Uniós támogatások

Költségvetési csalási ügyben merült fel a határkerítést milliárdokért üzemeltető cég neve

A Békés Megyei Főügyészség 2013-as vádirata szerint a most milliárdokért határkerítést építő és üzemeltető Metalcom Zrt. egy költségvetési csalási ügyben valótlan tartalmú számlákat állított ki három állami és európai uniós finanszírozású távközlési projekttel kapcsolatban. A cég vezetőit mégsem vádolták meg – Polt Péter legfőbb ügyész 2014-ben homályos tartalmú válaszban hárította el a miértre vonatkozó országgyűlési képviselői kérdést.



Társadalmi célú hirdetés

Nemrég számoltunk be arról, hogy a fideszes kötődésű metALCOM Zrt. öt éven át 6,5 milliárd forintért üzemeltetheti a határkerítést, illetve, hogy a cég már a déli határzár megépítésével is nagyot kaszált, mert az ott elvégzett munkákkal nagyjából 18 milliárd forintot kerestek.

A metALCOM – amely a cégnevét az elmúlt években többféle írásmóddal használta – tulajdonosa és vezérigazgatója fideszes kötődésű politikus: Bozó Zoltán 2014-ben a Fidesz–KDNP polgármester-jelöltjeként indult a szentesi önkormányzati választásokon, azonban alulmaradt baloldali vetélytársával szemben. A metALCOM Zrt.-ben Bozó Zoltánon kívül részvényes még Mendelényi Dániel, aki 2011-ben magyar–kínai kormánybiztos volt, majd utazó nagykövet lett.

Bozó Zoltán a választási kudarc ellenére igazán szerencsésnek érezheti magát, és nem csak a metALCOM által elnyert milliárdos nagyságrendű állami megbízások miatt. Hanem azért is, mert bár a cég érintettje volt egy jelentős értékre elkövetett csalás (a Btk. változása miatt jelenleg költségvetési csalás) miatt lefolytatott büntetőeljárásnak, a társaság illetékesei megúszták a felelősségre vonást.

A Békés Megyei Főügyészség vádirata

Az Átlátszó birtokában lévő vádiratot a Békés Megyei Főügyészég 2013. június 12-én nyújtotta be а Gyulai Törvényszékhez. A négy, fiktív számlákat leigazoló, illetve azokat állami és uniós támogatások lehívásához felhasználó vádlott három projekt révén 155 millió forintos kárt okozott az Európai Uniónak, és 107,2 millió forintos kárt a magyar államnak.

Az ügy elsőrendű vádlottja, Szántó József az Impulzus Kommunikáció Kft. ügyvezetője volt. Szántó a másodrendű vádlottal, Szabó Ferenccel együtt látta el a Gyopárosi Kábeltelevízió Kft. cégvezetését. Szabó Ferenc emellett az Oros-Com Kft. ügyvezetőjeként is tevékenykedett.

Az eljárás harmadrendű vádlottjának Szabó Lászlót tette meg az ügyészség, aki egyedüli beltagja és üzletvezetője volt a Compronet Bt.-nek. Az ügy negyedrendű vádlottja, Macsári József Attila pedig Szeghalom polgármestere volt és jelenleg is az.

A történet 2005-ben indult, amikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében az ország üzletileg kevésbé vonzó települései számára írt ki – részben az Európai Unió, részben a magyar állam által finanszírozott – pályázatot szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatására.

Az ügyészség szerint még a pályázat megjelenése előtt kiszivárogtak annak részletei és feltételei, így Szántó József olyan konzorciumokat hozott létre, amelyek képviselője a cége, az Impulzus Kommunikáció Kft. lett. A vállalkozó a konzorcium nevében a kistérség számos településének vezetőjét meggyőzte arról, hogy hasznos lehet a pályázaton való indulás. Három társulás jött létre, ezek gesztor önkormányzatai Kaszaper, Szeghalom és Szabadkígyós voltak.

Az előbbi két társulás esetén a MetalCom-R Kft. (2007. június végétől MetalCom Közép-Európai Technológiai és Szolgáltató Holding Zrt.) lett a generálkivitelező. A vádiratban szerepel az is, hogy a cég képviselője Szántó József jó barátja volt. Nem írta le az ügyészség, de a megjegyzés arra vonatkozhatott, hogy a közbeszerzési eljárásnak miként lehetett a nyertese a MetalCom-R.

