Cikkek

Csempészek terítik a japán cigarettaóriás áruját

A  Japan Tobacco International (JTI) mások mellett az Európai Bizottsággal kötött egyezménye dacára éveken át tétlenül szemlélte, hogy forgalmazói nagyszabású csempészügyletekben vesznek részt, amelyek haszna a JTI mellett kétes politikai, gazdasági vagy bűnözői csoportoknál csapódhatott le. A kétes ügyleteket először a JTI belső ellenőrzése tárta fel, a cég azonban a csempészek elleni fellépés helyett lecserélte a belső ellenőreit. Ez hiba volt.

Az atlatszo.hu együttműködő partnere, a nemzetközi oknyomozó újságírói projekteket koordináló Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) november 2-án önálló honlapon jelentette meg a nemzetközi cigarettabiznisz nagy játékosai és a csempészésből élő kétes csoportok viszonyát leleplező tényfeltáró anyagot.

A közel egy éven át készült cikk bemutatja, hogy az egyik cigarettaóriás, a  Japan Tobacco International (JTI) többek között az Európai Bizottsággal kötött egyezménye dacára éveken át tétlenül szemlélte, hogy forgalmazói nagyszabású csempészügyletekben vesznek részt, amelyeknek haszna a JTI mellett kétes politikai, gazdasági vagy bűnözői csoportoknál csapódhatott le. Az ügyleteket először a JTI belső ellenőrzése tárta fel, a cég azonban a csempészek elleni fellépés helyett lecserélte a csapatot. Az oknyomozó cikk hitelességét a cég belső levelezésének megszerzett részletei, számlák, titkos hangfelvételek, és mintegy fél tucat volt alkalmazottal folytatott beszélgetések igazolják. Az adatok, dokumentumok jelentős részét a projektnek szentelt honlapon az OCCRP nyilvánosságra is hozta. A cikket tömörítve-átszerkesztve közöljük magyarul, az angol nyelvű eredetit itt olvashatja.

Csempészvadászok a JTI-nél

A JTI saját nyomozó csapata éveken át figyelte, jelezte a gondokat. A céges nyomozók a CIA, a brit rendőrség és az Egyesült Államok különleges erőinél tapasztalatokat szerzett emberek voltak. Minél mélyebbre ástak, annál több bizonyítékot fedtek fel JTI-alkalmazottak és -forgalmazók illegális csempészetben játszott szerepével kapcsolatban. A nyomozók szerint a JTI vezetősége szinte semmit sem tett, amikor szembesítették őket a jelentésekkel, melyek szerint saját forgalmazóik csempésznek dohányárut Oroszországon, Moldován, a Balkánon, Afganisztánon és a Közel-Keleten át. A csempészüzlet a 2007-es EU-megállapodás ellenére is virágzott, amely pedig a JTI-t mindennemű illegális kereskedelm kivizsgálására és leállítására kötelezte. A megállapodás hatására a cég nyilvánosan ugyan fogadalmat tett, hogy a  zéró tolerancia elvét léptetik életbe a tiltott szallítmányokkal szemben, de ennél többre nem nagyon került sor.

Idén, amikor a szír elnök Bashar Al-Assad országa lakosságát pusztította és világméretű  kereskedelmi embargóval állt szemben, a JTI közel-keleti partnere, az IBCS csak úgy zúdította a cigarettát a Syria Duty Free vámmentes boltjaiba. A haszon annak a Rami Makhloufnak a cégéhez kerül, aki az Európai Unió május 23-i szankciós rendelete szerint ‘támogatja a tüntetők ellen erőszakosan fellépő rezsimet.’ Simon Evans, a konkurens Imperial Tobacco szóvivője elmondta, hogy cége a szankciók életbelépésének pillanatában leállította az értékesítést a Syria Duty Freenek, és azóta se szállítanak.

A JTI a Japan Tobacco cigarettaóriás, a világ harmadik legnagyobb dohányipari cégének nemzetközi karja. A Japan Tobacco pedig 50%-ban a japán állam tulajdona. Éves beszámolójában a JTI 25 milliárd dolláros forgalomat mutatott ki a Winston, Camel és Benson & Hedges márkákon a tavalyi gazdasági évben. 2010-ben egy közgyűlésen az elnök-vezérigazgató Pierre De Labouchere először a nehéz pénzügyi környezeten lamentált, majd dicsérte cége orosz és közel-keleti működését. A nyomozók szerint e két piac a csempészműveletek központja.

Leállított nyomozások, eltűnt dokumentumok és meghackelt számítógépek

2009-2010-ben, amikor a JTI nyomozói felfedték az általuk jelentősnek mondott bizonyítékokat az illegális kereskedelemről, a cég menedzserei többször is beavatkoztak a csempészet megszüntetésére tett erőfeszítésekbe. Mark Mulvey alelnök közvetlen utasítására leállították a cég közel-keleti forgalmazójánál, az Audeh Groupnál folyó nyomozást. Kevin Tomlinson oroszországi ügyvezető egy titokban rögzített felvételen kijelentette, hogy nem zavarják a balti határon megnövekedett cigarettafogások, mivel a profit jelentősen meghaladja az EU által kiszabott bírságokat. A JTI nem lépett akkor sem, amikor nyomzóik jelentették, hogy vád alatt álló csempészeknek üzletrésze van az oroszországi forgalmazóhálózatban és masszív csempészet folyik, különösen a St Georges márkával.

2009 és 2010 során havonta érkeztek a jelentések a JTI parnereinek kihágásairól, de a cég vezetősége nem tett semmit a nagy hasznot hajtó területeken. A JTI-s emailek részletesen beszámoltak a különböző régiókat érintő súlyos mértékű cigarettacsempészetről. Nyomozóik rajtakaptak egy izraeli forgalmazót, amint tetemes szállítmányokat juttat illegálisan Irakba és Belgiumba, de a nyomozók szerint a cég nem tett semmit. A JTI-nek dolgozó cégek iraki, kurdisztáni és iráni tisztviselőket fizettek le, hogy információkat kapjanak csempészútvonalakról.

2010 márciusában, Belgrádban egy a JTI-nek dolgozó magánnyomozó bűnüldözési szervektől származó forrásból összeállított egy listát, mely tartalmazta azon cégek és magánszemélyek nevét, telefonszámát, akik megjelentek egy nagyszabású összehangolt európai csempészellenes rendőri művelet anyagaiban. A lista tizenhárom JTI-alkalmazott vagy -disztribútor nevét tartalmazta. A JTI vezetői között megnövekedett a feszültség. David Reynolds, a csempészet kivizsgálásával megbízott, brand integritásért felelős volt alelnök konfliktusba keveredett több felettesével, akik szerinte le akarták lassítani a vizsgálódásokat.

A nyomozás során David Reynolds és kollégái rájöttek arra is, hogy számítógépeik egy különleges trójai vírussal lettek megfertőzve, ami lehetővé tette a hackereknek, hogy elolvassák a nyomozók emailezéseit. A nyomok egy kanadai céghez vezettek, melynek alkalmazottai között – a cég emailjei és jegyzőkönyvei szerint- a CIA és a francia titkosszolgálat volt munkatársai is ott voltak. Az OCCRP hez került számla szerint a JTI 300.000 dollárt fizetett a cégnek szolgálataiért.

A szerbiai listáról a cégnél úgy döntöttek, hogy majd akkor kezdenek el vizsgálódni az érintett személyek ügyében, ha meggyőződnek arról, hogy az adatbázis jogszerűen került a magánnyomozóhoz. De ez soha nem történt meg. Nigel Espin vállalati biztonságért felelős igazgató, aggódván hogy a cég “belsős” rendőrségi  információk birtokában van, 2010 március 10-én email-ben elrendelte a nyomozás leállítását és a dokumentum visszajuttatását a magánnyomozónak. Elrendelte továbbá, hogy a JTI munkatársakat és forgalmazókat tartalmzó listát a cég teljes számítógépes rendszeréről távolítsák el. Másnap a megfelelőségi osztály vezetője, Jean-Luc Perreard megerősítette a nyomozás leállításáról érkezett utasítást.

2010 áprilisában Reynolds emailben tájékoztatta Ryuichi Shimomura-t, az anyacég Japan Tobacco alelnökét és vezető jogászát. Leírta, hogy a  JTI saját forgalmazói csempészik a termékeiket, és bár a JTI-vezetők tudnak minderről, nem tesznek semmit. Közölte továbbá azt is, hogy csapatának a munkáját akadályozzák, és hogy még a nyomozás állásáról is információk szivárognak ki a csempészek felé.

Támogatást kért munkájához a vezetőségtől, de ehelyett pár napra rá David Reynolds ki lett rúgva. A cég még aznap megvált asszisztensétől is, valamint a rákövetkező hónapokban kifuttatta közel egy tucat munkatárs szerződését, akik tudtak a csempész ügyekről és dolgoztak Reynold-szal és osztályával. A JTI által 2007-ben megszerzett Gallaher Group volt alkalmazottait hozták be utánuk. Az angol Gallaher cég -egy hosszadalmas angol bírósági eljárás anyagai szerint-, többször is bonyolódott csempész ügyletekbe és a 2000-es évek elején több mint 1.5 millió font vám befizetésének elkerülésében segített csempészeket.

Egy volt JTI-s nyomozó szerint a JTI-t csak a piaci részesedésének növelése, Irán és a Közel-Kelet kontrollálása érdekelte. David Reynolds kirúgása után a cég nyomozási kultúrája megváltozott. A továbbiakban nem a csempészet megfékezésén fáradoztak, hanem azon, hogy a lebukást elkerüljék.

Zéró tolerancia?

A JTI nem ritkán áll kapcsolatban csempészettel vádolt cégekkel, sőt, a piaci növekedés érdekében fel is vásárolt csempészgyanús múlttal rendelkező cégeket, mint a Gallahert vagy az RJR Reynolds-ot. A JTI ezzel egyidőben az Európai Bizottsággal kötött egyezményben ugyan kötelezéttséget vállalt az illegális kereskedelemmel szembeni zéró tolerancia bevezetésére, de azt az OCCRP birtokába került anyagok szerint ezt nem nagyon tartotta be.

A kanadai és ecuadori kormányok 1999-ben csempészetért perelték a RJR Reynoldst, az Európai Bizottság egy másik keresetben pedig a cég vezetőit vádolta drogkartellekkel közös pénzmosással, a Szaddam Husszein rezsimjét sújtó kereskedelmi embargó megszegésével és északír terroristákkal való együttműködéssel. Az Egyesült Államok bírósága mindegyik keresetet elutasította, mondván, hogy nem illetékes más államok adóvitáiban.

Montenegróban mind a mai napig a Stanaj család tulajdonában álló Roksped a JTI forgalmazója a cég honlapja szerint, holott egy nagyszabású balkáni rendőri műveletben kiderült, hogy a Rokspeden kersztül is vezetnek illegális szállítmányok Európába, Anton Stanajt pedig ez év májusában 6 és fél év börtönre ítéltek Belgrádban. A Roksped, és a Stanaj család képviselői nem válaszoltak az OCCRP telefonjaira és emailjeire.

A JTI által 2007-ben fevásárolt Gallaher is több ízben keveredett csempészettel kapcsolatos perekbe. A JTI egy másik csempészettel vádolt céggel, az IBCS-szel is kiterjedt kapcsolatot folytatott, amelyet az Európai Bizottság az RJR Reynolds-szal együtt perelt csempészetben való részvétel miatt 2002-ben az Egyesült Államokban. A amerikai bíró egy több mint 100 éves törvényre való hivatkozással, ami tiltja az Egyesült Államoknak más kormányok adóbevételeivel kapcsolatos vitáiban való állásfoglalását, elutasította a beadványt. A JTI-s nyomozók szerint az IBCS nagyszabású csempészés-ügyleteket bonyolított Irakba, Iránba, Ciprusra és más országokba is. Az IBCS nem válaszolt az OCCRP megkeresésére.

Ügyvezetők a genfi JTI-cégközpontban sem válaszoltak az OCCPR kérdéseire, viszont kiadtak egy írásos közleményt, amelyben egy “volt alkalmazottat” vádolnak hamis információ terjesztésével. „Elutasítjuk a felkérését az állásfoglalásra. Cégünk nem kívánja kommentálni a megalapozatlan vádakat, amiket a különféle e-mailekben küldött.” Írta emailben Guy Cote médiakapcsolatokért felelős alelnök az OCCRP riporterének. Menesztése után David Reynolds az FBI washingtoni főhadiszállásán helyezkedett el, a szervezett bűnözés vezető elemzőjeként. Egy email-ben az FBI sajtósa közölte az OCCRP-vel, hogy az FBI nem engedélyezi Reynoldsnak, hogy nyilatkozzon az ügyben.

Deborah Arnott, a londoni Action on Smoking and Health (ASH) vezetője szerint a JTI-leleplezés bizonyítja, hogy a dohányipar nem hagyott fel régi praktikáival. A “JTI, a Philip Morris International, a BAT és az Imperial az Európai Unióval kötött egyezményekben kötelezeték magukat arra, hogy cigarettáik csempészését bárhol a világon megelőzik” mondta. “Amenyiben mindezek után a JTI részt vesz a csempészetben, nyilvánvalóvá válik, hogy az efféle, EU által kitárgyalt regionális egyezmények nem elégségesek. A csempészés veszélyezti a közegészséget, bűnözést táplál és évente több millió fonttól fosztja meg az adófizetőket.”

Cigaretta & csempészet

A cigaretta a világ leggyakrabban csempészett legálisan kapható terméke, elsősorban azért, mert óriási haszon van rajta és gyengék a kiszabott büntetések. A csempészek konténerszám szállítják a cigarettát a terméket alacsony jövedéki adóval terhelő régiókból,  mint Oroszország, Ukrajna vagy a panamai vámszabadterületekről a magasabb adójú nyugat-európai és észak-amerikai országokba. Egyetlen konténer cigaretta akár 1 millió dollár hasznot is hozhat.A hamisítással ellentétben a cigarettacsempészet jelentős hasznot hajt a gyártónak is. Tanulmányok igazolják, hogy a magas jövedéki adók radikálisan csökkentik a dohányosok számát, de a csempészett, olcsóbb árut többen megengedhetik maguknak – új és régi fogyasztók egyaránt. A csempészet miatt kiesett adóbevétel ezzel szemben csak Európában évente 14 milliárd euróra tehető az Európai Bizottság júniusi tanulmánya szerint.

(Fordította: Hosszu Réka, az eredeti cikkek itt olvashatók, a fotó innen)

 

Megosztás