Idén várhatóan 10% alá csökken a 2023-ban kiugróan magas egész éves infláció

Ugyan tavaly hónapról hónapra csökkent az előző év azonos időszakához mért infláció, éves szinten továbbra is kiugróan magas, 17,6 százalék volt ez a szám. Az EU-n belül a havi érték terén decemberben már nem hazánk volt az inflációs rangsor élén, éves szinten viszont nálunk volt a legnagyobb az áremelkedés üteme. Az adatok értelmezésében Palócz Éva közgazdász volt segítségünkre, aki a háztartási energia árindexét érintő számítási változtatás mellett arról is beszélt, hogy mire lehet számítani idén.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2023 decemberben egy év folyamatos csökkenését követően 5,5 százalék volt az előző év azonos időszakához mért infláció. A teljes évet nézve az éves átlagos infláció viszont továbbra is magas volt, 17,6 százalék, ami az Európai Unióban – még az Eurostat által mért 17 százalékkal is – a legnagyobb érték volt a tagállamok közül.

A havonta mért inflációs „púp” eloszlása két évet ölelt fel: 2022-ben jelentősen megnőttek az árak, az adott havi infláció pedig az előző év alacsony bázisértékei miatt is növekedésnek indult, végül a csúcsot 2023 januárban 25,7 százalékkal érte el. A további áremelkedés, majd az árak enyhe csökkenése mellett is az egy évvel ezelőtti magasabb bázis miatt 2023-ban csökkenni kezdett az infláció mértéke, és 2023 decemberében visszatért a 2021. végi 5,5 százalékos értékre.

Éves szinten ez a két évre leosztott szimmetrikus eloszlás két jelentősen magas éves inflációs értéket eredményezett: 2022-ben 14,5 százalék volt az éves átlagos árindex, 2023-ban pedig ennél egy picivel magasabb, 17,6 százalék.

Lapunk megkeresésére Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója elmondta, hogy

„idén már jóval alacsonyabb lesz az éves infláció, várhatóan egy számjegyű, az előrejelzések 3,5-4 és 6 százalék közé teszik.”

Vagyis ahogyan havi értékben a kiugrás 2022-ben és 2023-ban magas éves átlagos inflációt eredményezett, a várhatóan folytatódó csökkenő-normalizálódó havi trend alacsonyabb, 2021-hez hasonló éves átlagot fog eredményezni 2024-ben.

Palócz Éva hozzátette:„a kérdés csak az, hogy ezen a 3,5-6 százalékos sávon belül hol lesz; illetve, ha esetleg lesz valami rendkívüli áremelés, mondjuk egyes adók súlyos emelése, akkor az nem viszi-e 6 százalékon kívülre. Mi nem ezt jelezzük előre, de ezt sose lehet kizárni.”

Hibázott-e a KSH a gázárindex számításának módosításával?

Az egyes fogyasztói főcsoportokon belül szokatlan mintázat rajzolódik ki 2022 szeptembere és 2023 év vége között a háztartási energia terén. A csoport inflációs értéke 2022 szeptemberben 2,1 százalékról 62,1 százalékra ugrott, novemberben 65,9 százalékon tetőzött, majd a fokozatos csökkenést követően 2023 szeptemberében (az egy évvel ezelőtti magas bázis miatt) már árcsökkentést, deflációt mutatott: -14,6 százalékot szeptemberben, -16,1 százalékot októberben, -18,1 százalékot novemberben és -13,9 százalékot decemberben. Mi ennek az oka?

A 2022 augusztusban bevezetett rezsicsökkentés csökkentésével a lakossági áramár kétszeresére, a gázár hétszeresére nőtt az átlagos fogyasztás felett. A háztartási energia árindexének kiszámítását az olcsó és drága komponens közös mérlegelésével kellett megtenni, ami egy korábban nem látott probléma volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számára. A megoldás az infláció számításához használt gáz és áram átlagos árának havi újraszámítása a két („olcsó” és „drága”) komponens fogyasztási súlyozása alapján, ami így minden hónapban más, a fogyasztástól függően. „Ha a sok gázt fogyasztók elkezdenek spórolni, akkor a fogyasztásuk arányában kevesebbet költenek a drága gázra és többet az olcsóbbra, ezért az átlagos ár csökken” – magyarázta el közérthetően Madár István közgazdász a Portfolión.