A szabadkígyósi társulás esetén az Ericsson Magyarország Kft. volt a nyertes, de már a generálkivitelezésről szóló szerződés aláírása előtt alvállalkozói megállapodást kötött a MetalCom-R Kft.-vel a beruházás megvalósítására.

A MetalCom-R mindig ugyanazokat az alvállalkozókat bízta meg mikrohullámú összeköttetések, IP fejállomások, kábeles informatikai hálózatok kiépítésére, mégpedig az OrosCom cégcsoport tagjait: az Oros-Com Kft.-t, a Gyopárosi Kábeltelevízió Kft.-t és az Impulzus Kommunikáció Kft.-t.

A vádhatóság szerint a kivitelezés rendszerét Szántó József azért alakította így ki, hogy az érdekeltségébe és az irányítása alá tartozó OrosCom cégcsoport tagjai fiktív számlák kibocsátásával, túlszámlázás útján jogtalan haszonra tegyenek szert.

„A MelatCom-R Kft. tulajdonképpen csak a nevét adta a projektek kivitelezéséhez a pályázati támogatás 6 százalékát kitevő jutalékért, a pályázati támogatás többi része az alvállalkozói kapcsolat alapján az I. rendű vádlott cégeihez került.”

A Kaszapert és térségét érintő beruházás összértéke 100 millió forint volt, amiből 25 millió volt a saját forrás. A 75 millió forintból pedig 44,32 millió volt az uniós, 30,67 millió a hazai forrás. A projekt pénzügyi beszámolóját a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. 2009-ben elfogadta.

Csakhogy kiderült, a kivitelezés során jelentős mértékű túlszámlázás történt, továbbá a távközlési hálózatok a valóságban nem épültek ki a pályázatban elszámolt mértékben és tartalommal. A részletek a vádiratban olvashatóak.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a MetalCom-R Kft., illetőleg az időközben zrt.-vé alakult MetalCom részéről részben valótlan tartalmú számlákat állítottak ki a társulás felé, amelyeket aztán annak képviselője a pályázati támogatás részleteinek lehívásához használt fel. A számlák összértéke mintegy 100 millió forint volt. Kaszaper polgármestere – az ügyészség álláspontja szerint – nem tudott arról, milyen számlákat kapott.

A beruházás összköltségének közel a felét tette ki a túlszámlázás, az ugyanis 48,2 millió forint volt. Az EU költségvetését 28,48 millió forintos, a magyar államét 19,7 millió forintos kár érte.

A Szabadkígyósi Társulás esetében a beruházás összértéke 210 millió forint volt, amiből a saját forrás 52,5 milliót tett ki, a fennmaradó 157,5 millió forint a támogatás összege volt. Ebből 93 millió volt az uniós, 64 millió pedig a hazai forrás.

Ennek a projektnek a pénzügyi beszámolóját is elfogadta a MAG Zrt., ám később itt is túlszámlázásra bukkantak, illetve arra, hogy a távközlési hálózatok nem a pályázatban elszámolt mértékben és tartalommal épültek meg.

A MetalCom részéről ennél a beruházásnál is valótlan tartalmú számlákat állítottak ki, amit fővállalkozóként az Ericsson fogadott be. A vádhatóság arra jutott, hogy a távközlési cég nem tudott arról, hogy a metalcomos számlák valótlan tartalmúak, és hogy azok alapján maga is olyan számlákat állít ki. Ezek összértéke összesen 210 millió forint volt.

Ebben a projektben az EU költségvetését 94,4 millió forinttal, a magyar államot 65,3 millióval károsították meg.

A harmadik társulás, a szeghalmi esetében 32,5 millió forintos saját forrás mellett 97,5 millió támogatás állt rendelkezésre a beruházás megvalósításához. Az elnyert összegből 57,6 millió volt az uniós, míg 39,8 millió a hazai forrás.

A MAG Zrt. ennek a beruházásnak a pénzügyi beszámolóját is elfogadta 2009-ben. Utóbb azonban ennél a projektnél is kibuktak a másik két társulásnál előkerült problémák.

Szeghalom polgármestere, Macsári József Attila az ügyészség szerint tudott arról, hogy a cégek, köztük a MetalCom is, a kivitelezésekre vonatkozóan valótlan tartalmú számlákat és egyéb dokumentumokat állítottak ki, de azokat befogadta, és a pályázati összegek lehívásához és a pénzügyi elszámolás során fel is használta. A MetalCom részben valótlan tartalmú számláinak összértéke 130 millió forint volt, a túlszámlázás pedig 54,3 millió forintot tett ki. Mindezzel az EU költségvetését 32 millió forinttal, a magyar államét 22,2 millióval károsították meg.

A három projekttel az EU-nak 155 millió, hazánknak 107,2 millió forint kárt okoztak.

Ezek alapján az ügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalással és magánokirat-hamisítással vádolta meg az érintetteket.

Az ügy elsőrendű vádlottját, Szántó Józsefet a Szegedi Ítélőtábla – mint az Átlátszó megkeresésére közölték – költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt jogerősen 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. Szántónak 5 millió forintot is meg kell fizetnie, valamint 3 évig eltiltották gazdasági társaság vezetésétől.

Ez utóbbi büntetést ugyanazon bűntettek elkövetése miatt megkapta a másodrendű vádlott, Szabó Ferenc is, akire jogerősen 4 millió forint pénzbüntetést szabtak ki. A két férfi esetében 2017-ben mondták ki a jogerős ítéletet.

2018-ban, nemrég zárult az eljárás a negyedrendű vádlottal, Szeghalom polgármesterével szemben. Az Átlátszó megkeresésére a Kúria azt közölte, hogy idén november 6-án Macsári Józsefre 800 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki. Macsárit első fokon a Gyulai Törvényszék megrovásban részesítette, majd a Szegedi Ítélőtábla felmentette. A Kúriára ügyészi fellebbezéssel került az ügy, és így lett jogerős az ítélet.

A harmadrendű vádlott Szabó László – információink szerint – időközben elhunyt.

Polt Pétert a DK interpellálta az ügyben

A MetalCom vezetői a jelentős összegről szóló, valótlan tartalmú számlák kiállítása ellenére sem kerültek a vádlottak padjára.  Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője emiatt 2014-ben írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyészhez.

Vadai Ágnes megkérdezte, hogy folyt-e bármilyen eljárási cselekmény az adott ügyben а МetalCom Zrt. bármelyik tulajdonosa, képviselője vagy alkalmazottja еllen, és hogy a többi elkövetőtől elkülönítetten nyújtott-e be vádiratot а Békés Megyei Főügyészség a céggel szemben. A DK-s politikus kíváncsi volt arra is, hogy ha ezekre kérdésekre nemleges а válasz, akkor miért nem folyik eljárás egy olyan vállalkozás ellen, amely a vádirat szerint valótlan tartalmú számlákat állított ki.

Polt Péter az első két kérdésre nemmel felelt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a MetalCom egyik vezető tisztségviselőjével szemben indult nyomozás, de azt а büntetőjogi felelősségre vonást megakadályozó körülmény fennállása miatt megszüntették.

A DK-s országgyűlési képviselő azonban nem elégedett meg a legfőbb ügyész válaszával. Kifogásolta, hogy Polt a törvényi helyre nem utalva hivatkozott „a büntetőjogi felelősségre vonást megakadályozó körülmény fennállására”. Ezért kérte a konkrét jogszabályhely megjelölését. Amire viszont Polt Péter csak annyit reagált, hogy fenntartja az általa korábban írottakat, és hogy a hatályos jogszabályok alapján а válasz kiegészítésére nincs törvényes lehetősége.

Vadai viszont tovább forszírozta, hogy „miért nem folyik eljárás egy olyan ügyben, amely az ügyészségi vádirat szerint is valótlan tartalmú számlák kiállításán alapul. Baloldali politikusokkal szemben kevésbé – megalapozott ügyekben is – oly buzgalommal eljáró ügyészség jelen esetben tétlen szemlélője az eseményeknek.”

Az országgyűlési képviselő hozzátette azt is, hogy az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben megállapított feltételek esetén a büntető eljárás megindítása, és megérdeklődte, hogy Polt nem gondolja-e, hogy ezt neki hivatalból meg kellene tennie. Vadai Ágnes azonban ezzel sem tudott a legfőbb ügyészből bővebb választ kicsikarni.

A DK-s politikus kérdései mégsem maradtak következmények nélkül: Vadai Ágnes az Átlátszó megkeresésére elmondta, hogy a fellépését követően a Metalcom vezérigazgatója, Bozó Zoltán jó hírnév megsértése miatt polgári pert indított, így végül neki és a pártjának is sérelemdíjat kellett fizetnie.

Csikász Brigitta

Címlapkép: Segesvári Csaba

Megosztás