Bezárás
Cikkek

„Nem tudni, mennyi a halálos adag” – Rácz József pszichiáter

2013-ban a Józsefvárosi Önkormányzat felmondta az együttműködést a Kék Pont Alapítvánnyal, és kizárták őket a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokról is. Az utcákon tarolnak az új és ismeretlen dizájner drogok, hamarosan mégis bezárhat a józsefvárosi tűcsereprogram. A magyarországi kábítószerhelyzetről és az alapítvány jövőjéről Dr. Rácz József pszichiátert, az alapítvány elnökét kérdeztük.

Az elmúlt három évben jelentősen átalakult a magyar kábítószerpiac, és a droghasználati szokások is. Mi történik az utcán?

RJ:  Négy-öt éve megjelentek a piacon az úgynevezett dizájner drogok. Kezdetben nem értek el a drogfogyasztók minden spektrumához, így az intravénás drogfogyasztókhoz sem, akikkel mi foglalkozunk. 2010-ben azonban a heroin elkezdett eltűnni az utcáról, és az amfetamin minősége is jelentősen romlott. Ekkor jelent meg a mefedron, ismertebb néven Kati, és terjedt el széles körben. Miután a mefedron felkerült a C-listára, jött az MDPV majd a Pentedron, és így tovább. A klasszikus, intravénásan használt kábítószereket, mint például az amfetamin és a heroin, szinte teljesen felváltották a dizájner drogok – volt számos olyan heroinista kliensünk, aki például a mefedront a heroin helyett kezdte el használni. Jelenleg az a helyzet, hogy már a kliensek sem tudják, hogy éppen mit lőnek be. Annyit mondanak, hogy „ezen és ezen az utcán vettem ezt a fehér port, ettől és ettől a dílertől”.

Önök sem tudják.

RJ: Nem, nem tudjuk, mit használnak. Hogy konkrét számokat mondjak, a tavalyi évben 360 szer jelent meg az Egyesült Államokban, Európában naponta bukkan fel új vegyület. A BSZKI-nak van felszereltsége ahhoz, hogy bevizsgálják a megjelenő új szereket, de elképesztően túlterheltek. Mi felvetettük, hogy jó lenne, ha a drogambulanciákon is lehetne bevizsgáltatást végezni, de erre nem volt keret. A dizájner drogok pedig már az egész drogfogyasztó spektrumon dominálnak. Jelen vannak az injekciós, a party/diszkó és az iskolás/középiskolás drogfogyasztó szcénában is, kiszorítják a klasszikus drogokat. A helyzetet a ’90-es évek elejéhez tudnám hasonlítani, ahhoz a pánikhoz, amikor megjelentek Magyarországon is a kábítószerek. Azóta felnőtt több olyan generáció, akik ismerik a „bevett” drogokat, de a dizájner drogokkal szemben ők is úgy állnak, mint annak idején a szüleik a Magyarországra bejövő kábítószerekkel.

Miért rossz ez a helyzet? Ha nincs fent a C-listán, a tinik legalább azt nem kockáztatják, hogy rendőrségi eljárás indul ellenük.

RJ: Azért, mert nem tudják az új szerekről, hogy mennyit vegyenek be, mivel hogyan reagál. A Magyarországon a leggyakrabban használt szerek a fenetilaminok, ide tartozik az amfetamin is, és a kannabinoidok, vagyis a szintetikus kannabisz jellegű vegyületek. Messze erősebbek azoknál a szereknél, amiknek a kiváltására létrejöttek. Például több szintetikus kannabinoid vegyület sokkal erősebben kötődik kémiailag a kannabinoid receptorokra, mint például a fű hatóanyaga, a THC.

Ez mit jelent?

RJ: Túladagolást, illetve annak a veszélyét. Ellentétben a hagyományos kábítószerekkel, a dizájner drogoknál sosem lehet tudni mennyi az „adag”, mi az ami halálos. És mivel általában magasabb dózisban szedik be, sokkal hamarabb jönnek a mellékhatások is, például a pszichózis. Sok embert kezelnek olyan pszichózissal a drogambulanciákon, amit a dizájner drogok váltottak ki.

Honnan érkeznek a dizájner drogok? Még az ősidőkben írtam egy riportot egy magyar droglaborról, Magyarországon is gyártják őket?

RJ:  A fő exportőr Kína, ahonnan tonnaszám rendelhetőek különböző gyógyszerek az interneten. Újzélandon más a törvényi szabályozás, ott bármilyen vegyület forgalomba hozható, amennyiben „emberre nem ártalmasnak” ítélik.  Szintetikus kannabisz vegyületeket Magyarországon is állítanak elő, de hogy pontosan hol és mit, abban a rendőrség illetékesebb.

A Kék Pont célcsoportja az intravénás drogfelhasználók. Ők is az internetről rendelik a drogokat?

RJ: Dehogy. A dílereik rendelnek az internetről. A klasszikus díler-fogyasztó felállás semmit sem változott a dizájnerdrogok megjelenésével. A klienseink a megszokott dílereikhez mennek, akik azelőtt „hagyományos” kábítószert adtak el nekik. Ők váltottak az olcsóbb és könnyebben beszerezhető dizájner szerekre, és őket követték a fogyasztók.

Hány kliensük van a józsefvárosi tűcsere programban?

A regisztráltak 3500 felett vannak, de 1500 fő állandó klienssel dolgozunk.

Tavaly az önkormányzat felmondta a Kék Ponttal az együttműködési szerződést, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) pedig kizárta a szervezetüket. Mennyiben érinti ez a munkájukat?

RJ: : Bár a költségvetésünk megvan 2015-ig, az önkormányzat felemelheti a bérleti díjat a Magdolna utcában, és lehet hogy ez olyan mértékű lesz, amit már nem tudunk kifizetni. Ahhoz pedig hogy állami támogatást kapjunk jövőre, kellene a KEF ajánlása, amit értelemszerűen nem kapunk meg.

Mi lesz a klienseikkel? A drogambulanciák fel tudják szívni őket? Van még két működő drogambulanciájuk Békásmegyeren és Ferencvárosban.

RJ: Az intézményrendszernek nincs kapacitása felszívni ezeket az embereket. Az is elképzelhetetlen, hogy majd ők esetleg átmennek egy másik kerületbe. Nem, az intravénás drogfelhasználó nem ilyen. Ott fognak maradni a VIII. kerületben, az utcán.

Amikor 2013-ban kirobbant a botrány a Kék Pont körül, több médium is arról cikkezett, hogy Hepatitis és HIV járvány várható, ha az intravénás kábítószeresek nem jutnak tiszta tűhöz. Erre az önkormányzati lapban az volt a válasz, hogy a tűt meg lehet venni a gyógyszertárban.

RJ: Csakhogy az intravénás droghasználó nem megy be a gyógyszertárba, vagy ha bemegy, nem szolgálják ki. Mi végeztünk szűrést és konkrét adataink vannak. Az intravénás kábítószer használók az egyszer használatos tűt is eladják. Száz forint egy használt injekciós tű, ez az éjszaka alatt, reggelre felmehet ötszáz forintra is. Egy tűt pedig 8-10 ember is használhat. A szűréseink eredménye évek óta az, hogy a klienseink 70 százaléka hepatitisz C pozitív. Ez a betegség is véren át fertőz, azért nem tulajdonít senki sem nagy jelentőséget neki, mert harminc év után vannak következményei, például a májelégtelenség vagy a májrák.

Mennyiben befolyásolja a szűrés az intravénás felhasználók kábítószerfogyasztási szokásait?

RJ: Egy részüknél tudatos magatartás alakul ki, például nem adják át a tűt amit használnak, vagy utolsónak szúrnak. A szűrés annyiban fontos, hogy pontos képet kapunk erről a kiszolgáltatott csoportról, és meg lehet előzni az esetleges járványokat.

Van HIV pozitív kliensük?

RJ: Nem, nem mértünk HIV fertőzést egyetlen kliensnél sem.

A média már egy lehetséges Hepatitisz-, és HIV-járványról számolt be. Lesz járvány, ha bezárják a magyar tűcsereprogramokat?

RJ: Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, nem az a munkám. A klienseink között azonban több prostituált van, a nemzetközi statisztikákat alapul véve előbb-utóbb fel fognak bukkanni a HIV-pozitívok. Ha egy HIV-fertőzött bekerül ebbe a rendszerbe, egy év alatt a klienseink körülbelül egyharmadát fertőzheti meg. Ez minden hasonló betegségre igaz. Ezeket az embereket pedig kezelni kell majd, ami jelentősen nagyobb terhet fog róni az ellátórendszerre, mint egy tűcsereprogram fenntartása. Hogy pontosan fogalmazzak, egyetlen Hepatitis C fertőzött kezelési költsége körülbelül a mi teljes évi büdzsénk.

Tegyük fel, hogy járvány lesz. Van ennek az elhárítására valamilyen forgatókönyv?

RJ: Görögországban óriási HIV-járvány tört ki a tűcsereprogramok leállításával. Ott azzal kezelték a járványt, hogy minden tűcsereprogramot újranyitottak, a klienseknek pedig pénzt adtak, hogy kezeltessék magukat.

Elképzelhető, hogy néhány éven belül ez történik Magyarországon is?

RJ: Nagyon remélem, hogy nem. Persze nem zárom ki. A tűcsereprogram fontosságát  nem vonja kétségbe senki. Minisztériumi javaslatra például felmerült, hogy hozzunk létre egy Mobil tűcsereprogramot, busszal. A semminél ez is jobb. Az önkormányzat szerintem az utcán álló drogosoktól akar a bezárásunkkal megszabadulni. Abból indulnak ki, hogy, ha nincs tűcsere program, akkor nem lesznek az épület körül bóklászó drogosok, és drogszemét sem. Az eredmény viszont az lesz, hogy a programjaink le fognak állni, a szakértőink pedig szétszélednek. Az egyik kollégánk például már jelentkezett egy kanadai programba. Egyelőre azonban nyitva vagyunk, és arra várunk, hátha változik valami.

Jászberényi Sándor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom