Oroszország egyetlen független tévéje egy gazdag nő hobbijaként indult

Natalja Szindejeva az orosz médiapiac üdvöskéjeként, rádióvezetői múlttal alapította meg gazdag bankár férje pénzéből a Dozsgy TV-t (Eső), amely 2010-ben sugározta első adását. A bulikirálynőként ismert Natalja célja az volt, hogy egy „jó” tévécsatornát működtessen, ami híreket közvetít, mégis könnyed és népszerű. Az igazság bemutatásával azonban egyre inkább magukra haragították Vlagyimir Putyin rendszerét: a kábelszolgáltatók kivették a kínálatból, a kormány külföldi ügynökké nyilvánította, majd idén tavasszal be is tiltotta a csatornát. A Dozsgy küzdelmeit a F@ck this job című dokumentumfilm archív felvételekkel mutatja be, amelyeken feltűnik Putyin mellett Medvegyev, a meggyilkolt Borisz Nyemcov és Alekszej Navalnij is. A filmet a Verzió fesztivál hozta el Magyarországra, és online még ma látható.

Teljesen más egy szenvtelen hírszövegben olvasni arról, hogy mi történik az orosz médiában, hogyan zaklatják, teszik tönkre, zárják be, fenyegetik vagy ölik meg a putyini rendszerrel kritikus újságírókat, és megint más mindezt mozgóképen, ráadásul élőben látni. A Dozsgy TV elmúlt 12 évnyi felvételeinek felhasználásával készült dokumentumfilm garantáltan odaragasztja a nézőt a fotelbe.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Natalja Szindejeva bulizik, iszik, táncol, nagykanállal falja az életet, tele van energiával és szorult bele jókora exhibicionizmus is. Amikor Alekszandr Vinokurov bankár feleségül veszi, úgy érzi, egy álma vált valóra, és támad egy őrült ötlete: egy saját tévécsatorna. Mindez akkor, a 2008-as gazdasági válság előtt jó és könnyen megvalósítható dolognak tűnt, hiszen az orosz gazdaság szárnyalt, és a férj nagyon gazdag volt, Natalja pedig a társasági élet sztárja.

A Dozsgy TV (Eső) végül 2010-ben kezdte meg a sugárzást, méghozzá pink arculattal és az Optimista csatorna szlogennel, amely jól tükrözte az alapítónő szándékát, hogy egy könnyed, népszerű hírcsatornát működtessen. Eleinte minden rendben ment, beszélgetős és hírműsorokat készítettek, voltak hirdetőik, nem voltak a rendszer ellenségeinek titulálva – Dmitrij Medvegyev orosz elnök meg is látogatta a stúdiót a tévé első születésnapján.

A 2008-as gazdasági válsággal azonban megkezdődtek az anyagi gondok, 2012-ben pedig Medvegyev helyébe Vlagyimir Putyin lépett, és ezzel a csatorna politikai helyzete is nehezedett. A kormány által tulajdonolt és felügyelt médiával szemben a független Dozsgy ugyanis továbbra is beszámolt a hírekről, és ez egyre kellemetlenebb lett a hatalomnak.

„Fuck this job” – ezt a mondatot a tévé haditudósítója mondja 2014-ben Kijevben, amikor egy Putyin-ellenes tüntetésen a lövések elől fut, és a nyomdaképes szabadfordításban „rohadt egy munka” jelentésű kifakadás remek választás volt a dokumentumfilm címének. Szar, nehéz, de imádják és csinálják. Akkor is, amikor senki nem ad ki nekik ingatlant, ezért egy garzonlakásban rendezik be a stúdiót. Akkor is, amikor élő adás közben jön razziázni a rendőrség a stúdióba, és akkor is, amikor letiltja őket az összes kábelszolgáltató, és az interneten kell sugározniuk folyamatos hekkertámadások közepette.

A tévé rendszeren kívülisége 2015-ben is nagyon erősen látszott, amikor Borisz Nyemcov ellenzéki politikust lelőtték Moszkvában a nyílt utcán. A Dozsgy a szakmai szabályoknak megfelelően élőben számolt be Oroszország legfontosabb akkori eseményéről, Nyemcov meggyilkolásáról – amiről az állami csatornák egy szót sem ejtettek, adták tovább a szappanoperát és egyéb semleges műsorokat. „Olyan volt, mintha két külön országban éltünk volna” – hangzik el a filmben, amiben aztán Navalnij is feltűnik.

Mivel tévéről van szó, szinte minden elmesélt pillanatról láthatunk archív felvételeket, így kvázi „élőben” nézhetjük végig Natalja, a munkatársak és a Dozsgy változásait és küzdelmeit, amik egyúttal a putyini rendszer fokozatos keményedését is dokumentálják.

A film a Verzió fesztivál honlapján még ma, november 20. éjfélig kikölcsönözhető csupán 990 forintért – érdemes rászánni ennyit a soha sehol nem látott felvételekre, amik az orosz médiahelyzet és a putyini elnyomás páratlan krónikái.

A csatornát tavaly nyáron külföldi ügynökké nyilvánította az orosz kormány, idén március elején, az orosz-ukrán háború 6. napján pedig betiltották, mivel Ukrajna lerohanását a kormányzati paranccsal ellentétben „speciális katonai hadművelet” helyett háborúnak nevezte. Utolsó napjukon a Szovjetunió végnapjaira utalva a Hattyúk tavát sugározták búcsúzóul, majd a munkatársak emigráltak és külföldről készítik tovább a műsorokat. Tényleg rohadt találó cím lett a Fuck this job.

Erdélyi Katalin