Cikkek

Rendőrverés után – zaklatásra panaszkodnak a turai cigányok

Több tucat rendőr szállta meg Tura romák lakta városrészét, miután szeptember elején egy rendőrt brutálisan megvertek a Pest megyei kisvárosban. A helyiek szerint a kiérkező rendőrök félelemben tartották a roma lakosságot, gyerekeket, várandós anyákat vegzáltak, a körözött bűnözők közül viszont egyet sem állítottak elő. Az is kiderült, nem csak a romák ütöttek rendőrt, még az is lehet hogy nem is ők ütöttek először. A helyiek most a hatóságok indokolatlan zaklatásaira panaszkodnak, ami szerintük kollektív megbélyegzés következménye. A Roma Sajtóközpont riportja.

*******

A Roma Sajtóközpont a helyiek kérésére utazott a pest megyei kisvárosba, Turára, hogy a főként romák lakta településrészben szeptember első három hetében szokatlanul nagyszámú rendőri jelenlétről, és az állítólagos rendőri túlkapásokról riportot készítsünk.

A békés kisváros életét szeptember ötödikén kavarta fel egy eset, amelyben a sajtóbeszámolók szerint egy rendőrt brutálisan megvertek. Az MTI híre szerint Darnyik Alexander Attila akkor érte tetten későbbi támadóját egy idős nő házánál, amikor egy másik lopás feltételezett elkövetőjét kereste. „A tolvaj ekkor az erdő felé futott, ahol majdnem sikerült elfogni, ám megjelent egy körülbelül nyolctagú társaság, mint utóbb kiderült, az elkövető rokonságából.” – írta az MTI. A rendőrt végül többen bántalmazták, súlyos sérülésekkel került kórházba a rendőrség tájékoztatása szerint. A történtek után a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságról, valamint a Készenléti Rendőrségtől összesen 240 rendőrt vezényeltek Turára.

A tizenegy éve városi rangot kapott településen mintegy nyolcezer ember él, ebből körülbelül kétezren tartoznak a roma kisebbséghez. Abban minden megkérdezett – romák és nem romák – egyetértett, hogy nagy szükség volna egy állandó, és nagyobb létszámú rendőrségre, de a rendőri védelmet nem úgy képzelték el a helyiek, ahogyan az elmúlt hetekben megtapasztalhatták.

Igazoltatások, pofonok, motozás

A kiérkező nagyszámú rendőri erő ugyanis a helyiek elmondása szerint nem a „szolgálunk és védünk” jelszó alapján járt el. Folyamatos zaklatásokról, indokolatlan igazoltatásokról, várandós anyák utcai motozásáról és kisiskolás gyerekek megfélemlítéséről, továbbá néhány pofonról szólnak az érintettek beszámolói. Van, akit egy napon ötször is igazoltattak ugyanazon rendőrök. A bicikliző gyerekeket féltucatnyi, gumibotot lóbáló rendőr parancsolta le a kerékpárról az utcán. Egy saját igazoltatását telefonnal rögzíteni akaró férfi kezéből kicsavarták a telefont és gázspray-flakont nyomtak az arcába, azzal fenyegették, ha felvételt mer készíteni.

Az igazoltatásokat többnyire nem indokolták, de volt, hogy egy hazatántorgó ittas embert pofonvágtak, majd gyomron ütötték. Annyit mondtak neki, „miért dohányzol igazoltatás közben, te büdös cigány?” – számolt be egy nem roma szemtanú, aki azonnal bejelentést is tett a Teve utcai központ telefonos szolgálatán keresztül.

Az RSK-t értesítő helyieknél akkor telt be a pohár, amikor egy kiskorú gyermeket az iskola kapuja közelében igazoltattak a rendőrök, aki annyira megszeppent, hogy sírva rohant hazáig. A többnyire vetkőztetéssel és motozással járó utcai igazoltatásokat, a nyilvános megszégyenítést és a kollektív megbélyegzést sérelmezik leginkább a helyi romák, akiket az is felháborított, hogy kb. harminc rendőr egy közismert bűnözőt gépkocsikkal sem volt képes elfogni fényes nappal, ám a gyerekek és várandós anyák motozására mindig készen álltak. Az iskolai esettel kapcsolatban a szülők a polgármesteri hivatalban panaszt tettek, ahonnan továbbították a rendőrségre is.

Az ott lakók által is csak cigánytelepnek hívott településrész korántsem telepszerű, rádásul nem kizárólag romák lakják, viszont lakik itt sikeres vállalkozótól a közmunkásig mindenféle hátterű ember. A rendezett házak és porták harmonikus összképét csupán néhány vakolatlan homlokzat, és a betonút hiánya rontja le, egyébiránt szokásos utcakép, ami bármelyik kisvárosban, vagy községben fogadja az odaérkezőt. A helyi romák leginkább a fővárosba járnak dolgozni, nagy szerencsének tartják a közelségét. Aki ezt nem tudja megoldani, mert például nem tudja kigazdálkodni az ingázás költségeit, az a közelebbi városokban dolgozik, vagy a helyi közmunkán vesz részt. A munkalehetőségek hiányát egyre jobban érzik – mondják.

Az önérzetükben megsértett romák maguk sem mentesek a többségi sztereotípiák szófordulataitól. „Van itt a városban néhány bűnöző cigány, tizen-tizenöten, de épp mi szenvedünk tőlük a legtöbbet, minket károsítanak meg elsősorban. Lopnak, drogot terjesztenek. Pontosan lehet tudni kik ők, ismeri őket mindenki, a hatóságok is. Hiába tettünk feljelentést, nemegyszer konkrétan, nevesítve az elkövetőket, nem történik semmi.” – mondja egy a neve elhallgatását kérő roma férfi. A többiek heves bólogatással erősítik meg szavait. A retorzióktól való félelem tapintható, senki nem akarja vállalni a nevét. Végül néhányan kameránk elé álltak.

Rendőrverés után – zaklatásra panaszkodnak a turai cigányok from atlatszo.hu on Vimeo.

„Ha fordítva történik, akkor nincs itt rendőr, nem kétszáznegyven, de egy sem.” – mondja egyikük. Hosszas tanakodás és zavart szempillantások árulják el, van itt még valami, amivel csak nehezen hozakodnak elő. „Nehogy azt higgye, védeni akarjuk azt az embert, de nem egészen úgy történt a rendőrverés, ahogy a tévében mutatták. A verekedésben résztvevők pont azok, akik a mi életünket is megkeserítik.” – kezdi el a nagyszámú rendőri jelenlét okának hátterében álló történetet megvilágítani egy negyvenes éveiben járó helyi férfi, aki megkér, hogy a kamerát kapcsoljuk ki.

A rendőrök ütöttek először?

„Az egész egy negyvenkilós drogos ember miatt van, aki hol börtönben, hol kórházban van, most is nemrég jött ki a hatvani kórházból. Bement egy házhoz, ahol a tulajdonos, egy nő rajtakapta, hogy matat valamin, és a nő vágta ki a házból, a portáról, majd kiabálni kezdett. Ezt vette észre az utcában lakó rendőr, aki maga is jól ismerte az illetőt, hiszen együtt nőttek fel. A civil ruhás rendőr két társával az erdőig üldözte, ott elkapták és verni kezdték. A rendőr két társa később elment, ő viszont viperával (acélból készült teleszkópos bot neve a rendőri szakzsargonban – a szerk.) ütötte a szerencsétlen drogost, aki azóta is kórházban van. A kiabálására figyeltek fel a közelben lakók, akik az ismerős rendőrre támadtak. Valószínűleg az életét mentették meg, persze ilyen áron: mi, akik itt lakunk a környéken, viseljük ennek minden rossz következményét.”

Az események középpontjában lévő B. Béla édesanyját telefonon értük el, aki elmondta, hogy a fia súlyos cukorbeteg, sokszor hetekre is befekszik kezelésre. „Nem tudom, milyen drogokat szed, de olyankor teljesen megváltozik, bemászkál mindenhová. Volt már dolga a rendőrséggel többször is.  Én nem voltam itthon, mikor az eset történt, de azt mondják, tolókocsin kellett bevinni a hatvani kórházba, annyira megverték, és állítólag még a gödöllői rendőrségen is kapott. Most a tököli rabkórházban van, a kezét meg kellett műteni. Nem beszélhetünk vele. Amit tudok a dologról, az itteniek mondták, és jött tőle egy levél is, de abban nem sokat írt.”

B. Béla ügyvédje kérdésünkre elmondta, hogy védencét is gyanúsítják a rendőr bántalmazásával, ami több tanú elmondása és a védence sérülései alapján erősen kétséges. Az ügyvéd a sérülések miatt feljelentést tett, október elsején elrendelték a nyomozást a rendőrök ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanújával. A rendőrség honlapja viszont arról tájékoztat, hogy bátor helytállásáért, kollégái számára is példát mutató magatartásáért a megtámadott rendőrt, és a segítségére siető körzeti megbízottat Dr. Pintér Sándor belügyminiszter soron kívüli előléptetésben részesítette.

A rendőrség nem válaszol minden kérdésre

Szendrei Ferenc, Tura polgármestere a Roma Sajtóközpont kérdésére elmondta, hogy a város roma és nem roma lakosságának együttélését kifejezetten jó viszony jellemzi. „A bajok oka néhány, a hatóságok látókörében lévő bűnöző, akik leginkább tulajdon elleni bűncselekményeket, így mezőgazdasági lopásokat követnek el, családi házakhoz törnek be, illetve a kábítószerkereskedésben érdekeltek. Sajnos tettenérés esetén is néhány nap után szabadlábon vannak, pedig ha ezt a tíz-tizenöt személyt lakat alá tennék, nem lenne probléma.” – tette hozzá.

A polgármester szerint a bűnözők a roma és nem roma lakosságnak is rengeteg problémát okoznak, amit tetéz, hogy nincs rendőrörs a településen, de mint mondja, reményei szerint ez hamarosan megoldódik, és önálló rendőrséget állíthatnak fel. A békés együttélés fenntartása érdekében a polgármester roma-magyar együttműködési munkacsoportot hozott létre szeptemberben, az eset után. „A nagyszámú rendőri jelenlét többek között azért is kellett, hogy a turai polgárok és a polgármesteri hivatal maguk kezeljék a helyi problémákat. Tura nem kér az önjelölt rendcsinálókból.” – indokolta a rendőri készültséget Szendrei Ferenc.

A rendőrségtől egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, miért volt szükség gyerekek motozására, és ugyanazon személyek többszöri igazoltatására, mi a véleményük a helyiek panaszairól. Ezekre a kérdéseinkre nem érkezett válasz. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője annyit mondott, hogy a bántalmazott rendőr telefonhívásakor nem tudták milyen erőkre lesz szükség, ezért vezényeltek ki kétszáznegyven kollégát. A készültség létszáma másnapra jelentősen lecsökkent, a fokozott rendőri jelenlét feloldása pedig munkaterv alapján zajlott.

Sárközi Gábor (Roma Sajtóközpont)

 

Megosztás