Bezárás
Cikkek

Az Eclipse-kémtörténetig érnek a fantomfutballügy szálai

Közepénél tart a kecskeméti bíróságon annak az egymilliárdos büntetőügynek a tárgyalása, amely egy jótékonysági fantomfutballcsapatra elkért összegek körül forog. Az Átlátszó kiderítette: a csalási ügy főszereplőjének tűnő férfi több szálon is a Szilvásy György korábbi titokminiszter nevéhez kötődő kétes ügyek ismert szereplőivel üzletelhetett együtt. Cikksorozatunk második részében annak járunk utána, hogy lehetett-e kapcsolat a hírbe hozott politikusok valamelyike és a csalási ügy vádlottjai között.

Hogyan szerezte meg az egymilliárdos csalási ügy vádlottja Kofi Annan aláírását?

Cikksorozatunk első részében kísérletet tettünk annak feltárására, hogy egy hétköznapi ismeretségből elindulva, ravasz trükkök sorozatával hogyan tehetett szert az ügy egyik vádlottja az ENSZ “támogatására”. Tovább a teljes cikkre.

Mielőtt egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően az országosan kevésbé leterheltnek tartott Kecskeméti Törvényszékre helyezték volna át Hagyó Miklós és társai perét, a megyeszékhely bíróságán a legnagyobb súlyú ügynek egyértelműen a Kása Barna és társai ellen folyó büntetőpert tartották. Három férfi 2004 és 2009 között egy kiváló befektetési lehetőségként bemutatott jótékonysági futballklub beindítására kért kölcsön ismerőseitől nagy összegű kölcsönöket. Az ígért, akár 50 százalékos hozam indoklásául a legutóbbi tárgyaláson elhangzottak szerint az akkori kormánytól, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetektől (ENSZ) várt támogatásra hivatkoztak.

A pénzt nem fizették vissza – sajtóértesülések szerint az ügyről azt követően szerzett tudomást a rendőrség, hogy egy közraktározási csalási ügy vádlottja azt vallotta, hogy a focicsapatos bizniszből származó veszteségeinek fedezésére fordította az elcsalt pénz egy részét. A csalási ügybe több politikus nevét is belekeverték. Egy hónapja az ügy egyik tárgyalásán az egyik tanú elmondta, összesen nyolcvanmillió forintot adott kölcsönként Kása Barnának, aki „jelentős összeget a parlamentbe bevitt és valakinek átadott”.

Kása a csalási ügy elsőrendű vádlottja, volt zalaegerszegi futballista, aki – mint azt cikksorozatunk első részében feltártuk – igazi nagy dumás, aki meglepő kreativitással szerzett például Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkártól saját kezűleg aláírt ajánlólevelet egy “jótékonysági” futballcsapat működéséhez. Noha a vallomás szerint Kása nem árulta el, hogy kinek adta át a pénzt, máskor Gyurcsány Ferenc, Keller László és Szilvásy György szocialista, valamint Fodor Gábor szabaddemokrata politikusok nevét említette ismeretségei között – közülük Gyurcsány azóta új pártot alapított, míg Fodor pártjából és a nagypolitikából is távozott. Érintettségüket azonban a csaló állításán túl semmi nem támasztja alá.

Politikusok nevei korábban is felbukkantak az ügyben. Kása Barna még a nyomozati szakaszban azt vallotta, hogy a harmadrendű vádlott, dr. K. István rendelkezett magas, MSZP-s politikai kapcsolatokkal, és az ő kérésére kellett volna rájuk, Szilvásy Györgyre és Szekeres Imrére hivatkozni. Említésre érdemes, hogy noha a büntetőeljárásnak ebben a szakaszában a bíróság még nem teszi közzé a vádlottak teljes neveit, dr. K. István nevén kívül az összes többi vádlotté megjelent a magyar sajtóban.

Kása vallomása szerint dr. K. István a Nemzetbiztonsági Hivatal tábornokának (fedőneve: Guriga), mondta magát, mindig pisztollyal járt, kocsijában pedig baseballütő és fejsze is volt. Kása azt is állította, hogy dr. K. István csak azzal a feltétellel volt hajlandó beszállni a bevándorlókat segítő futballcsapat szervezésébe, ha minden az ő utasításai szerint történik. Eszerint tehát az egykori zalaegerszegi labdarúgó, illetve a másodrendű vádlott T. László mögött az igazi agy dr. K. István lehetett, ráadásul a politikai kapcsolatokat – ha egyáltalán voltak – is ő hozhatta a projektbe.

dr. Kerekes István

A zalaegerszegi Kása Barna neve az Opten cégadatbázisában két vállalkozásban szerepel. A  kizárólag nyomozással, biztonsági tevékenységgel foglalkozó Dandár-T Kft.-t a férfi Dr. Kerekes Istvánnal együtt alapította 2007-ben, és egy darabig ügyvezető is volt az üzlettársa lakcímére bejegyzett cégben. Kása a másik cégben is Kerekesnek dolgozott: ezt a vállalatot Edelweiss Nemzetközi Iroda Kft. néven 1999-ben alapította Kerekes, a cég nevét két év elteltével Náderer Kft.-re módosították.

