„Az elsivatagosodás ellen azonnal tenni kell” – tombol az aszály a Homokhátságon

A június vége óta tartó és szinte az egész országot érintő csapadékhiány júliustól egyre súlyosbodó aszályt okozott, mely augusztus végére az ország nagyobb részén tovább fokozódott. Víz-visszatartással, vízelvezetéssel viszont a mezőgazdaságot érő károk csökkenthetők, állítják szakértők és azok a gazdálkodók, akik többféle módszerrel próbálnak megoldást találni a helyzetre. 

„Kisült a legelőm, a tavam sivataggá vált, a szénatermésem pocsék lett. A saját bőrén érzi mindenki a bajt, amit mi, gazdák különösen megszenvedünk” – nyilatkozta egy gazdálkodó néhány nappal ezelőtt az Átlátszónak. 

A nyár eleje óta tartó súlyos aszály következményei, a termésátlagok drámai visszaesése leginkább az Alföldön és a Dunántúl délkeleti tájain tapasztalhatók. Augusztus 29-én pedig az agrarinfo.hu arról írt, hogy az aszályhelyzet továbbra sem enyhült: „Az aszály az elmúlt napok záporai által érintett kisebb foltokban átmenetileg mérséklődött, hazánk nagyobb részén azonban tovább fokozódott.” 

A víz pótlásához új módszerekre és szemléletváltásra lenne szükség, állítják a megoldás lehetőségein dolgozó szakemberek és gazdák. A vizes élőhelyek megőrzésének, illetve helyreállításának fontosságáról, s az ennek érdekében tett erőfeszítésekről az Átlátszóban már korábban is írtunk. 

 

Munkatársunk, Pápai Gergely idén nyáron több videót is készített a témáról. Filmjeiben és riportjaiban az aszály-helyzet bemutatása mellett a vízpótlás lehetőségeiről és egy újfajta tájhasználat szükségességéről is beszélnek a megszólaló interjúalanyok. 

A Balástya és Forráskút közti területen gazdálkodik három hektáron Magyar Kitti agrármérnök. A  terület a Homokhátság azon része, ahol a közelben lévő, sok védett fajnak élőhelyet adó Őszeszéki-tó az idei katasztrofális aszály miatt teljesen kiszáradt. Magyar Kitti elmondja, hogy az ő földjén is kiszáradt a tó, a szénatermése is rendkívül rossz lett a csapadékhiány miatt. A Tisza viszont idén is magas vízállással ment le több hullámmal, s a folyó vizét az ő véleménye szerint ki kellene vezetni a szárazsággal veszélyeztetett területekre. Ehhez a csatornákat zárolni, a Tisza menti árterületeket reaktiválni kellene. A talajt bolygató szántó-művelés helyett pedig állandó talajfelszínt kellene biztosítani, amely befogadja a tájba kivezetett vizet. 

Dr. Tölgyesi Csaba ökológus kutató szintén a vizes élőhelyek helyreállításának a fontosságát hangsúlyozza. A szakember szerint a klímaváltozás okozta problémákra is megoldás a vízvisszatartás, az erdőtelepítés és a gyepesítés mellett. A légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására ugyanis egészséges, a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzetre van szükség. Ezt pedig az erdők mellett a füves területek és a vizes élőhelyek is biztosítani tudják, melyek ha egymással is kapcsolatban állnak, egy táj fenntarthatóságához jelentős mértékben hozzájárulnak. 

A Homokhátság kiszáradásának megállításához és az Alföld újravizesítéséhez kapcsolódó projekten dolgozik Vágó Gábor. A projekt egyik helyszíne Baks község, ahol a környékbeli gazdák évről évre panaszkodnak az egyre alacsonyabb talajvízszintre, és folyamatosan tapasztalják az elsivatagosodás kihívásait. A helyi lelkes vidékfejlesztők és vízügyi szakemberek egy élő tavat szeretnének létrehozni a most még helyenként foltokban nádassal borított 14 hektáros területen. Az elvégzendő földmunkák után, a közeli csatornából a vizet a tájba kivezetve időszakos és állandó vizes élőhelyet hoznának létre. 

A Homokhátság határán, a Tisza árterétől és a Nemzeti Parktól 5 kilométerre, a kiszáradt Kapcaszék szikes tó melletti elhagyatott homokbánya a másik helyszín. A területet a térkép ugyan tóként jelöli, de a valóságban nincs ott víz. A terület három tulajdonosa szintén virágzó rétet és őshonos fajokkal teli, természetes vizes élőhelyet szeretne létrehozni a 13 hektáros területen.

„Célunk az, hogy ezeket a vizes élőhelyeket, ezeket a kis oázisokat összekötve és ökológiai folyosókká szélesítve, létrejöhessen egy olyan táj, amelyben helye van a víznek. Ha van egy ilyen zóna, a talajvízszint akár kilométeres környezetben is emelkedni tud” – mondja el Vágó Gábor.   

Pápai Gergely évek óta foglakozik az ember alkotta tájban bekövetkezett drámai változásokkal. A Homokhátság elsivatagosodása kapcsán készült filmje kapcsán elmondja: „A döbbenetes és visszafordíthatatlan pusztításnak, amit végeztünk, elképesztően hatalmas a léptéke. Az Alföld elsivatagosodásáért és az élőlények tömeges kihalási hullámáért mi vagyunk a felelősek.” 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa — Videó: Pápai Gergely

Nyitókép: Elsivatagosodott táj egy tanya mellett a Homokhátságon (Fotó: Pápai Gergely/Átlátszó)