EU-támogatásból sem fenntartható a Galgahévízi ökofalu

Pár kilométerre a Pest megyei Galgahévíz központjától, egy festői domboldalon található a Varga Géza, jobbikos országgyűlési képviselő által létrehozott ökofalu. Bár az önellátó, természetközeli és sokszínűséget elfogadó társadalmi kísérletnek szánt projekt már több tízmillió forint állami és EU-támogatást kapott, az ott lakók szerint a hely se nem öko, se nem falu, és a korábbi nagy tervekből főleg Vargáék profitálnak. Videóriport.

Az eredeti cél egy környezettudatos, a fenntartható fejlődésnek elkötelezett közösség létrehozása volt idilli környezetben, Galgahévíz mellett. Ezzel nyert meg magának Varga Géza, a Jobbik országgyűlési képviselője tucatnyi embert és jónéhány állami és európai uniós pályázatot az elmúlt években. A jelenlegi állás szerint a projekt elsődleges haszonélvezői a Vargához és családjához köthető társadalmi szervezetek és cégek, kárvallottjai pedig a Galgahévízi ökofaluba beköltöző lakók lettek. Videóriportunk és helyzetjelentésünk az Oszt Jónapot blog nyomán.

Varga Géza az 1980-as évek végén, Svédországból hazatérve alapított Galgafarm Humán Értékörző Egyesület keretei között  hintette el a természettel harmóniában, fenntarthatóan és befogadóan működő falu ötletét. A korábbi termelőszövetkezeti földeken létrejövő Galgafarm Szövetkezet és az egyesület által alapított Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány terményeivel ma a Kossuth téri termelői piacon is találkozni lehet. A piacra kerülő élelmiszer abban az ökofaluban terem, melyet évekkel ezelőtt 50-60 háztartásra terveztek, de jelenleg csak 14 család lakja. A helyi lakók szerint a telep építése, energiaellátása és működése a deklarált célok ellenére nélkülözi a fenntarthatóságot.

EU-támogatásból sem fenntartható a Galgahévízi ökofalu from atlatszo.hu on Vimeo.

Októberi ottjártunkkor tényleg nem egy jól működő kommuna képét mutatta a falu. A magyar mondavilág és a népi építészet hangulatában épített településen egy félkész helyett inkább romosnak tűnő sorház, megannyi üres telek, autók és egy műanyaggal kibélelt mesterséges tó uralja a tájat. Az EU-pályázat hirdetménye szerint májusban elkészült, de csak szeptemberben átadott, egy működő falut bemutatni kívánó látogatóközponton még mindig munkások dolgoznak, a szélkerekek és napelemek nem termelnek energiát.

2011. január elején aláírtuk a Magyar Szlovák Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, 2008 végén beadott projekt koncepciónk, HUSK/0901/2.1.1/0280/01 – „Energia hatékony technológiákat felvonultató multifunkcionális bemutatóközpont pár létesítése a magyar és a szlovák oldalon” című pályázatunk támogatási szerződését. A pályázati kiírás lehetővé tette, hogy a projektet a támogatói döntést követően megkezdjük, így 2010. május 20-án hozzáláttunk a biológiai víztisztítási rendszer létesítésének, azaz a nádgyökér-zónás tó építésének.  Folyamatban van a napkollektor mező  megvalósult a szélgenerátorok létesítése, a recepció/bemutató épület építése, a permakultúra kert létesítése, és a biogáz a-üzem létesítése. A projekt teljes költségvetése 680 ezer euró, melynek lehívását 2011 februárjában kezdtük meg 27 014 661.- támogatást kaptunk a beszámoló évében.   Közhasznúsági jelentés, 2011 (DOC)

Megkerestük a korábban a Fideszben és az Élőláncban is aktív Varga Gézát, aki szintén a projekt kríziséről beszélt. Varga szerint lányának és munkatársainak vezető tisztségekbe helyezése nem csorbítja a lakók önrendelkezési jogát, az önellátó gazdálkodás hiányáról pedig részben az általuk megpályázott EU-s alapok feltételei, részben a beköltözők tehetnek.

Halász Áron