Madár a cikkben leírta, hogy több elemző és közgazdász a KSH-s megoldást amiatt kritizálta, mert szerintük ez egyrészt szembe megy a termékek súlyozását érintő szabályozással, másrészt az inflációs érték így nem valódi árcsökkenést, hanem a fogyasztás csökkenését jelzi. Ugyan a szerző a kérdésben a KSH-nak ad igazat, mégis megjegyzi, hogy a valódi probléma az, hogy a Statisztikai Hivatalnak a számítás pillanatában nincsenek pontos adatai. A számítást ugyanis a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adataira alapozzák, amely számok nem állnak még rendelkezésre az előző havi inflációs adat kiszámításakor, vagyis a KSH csak becslésekre alapozva tudja elvégezni a szükséges számításokat.

Hasonló témájú elemzésében Palócz Éva is kiemeli, hogy egy korábban nem látott problémára kellett a KSH-nak megoldást találnia, aminek bevezetése végérvényesen nem változtatta meg jelentősen az összesített havi és éves inflációs értékeket. 

Palócz az Átlátszónak elmondta, hogy „amennyiben az árindex számítás klasszikus módszere szerint jártak volna el, tehát nem vették volna figyelembe a havi fogyasztás-csökkenést, akkor a teljes fogyasztóiár-index tavaly nem 17,6, hanem 18,7-18,8 lett volna.

Ez nem volt teljesen szakszerű, de nem okozott az árindexben olyan óriási különbséget.

És lehet, hogy 2024-ben pedig éppen visszaüt, mert lehet, hogy a hideg tél miatt megint fölmegy a fogyasztás és így az inflációs érték. Módosítás nélkül a havi árindex pedig nem októberben ment volna 10 százalék alá, hanem novemberben. De ugyanúgy az éve végére 10 százalék alá ment volna.”

A közgazdász hozzátette, hogy szerinte nem volt szerencsés a KSH eljárása, de nem egy olyan súlyú probléma volt, ami az adathamisítás vagy adattorzítás vádját felvetette volna. Mindenesetre jobban lehetett volna kommunikálni, a kiadottnál közérthetőbb közlemény formájában.

Az EU legmagasabb inflációs értéke 2023-ban a magyar volt

Az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexében (HICP) a magyar havi inflációs adatok hosszú ideig kiugróan magasnak számítottak. Hazánkban a többi tagállamhoz képest később kezdődött meg a dezinflációs (infláció-csökkenési) periódus – az EU-átlag 2022 októberében tetőzött 11,5 százalékkal, három hónappal a magyar csúcs előtt.

Magyarország a havi inflációs érték tekintetében csak 2023 év végére tudott visszatérni a többi tagállam közé: decemberben öt uniós országénál is alacsonyabb volt a 2022 decemberéhez mért magyar infláció mértéke.

Palócz elmondta az Átlátszónak, hogy a háztartási energia módszertani változtatása nélkül „a decemberi 5,5 százalékos árindex 6,1 százalék lett volna. Tehát akkor sem lettünk volna elsők az Uniós rangsorban, csak Ausztria lett volna nálunk eggyel jobb helyen. Most Ausztria így fölöttünk van.”

Éves szinten azonban hazánkban már nem volt ennyire jó a helyzet. A korábban bemutatott, KSH által mért 17,6 százalék helyett az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 17 százalékot mért a harmonizált árindexben – de még ezzel a 6 tizedszázalékkal alacsonyabb értékkel számolva is 5 százalékkal volt magasabb a 2023-as éves magyar infláció a második helyen álló Csehországnál, és 10,4 százalékkal volt több az EU-átlagnál.

Szabó Krisztián