Csehország

Alkotmányos válság Csehországban – a szociáldemokraták kilépnének Andrej Babiš kormányából

Széteshet az Andrej Babiš vezette cseh kormánykoalíció, mert Miloš Zeman cseh köztársasági elnök hetek óta blokkolja a szociáldemokrata kulturális miniszter visszahívását. A kisebbik koalíciós partner kilépéssel fenyegetőzik. Mi az eset háttere, milyen lehetőségei vannak a cseh kormánynak és milyen összefüggésben emlegetik az új, cseh alkotmányos válság nyomán az orosz Roszatomot?

Idén május 20-án a cseh kormánykoalíció kisebbik pártja, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) egy személycserét kezdeményezett az Andrej Babiš vezette cseh kormányban. Csakhogy Antonín Staněk kulturális miniszter leváltását Miloš Zeman cseh köztársasági elnök  a mai napig nem akarja aláírni.

A cseh alkotmányos szokásjog alapján Csehországban az elnök nevezi ki és hívja vissza a miniszetereket. A köztársasági elnök a miniszterelnök által saját kormányában javasolt személycseréket a demokratikus rendszerváltás óta eddig mindig automatikusan aláírta.

Zeman ezt a gyakorlatot rúgta fel, ami permanens kormányválsághoz vezetett Csehországban. Válaszképp a napokban a ČSSD belengedte a kormánykoalícióból való távozást, a cseh kormány felbomolhat.

De mi vezetett idáig, hogy egy látszólag banális minisztercsere ma Csehország kormányozhatóságát veszélyezteti?

Zeman most azzal érvel, hogy a cseh alkotmányban nincs időpont megadva, hogy az elnök meddig köteles aláírni a miniszter visszahívását. Formailag ez az állítás igaznak tűnhet, csakhogy.

„Az alkotmány szövegéből világosan következik, hogy az elnöknek nincs mérlegelési jogköre, a miniszterelnöki ajánlásokat automatikusan alá kell írnia. Lehet szó a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti egyeztetésről, de ezt sem lehet a végtelenségig húzni. Amennyiben a miniszterelnök ragaszkodik elképzeléséhez, az elnök mozgásterének vége,” – magyarázta az eset jogi hátterét egy cseh alkotmányjogász a Denník N napilapnak.

A felek tárgyalásos úton próbálták megoldani a konfliktust.

Andrej Babiš miniszterelnök, Miloš Zeman köztársasági elnök és Ján Hamáček a Szociáldemokrata Párt elnöke a múlt héten csütörtökön Lány-ban, az elnök nyári lakosztályán találkozott. Végül csak abban egyeztek meg, hogy július 12-én újra találkoznak az elnök hivatalos rezidenciáján, a prágai Várban.

A konfliktus legegyszerűbb megoldása nyilván az lenne, ha az elnök meggondolná magát és aláírná a dokumentumot. Zeman legutolsó nyilatkozatai alapján ez a fejlemény nem várható. A Mladá fronta Dnes napilap kérdésére, miszerint lesz-e a kulturális tárca élére kijelölt Michal Šmardából miniszter, az elnök csak annyit mondott:

„Ezt erősen kétlem.”

Babiš: nincs itt semmi látnivaló

A konfliktust feloldhatná a miniszterelnök is. Babiš végrehajthat kormányon belül posztcseréket vagy panaszt tehet a cseh alkotmánybíróságon, hogy az elnök túllépte hatáskörét. Ezeket a megoldási lehetőségeket Andrej Babiš a mai napig elutasította.

A miniszterelnök az egész konfliktus alatt feltűnően passzívan viselkedik és próbálja bagatellizálni a konfliktus élét. „Nem látok okot, hogy a szociáldemokraták elhagyják a kormányt,” – kommentálta az ügyet a cseh köztévének Babiš a csütörtöki találkozó utáni sajtótájékoztatón. Ugyanakkor azt még hozzátette, hogy ha ez mégis megtörténne, akkor

előrehozott választásokat kell tartani Csehországban.

Babiš tehát szeretné, ha a szocdemek a kormányban maradnának, de azt már nem árulta el, mindezt hogyan érné el.

A miniszterelnök egyébként más témakörben már bőbeszédűbb volt. Babiš kifejtette, hogy a szociáldemokraták szerinte már csak azért sem fogják elhagyni a koalíciót, mert az számukra politikai öngyilkossággal érne fel. Másrészt, jelezte a cseh miniszterelnök már a cseh köztévé studiójában, továbbra sem tervezi, hogy a Szabadság – Közvetlen Demokrácia (SPD) szélsőjobboldali pártot hivatalosan is beemelje a kormányba – a szocdemek helyett.

A helyzetet értékelő politológusok szerint a cseh miniszterelnök tovább gyengül a kormányválság idején. Babiš legutolsó nyilvános fellépésein feltűnően ideges és rossz hangulatban volt. Mindez érthető: ha a szocdemek elmennek a kormányból lehetséges politikai partnerként a kormányzás folytatásához csak Zeman szélsőséges szövetségesei – a kommunisták és a szélsőjobb – maradnak.

Óvatosan lázadó szocdemek

Egy biztos: bárhogy is alakul a cseh belpolitika a legújabb kormányválság után, semmi nem marad a régiben. A szocdemek között egyre inkább elfogadhatatlan a kormányban való részvétel. Egy neve elhallgatását kérő szociáldemokrata politikus azt nyilatkozta a helyi sajtóban, hogy

a párt vezetése már csak a megfelelő indokot keresi a kormány elhagyására.

