Négy napot és kétezer karaktert szánt társadalmi egyeztetésre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Egy hónapja, július 8-án jelent meg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat honlapján az a felhívás, amely a Támogatott Kutatócsoportok Program 2024. évi pályázati tervezetének véleményezését hirdette meg. A társadalmi egyeztetésre azonban mindössze négy napot és kétezer karaktert, azaz kevesebb mint egy oldalt szántak. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint az egész csupán legitimációs célokat szolgáló eljárás, nem pedig valódi egyeztetés. Szerintük a pályázati kiírás egyes tudományterületeket hátrányosan érint, ráadásul a fiatal kutatók nem tudnak megfelelni a kritériumoknak. A HUN-REN azonban másképp látja a helyzetet.

Májusban az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, aki a tudomány-finanszírozás jövőjéről beszélt. Erre reagálva az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben sértőnek nevezték a HUN-REN elnökének focis hasonlatát. Gulyás ugyanis azt mondta, az NB II-es ligából kell felhozni a kutatóhálózatot az NB I-be. Az ADF azt is kifogásolta, hogy az elnök az interjúban több odafigyelésről beszélt, miközben szerintük „a szakszervezettel való kapcsolatfelvétel hol válasz nélkül maradt, hol olyan indokkal utasították el, hogy a HUN-REN-nek illetékesség hiányában nem áll módjában párbeszédet folytatni.”

Nem az ADF volt az egyetlen szervezet, ami a közelmúltban kritizálta a HUN-REN-t. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) legutóbb a Magyar Kutatási Hálózat által kiírt társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban fogalmazott meg kritikát.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) kutatóközpontjai és intézetei korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) égisze alatt működött, a kormány azonban 2019-ben elvette az MTA-tól a hozzá tartozó kutatóintézeteket. Az átalakítás nyomán az új intézmény irányításában jelentős befolyást kapott a kormány, emellett a kutatóintézetekhez kapcsolódó akadémiai vagyont ingyenes használatba adták, vagyis az intézetek mellett az MTA vagyonának meghatározó részét is elvették. A szervezeti átalakítás ellen több ezren demonstráltak, az átszervezés óta is több tiltakozás volt az érdekérvényesítő szervezetek részéről, melyek során az alacsony bérekre, a kommunikáció és a tájékoztatás hiányosságaira hívták fel a figyelmet. Az eredeti név nem maradt fenn túl sokáig, 2023-ban átnevezték Magyar Kutatási Hálózatra, angolul Hungarian Research Networkre (HUN-REN).

Rövid határidő, eleve eldöntött kritériumok

A kutatások anyagi finanszírozása többek között pályázatok útján valósul meg, ezek közül az egyik a Támogatott Kutatócsoportok Program pályázata. Ennek kapcsán jelentett be júliusban társadalmi egyeztetést a HUN-REN. A felhívás július 8-án jelent meg, a maximum 2000 karakterben (azaz kevesebb mint egy oldalban) beérkező válaszokat július 12-ig fogadták, vagyis négy nap állt rendelkezésre elküldeni a javaslatokat.

Ráadásul az is kitétel volt, hogy a támogatási szempontokkal kapcsolatban felmerülő módosítási javaslatokat nem, vagy csak korlátozott mértékben tudják befogadni, ugyanis arról már korábban a HUN-REN Központ Irányító Testülete döntött.

Azaz, a pályázat legfontosabb kritériumait lényegében nem tudták érdemben véleményezni a kutatók, mert arról már a HUN-REN korábbi ülésén határozott.

A kiírás szerint a pályázat célja, hogy támogatást nyújtson tapasztalt kutatók számára önálló tudományos műhelyük kialakítására, működtetésére, továbbá erősítse a hazai kutatócsoportok tudományos együttműködését az egymástól távol eső tudományterületeken. A rendelkezésre álló várható keretösszeg kicsit több mint 400 millió forint. Ebből várhatóan 4-9 pályázatot tudnak támogatni, kutatócsoportonként évente minimum 45, maximum 90 millió forint igényelhető 2025. január 1. és 2027. december 31-i időszakra. A pályázatokat a tervezet szerint 2024. szeptember 5-ig lehet benyújtani elektronikus úton, angol nyelven.

A pályázati felhívás véleményezhetőségével kapcsolatban a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) nyílt levelet tett közzé honlapján, amelyben sérelmezik, hogy a HUN-REN központ az egyeztetésre szánt anyagot az esetleges érintettek értesítése nélkül, vagy csak egy szelektált kör értesítésével hozta nyilvánosságra. Problémásnak tekintik, hogy a vélemények megfogalmazására rendkívül szűk határidő állt rendelkezésre, valamint hogy a megfogalmazott véleményeket egy központi címre kellett elküldeni, és nem tudni, hogy a vélemények hogyan épülnek be az anyagba. A nyílt levélben a TDDSZ olyan rendszer kialakítását szorgalmazza, amely a többoldalú érdekérvényesítés mintájára épül, és rendszeres konzultációt jelent.

„Inkább legitimációs eljárás, mintsem valódi egyeztetés”

A TDDSZ két tagját, Gerő Mártont és Szilágyi Adriennt kérdeztük a szakszervezet főbb észrevételeiről. „A HUN-REN valójában a szakszervezetekkel, széleskörű kutatói fórumokkal nem egyeztet, ezek nem kapnak lehetőséget arra, hogy beleszóljanak a tudománypolitikai változásokba vagy a programokba” – véli Gerő Márton, aki szerint a pályázati felhívás véleményezése nem bevett szokás, így különösen nagy jelentősége lett volna, ha megfelelő feltételek mellett zajlik a folyamat.

A TDDSZ tagok bizonytalanok azt illetően, hogy a beérkezett vélemények hogyan hasznosulnak majd a pályázati kiírásban. Ugyan jó kezdeményezésnek tartják az egyeztetést, de szerintük mélyebb konzultációra lenne szükség „Jó volna, ha többoldalú, komoly érdekegyeztetés valósulna meg a HUN-REN Központ, a Magyar Tudományos Akadémia, a kormányzat, a szakmai társaságok és az érdekérvényesítő szervezetek között.”

A pályázati kiírás tartalmi vonatkozásait illetően több problémát is azonosítottak. Ilyen például az a kitétel, miszerint a kutatócsoport vezetője vállalja, hogy a megvalósítási időszak végére létrehoz legalább egy olyan szellemi alkotást a támogatás révén, amely iparjog-védelmi oltalomban részesíthető.

„Ha ez benne marad, akkor majdnem minden bölcsész és társadalomtudományi területet kizár még az együttműködésből is” – vélekedett Gerő Márton.

A TDDSZ tagjai kifogást emeltek a pályázati kiírás jövőre vonatkozó vállalásaival kapcsolatban is, mert szerintük azok nem teljesen értelmezhetők, és nem világos, hogy milyen következményekkel járna, ha a vállalások – például a projekt utófinanszírozására vonatkozóan – nem teljesülnek. Gerő Márton szerint ha valaki létrehoz egy kutatócsoportot, akkor általában az a szándék, hogy ez fennmaradjon. Ugyanakkor elmondta: „kutatóként azt tudjuk vállalni, hogy beadunk pályázatot. Azt nem tudjuk garantálni, hogy szerzünk vállalati támogatást.”

Eltérő tudományterületek – azonos elvárások

„A humántudományokat kifejezetten hátrányosan érinti a mostani kiírás, hiszen a esélyt sem ad ebbe a pályázati térbe való belépésre” –– véli Szilágyi Adrienn, aki szerint „a pályázatban úgy szűkítették a vezető kutató személyét, hogy például a humántudományok területén nincs olyan ember, aki ezeknek a feltételeknek meg tudna felelni. Ha megnézzük a korábbi években (még az MTA vagy akár az ELKH időszaka alatt) a pályázat nyerteseit, akkor azt láthatjuk, hogy igyekeztek a tudományterületeket egyaránt, vagy egyenlő módon pénzügyi forrásokhoz juttatni. A társadalom- és humántudományok területi sajátosságait azonban egyáltalán nem emelte be ez a pályázat” – fejtette ki álláspontját.

A tervezet szerint a kutatócsoport vezetője vállalja, hogy a megvalósítási időszak végére legalább 6 darab tudományos közleményt jelentet meg. A kutatók ennek kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a tervezetben meghatározott paraméterek szerint ezek általában cikkek szoktak lenni, de van olyan tudományterület, ahol a forrásközlemény, a könyv, a kötet, a szerkesztett kötet stb. nagyobb presztízsű.

„Azt látjuk, hogy a bölcsész és társadalomtudományi területek, de nagyon sok alapkutatási terület is nagy hátrányban részesül.”

A kutatók azt is nehezményezik, hogy a pályázati kiírás csak új kutatásokra vonatkozik, vagyis nem tudni, hogy a korábban finanszírozott és jól teljesítő kutatócsoportoknak mi lesz a sorsa. „Olyan alapkutatási területeket szüntethetnek meg az újrapályázás lehetőségének kizárásával, amelyek a hazai tudományosságban más forrásból nem megvalósíthatók meg. Ez több száz kutatót érintő kérdés” – tette hozzá Szilágyi Adrienn.

Elsősorban nem a fiatalokat célozza meg a pályázat

A kutatókkal folytatott beszélgetés során többször felmerült a tudományos életpálya-modell, vagy annak hiánya. Ez a kérdés a mostani pályázati kiírás tekintetében is megválaszolatlan marad, ugyanis a pályázatban szereplő kritérium a kutatócsoport vezetőjére vonatkozóan azt rögzíti, hogy „a támogatás csak olyan nemzetközileg elismert, tapasztalattal rendelkező fiatal kutatónak ítélhető oda, akinek a PhD/DLA fokozatszerzése vagy annak odaítélése 2009. január 1. utáni.”

Az Átlátszónak nyilatkozó TDDSZ tagok szerint ugyanakkor főként a 45-50 fölötti korosztály tudja teljesíteni ezeket a feltételeket.

„A mostani átalakulások szinte egyáltalán nem teszik lehetővé a fiatal kutatók számára, hogy önállóan pályázzanak. A korábbi OTKA Posztdoktori pályázat például a PhD-t frissen megszerzett kutatóknak segített az önálló kutatás elindításában. Most ez a típusú kategória eltűnt, ezek a fiatal kutatók a középgenerációval egy kategóriában tudnak pályázni, így alig van esélyük arra, hogy önálló kutatásukkal nyerjenek.”

Nem minden kérdésünkre kaptunk választ

A TDDSZ tagjaival folytatott beszélgetés nyomán megkérdeztük az Akadémiai Dolgozók Fórumát is, hogy mi a véleményük a társadalmi egyeztetésről. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéseinkre. Két alkalommal kérdéseket küldtünk a HUN-REN Kutatási Hálózatnak is. Többek között arról érdeklődtünk, hogy az egyeztetésre miért csupán négy napot és 2 ezer karaktert biztosítottak, valamint, hogy hány észrevétel érkezett be a tervezettel kapcsolatban, és ezeket hogyan kívánják hasznosítani.

A HUN-REN válaszlevelében arról írt, a kutatóhelyek és a HUN-REN Központ közti párbeszéd a negyedévente megrendezett workshopokon valósul meg. Az Irányító Testület a június 18-i ülésén a Támogatott Kutatócsoportok Program megújított pályázati koncepcióját és a támogatási szempontokat megvitatta és elfogadta, ezt követően kezdeményezték a társadalmi egyeztetést. A felhívást a honlapon tették közzé és a felsőoktatási intézményekben működő támogatott kutatócsoportok számára kiküldött hírlevélben.

Végül több mint 40 észrevétel érkezett, a beérkezett vélemények több mint felét a felsőoktatási intézményektől, több mint 40%-át pedig a bölcsészettudományok területéről küldték.

Elmondták, a karakterlimit ellenére a 2000 karakternél hosszabb észrevételek mindegyike feldolgozásra került. Az észrevételek túlnyomó többsége a  pályázat céljához, a pályázó kutatócsoport-vezetőre vonatkozó jogosultsági feltételekhez, valamint a támogatható tevékenységek köréhez kapcsolódóan érkezett.

Azt nem árulták el, hogy konkrétan mely javaslatokat építik be a pályázatba, csak arról tájékoztattak, hogy a technikai észrevételek átvezetésre kerültek, a tartalmi módosító javaslatokról az Irányító Testület dönt. Azt is elmondták, hogy a meghatározott 400 millió forint nagyságrendileg a korábban támogatott kutatócsoportok munkájának lezárásával felszabaduló összegnek feleltethető meg. A fiatal kutatókra vonatkozó kérdésünkre azt mondták, hogy a pályázati koncepció legfontosabb elemei közé tartozik a fiatal kutatói generáció karrierfejlődésének támogatása.

A Támogatott Kutatócsoportok pályázat korábbi nyertes pályázatai között találunk az ötödik ipari forradalom zöld és digitális transzformációját segítő mesterséges intelligencia-megoldásokat vizsgáló kutatócsoportot, az agyi érfunkciók időskori megtartását célzó diétás beavatkozások molekuláris mechanizmusait vizsgáló kutatócsoportot, valamint vatikáni kutatásokat vizsgáló kutatócsoportot is.

A 2019. július 1. és 2024. december 31 között támogatott kutatócsoportok nyertes pályázatai között van Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem korábbi rektorának, az Orbán-kormány felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárának Humán reprodukciós pályázata is.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Facebook/Hun-Ren Központ.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az Akadémiai Dolgozók Fórumától (ADF) is érkezett válasz kérdéseinkre. Levelükben azt írták, az egyeztetésre szánt idő mindenképpen túlságosan rövid, továbbá mivel a program meghirdetői előre jelezték, hogy számos kérdés eldöntött, ez ugyancsak megkérdőjelezi az egyeztetés érdemi mivoltát. „Jellemző kormányzati stratégia, hogy az egyeztetéseket formális hozzászólási lehetőséggel igyekeznek kipipálni olyan módon, hogy a visszajelzések sorsáról a hozzászóló nem tudhat, és nem kap érdemi visszajelzést. A valódi kommunikáció személyes és kétoldalú lehetne, több fordulóban, kölcsönös oda-vissza reflexiókkal.” Az ADF válaszlevelében azt is kifejtette, hogy a korábban viszonylag széles körű finanszírozás egyértelműen szűkülni fog a keretek megváltoztatása miatt. „Az a vonás, hogy nem kizárólag egyetemeken működő, hanem a kutatóhálózatban dolgozó csoportok is pályázhatnak, megkérdőjelezi a program értelmét” – zárták levelüket.