Ez utóbbi vállalkozást eredetileg négyen alapították, az üzlettársak közül egy két héten, egy másik két éven belül távozott. Az Opten által idézett cégbírósági iratok a tulajdonostársak 1999-es és 2001-es távozásának időpontjában is 93,34 százalékban nevezték meg Kerekes tulajdoni arányát a Nádererben, a cég tehát elsősorban az ő befolyása alatt állt egészen 2008-ig, amikor a férfi és a megmaradt egyetlen üzlettársa is megvált részesedésétől – a cég ezzel egy időben profilt is váltott: nyomozás helyett autókölcsönzés lett a főtevékenysége. Kása Barna 2007-2008-ban tűnt fel ügyvezetőként a cégiratokban Kerekes mellett, tehát két vállalatban is Kerekesnek, illetve Kerekes mellett dolgozott.

Dr. Kerekes István monogramja (dr. K. István) megegyezik a fantomfutballügy harmadrendű vádlottjáéval – az állítólagos NBH-tábornokkal, aki szintén állítólag a 2007-2009 között a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter posztját betöltő Szilvásy Györgyre is politikai kapcsolataként hivatkozott. Kiderítettük, hogy Kerekes üzleti kapcsolatban állt több olyan emberrel, akik Szilvásyhoz kapcsolható, bírósági szakaszban lévő ügyek környékén tűntek fel.

Eclipse-es arcok

Az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. adócsalási ügyében már büntetőper folyik, a gyanú szerint a 2005-2007 között informatikai közbeszerzéseken győztes cég 1,4 milliárdos értékben nyelhette le az állami megbízások után fizetendő áfát. Sajtóértesülések szerint az Eclipse a szocialista dominanciájú kormányok alatt erős titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezett: a szintén már bírósági szakaszban járó ún. kémügyben például Szilvásy György korábbi titkosszolgálatokért felelős miniszter együtt ül a vádlottak padján az Eclipse társalapítójával, Püski Lászlóval, aki az Eclipse-szel egy címre bejelentett Zömök Biztonságtechnikai Kft. ügyvezetője is. Sajtóhírek szerint az Eclipse a “piszkos” pénzt a Zömökön, illetve jellemzően sülysápi illetőségű építőipari cégeken folyathatta át.

Kerekes István 2003-ban szállt be az akkor egy éve alapított sülysápi építőipari cégbe, a Raptor’2010 Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-be. A vállalkozás 2006 augusztusában került felszámolás alá, amihez minden bizonnyal hozzájárult a 2007-es adatok szerint százmillió forintot meghaladó, fél éven túli adótartozása is.

Kerekes egyike volt annak a három tulajdonosnak, aki a cég végső likvidálásáig tulajdonnal bírt a Raptor 2010-ben. A vállakozásból 2004-ben kiszállt Horváth Pétert a laptársunk birtokába jutott főügyészségi indítványból is informálódó HVG személy szerint, és a Molior 2006 Kft.-ben, valamint a Mopex-Bau Kft.-ben korábban birtokolt részesedése révén is feltünteti a számlagyártást bemutató ábráján.

A Raptor tulajdonosai közt Horváthot váltó Fejős Tibor is közel lehetett a tűzhöz: 2010-ben röpke egy hónapra ő vette át a Zömök ügyvezetését Püskitől. 2005 és 2007 között résztulajdonosa volt az Intrex-Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft.-nek: ebben a cégben három gyanúba keveredett személy is szerepet vállalt, Püski mellett Ardai Barnabás és Horváth Attila. A Kerekes szerepvállalásával működő Raptor 2010 Kft. pedig nem csak átvitt értelemben, hanem a valóságban sem volt messze az Eclipse-es számlagyártási ügybe belekeveredett vállakozásoktól: sülysápi címe a Molior Investnek is székhelyül szolgált.

Sarkadi Nagy Márton

(Fotó: MTI/Kollányi Péter. Folytatjuk)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom