Átlátszó által megszerzett vízügyi jelentés szerint. A glifozát a legnagyobb mennyiségben használt mezőgazdasági vegyszer világszerte és hazánkban is. A vízi élővilágra bizonyítottan mérgező; emberek esetében a rákkeltő, mutagén, utódokat károsító és hormonháztartást romboló hatások nem egyértelműen igazoltak.

Már öt éve kiderült, hogy a glifozát jelentős arányban van jelen vizeinkben, ám a közvélemény mégsem tudott erről, mert nem hozták nyilvánosságra a kutatási jelentést. Most közérdekű adatigénylés keretében kikértük és meg is kaptuk az országos felmérés eredményeit tartalmazó vizsgálati anyagot. A természetes vizekből a termesztett növények és az ivóvíz révén az emberi szervezetbe kerülhet a vegyszer. A francia lakosság 99,8 százalékának vizeletmintájában már kimutatták a glifozátot, és hasonló eredményre jutottak más országokban végzett kutatások is.

A glifozát-alapú szereket gyomnövények kiirtására használják, kiskertekben, nagyüzemi mezőgazdaságban és közutak, vasutak mentén egyaránt. Jó vízoldhatósága miatt az esővízzel és az öntözéssel könnyen bemosódik a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe. Onnan juthatnak a szermaradékok az élelmiszerek és az ivóvízbe.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2019-ben felmérette a magyarországi vizek glifozát-szennyezettségét. Az OVF által megbízott kutatók a felszíni vizekből összesen 1700, a felszín alatti vizekből pedig 1200 darab mintát vettek országszerte. Az eredmények szerint a vizsgált talajvíz-minták 14 százalékában volt jelen a glifozát és bomlásterméke (amino-metil-foszforsav, AMPA). A minta 2,5 százaléka határérték feletti koncentrációban tartalmazta a gyomirtó szert.

A kép forrása: Glifozát, AMPA, Trícium 2019. évi országos felmérése, Szakmai jelentés és értékelés – vezetői összefoglaló, Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Az ország minden tájegységén találtak pozitív mintákat, jellemzően az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A Balaton-felvidéken mezőgazdasági területeken kívül eső részen, forrásvizekben is mértek a határérték kétszeresénél nagyobb koncentrációt.

A kutatók megfogalmazása szerint „megdöbbentő tény”, hogy a határérték többszörösét tapasztalták a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutak esetében is.

A talaj és a felszín alatti vizek vonatkozásában egyelőre nem létezik speciálisan a glifozátra előírt határérték sem Magyarországon, sem az EU-ban; jelenleg előkészület alatt áll az uniós javaslat. Ezért a kutatók az általánosan a növényvédő-szerekre vonatkozó szennyezettségi határértéket vették alapul. Ez nem egészségügyi határértéket jelent, hanem azt a szennyezőanyag-koncentrációt, amelynél az adott felszín alatti víz szennyezettnek tekinthető, figyelembe véve a vízi ökoszisztémák igényeit és a megfelelő minőségű ivóvíz-előállításra való alkalmasságát is.

Glifozat Szakmai Jelentes B&W2 by atlatszo on Scribd

A felszíni vizekben még nagyobb arányban van jelen a glifozát

Az OVF vizsgálata során a tavak és folyók esetében a minta háromnegyedében kimutatható volt a glifozát és az AMPA jelenléte. A vízmintáknak közel a felében határérték feletti koncentrációkat találtak.

A kép forrása: Glifozát, AMPA, Trícium 2019. évi országos felmérése, Szakmai jelentés és értékelés – vezetői összefoglaló, Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A vizsgálat során a szakértők azt is megállapították, hogy – a szakirodalmi adatokkal ellentétben – a glifozát nem bomlott le teljes mértékben egy év alatt a talajban az intenzív mezőgazdasági területeken. Ezért is kerülhet be onnan a talajvízbe és az első vízadó rétegbe. A hatóanyag lebomlása függ a talaj összetételétől és a talajban jelen lévő élőlényközösségektől is, ezért az egyes területek között előfordulnak különbségek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a folyóktól, tavaktól minimum 50 méteres biztonsági távolságot ír elő a glifozát-tartalmú gyomirtószerek esetében, ennek betartását a kormányhivatalok ellenőrizhetik – kérdéses, hogy ezt milyen gyakorisággal teszik.

A vízi élőlényekre mérgező

A glifozát emberi egészségre kifejtett hatásairól hosszú évek óta komoly szakmai és társadalmi vita folyik, a vízi környezetre kifejtett káros hatás azonban már egyértelműen bizonyított. Ezért a glifozát-tartalmú termékeken a „Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” figyelmeztető címkét kell elhelyezni.

Számos vízi organizmusban: különböző algafajok, puhatestűek (csigák, kagylók), rákfélék, kétéltűek, hüllők és halak esetében is kimutattak káros hatásokat. Ez többek között fejlődési rendellenességeket, anyagcsere- és hormonális zavarokat, a termékenység csökkenését, bizonyos esetekben sejt- illetve DNS-károsodást és megnövekedett halálozást jelent. A mérgező hatás ugyanakkor jelentősen eltérő a különböző fajok esetében, és nagyban függ a szennyezettség mértékétől és időtartamától is.

A glifozát megjelenése a vizekben globális jelenség. Egy tudományos publikáció szerint az USA-ban egy felmérés során a vizsgált felszíni vizek 59 százalékában, a talajvízben pedig a minták 8,5 százalékában mutatták ki a glifozát és az AMPA jelenlétét. Rio de Janeiróban és környékén a felszíni vizekből vett minták több mint 40 százaléka tartalmazott glifozát-szennyezést, Hollandiában pedig egy 2020-ban végzett vizsgálat a felszíni vizek 90 százalékában talált glifozátot.

Az Átlátszó kérdésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság azt válaszolta, hogy a „vizsgálat óta megkezdődött a következő országos felmérés tervezése, melynek programjába a glifozát és az AMPA is bekerült”. Emellett, mint írták, egyeztetéseik eredményeként 2019-től a glifozát és az AMPA minden évben szerepel az Országos Tisztifőorvos által elrendelt, az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáján.

Megkérdeztük a NÉBIH-et is, hogy megkapták-e az OVF kutatási jelentését. A Hivatal válasza szerint „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem rendelkezik információval” a dokumentummal kapcsolatban.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: Gyomirtót permetez egy traktor egy kukoricaföldön a Baranya megyei Somberek közelében 2017. május 18-án, Somberek, 2017. május 18., MTI Fotó: Sóki Tamás. A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.