A szociáldemokrata párt indulata nem újkeletű.

A baloldali párt a kormánykoalícióba lépése óta gyakorlatilag dicstelen szerepbe kényszerült. Már a Babišsal való szövetség indoklása is sokakban kétséget keltett. Akkor a szocdemek úgy érveltek, hogy azért mentek koalícióba Babišsal, hogy megmentsék Csehországot egy nagyobbik rossztól, a szélsőjobboldal kormányzati pozícióba kerülésétől.

Az egyre népszerűtlenebb szocdemeknek nem hiányzott egy másodrangú kormányzati szerepvállalás. Azóta vagy az ANO vagy Zeman elnök is többször megalázta a ČSSD-t. Legutoljára a nemrég elfogadott költségvetési tárgyalások idején. A baloldali pártnak hiába volt a négy alapvető témája amelyek teljesülését a koalíciós szerződésért cserébe kértek, a kormány nem tudta garantálni a baloldali párt programjához szükséges összeget.

Negyedmillióan követelték a miniszterelnök lemondását és egy új, tiszta politikát Prágában

Az 1989-es csehszlovák demokratikus rendszerváltás óta nem látott óriási tömeg gyűlt össze vasárnap a prágai Letna parkban: becslések szerint több mint negyedmillióan követelték a korrupt miniszterelnök, Andrej Babiš távozását. A demonstrálók Miloš Zeman köztársasági elnök klímaváltozást tagadó megnyilvánulásai ellen is tiltakoztak. A szervezők bejelentették: folytatás novemberben.

Ebben az időszakban jött a prágai Letna Parkban tartott megademonstráció után az ellenzéki pártok által kezdeményezett újabb kormány elleni bizalmatlansági indítvány, amely végül megbukott. Többek között szocdem szavazatoknak is köszönhetően. Akik végül maradtak a kormányban, de a költségvetés végleges tervezetét nem támogatták.

A cseh költségvetést, 1990 óta először, nem szavazta meg a baloldali párt.

A tagságnak lett elege

Hamáček pártelnök a múlt hét végén jelentette be: július 15-re összehívja a párt 61 tagból álló szélesebb vezetését. A szociáldemokrata miniszterelnök-helyettes hozzátette: egyértelmű véleménye van a témában, de a rendkívüli elnökségi előtt azt nem hozza nyilvánosságra. A cseh sajtó azonban tudni véli a pártelnök álláspontját, ami megegyezhet a megegyezhet a lázadó szervezetek álláspontjával.

A cseh megyékben egyre nő azon mezei párttagok és pártvezetők száma, akik a jelenlegi megalázó helyzet megoldását már csak a kormány elhagyásában látják. A kormányból való távozást a pilseni, a prágai, a dél-morva, a pardubicei, a hradec královei, a zlíni és az ústí szocdem tagszervezetek követelik a leghangosabban.

Egyes szocdem politikusok nem értik, miért kell július 15-ig várni a döntéssel. Milan Chovanec, az előző Sobotka-kormány szociáldemokrata belügyminisztere szerint a gyűlést már holnap meg lehetne tartani. Mások viszont még egy utolsó esélyt adnának Zemannak és Babiš a július 12-re tervezett újabb tárgyaláson.

A találgatások megkezdődtek már a baloldali párt távozásának formájáról is.

A szociáldemokrata párt öt miniszterrel van jelen a Babiš-kormányban. Amennyiben mindegyik miniszterük beadja a lemondását, akkor a koalíciós szerződés értelmében az ANO minisztereinek is le kell mondaniuk. Ez azonban nem biztos, hogy megtörténik, mert öt ČSSD-miniszter közül valójában csak három felett diszponál a minisztereket küldött baloldali párt.

A kulturális miniszter mellett a mezőgazdasági miniszter működését is Zeman és Babiš hatalmi érdekszférája befolyásolja. Staněk kulturális, és Toman mezőgazdasági miniszter mári jelezték: ők maradnának a kormányban.

Persze az ellenzék újra megpróbálkozhat egy kormány elleni bizalmatlansági szavazással, amit minden bizonnyal már a szocdem frakció tagjai is támogatnának. Ha átmenne, az a Babiš-kormány bukása mellett viszont a szociáldemokrata párt hattyúdalát is jelentené a jelenlegi pártpreferenciák alapján.

De biztos, hogy a távozás a legjobb ötlet?

A párt politikai jövője szempontjából mindenképp jobb lenne a szocdemeknek kormányon maradni. A cseh demokrácia minősége szempontjából sem feltétlenül lenne okos lépés elhagyni a szocdemeknek a kormánykoalíciót.

Egyszerűen arról van szó, hogy ha a Zeman által megalázott szocdemek végül kilépnek, akkor Babiš, bármennyire is nem szeretné és kommunikál jelenleg mást, csak a szélsőjobboldali SPD erőteljesebb bevonásával tudja folytatni kormányzását.

Amennyiben Babiš és Hamáček július 12-én sem győzi meg Zemant az újabb tárgyalási fordulóban a prágai Várban, a szocdemek bejelenthetik távozásukat a kormányból. Ezt követően a cseh kormány sorsa többféleképp is alakulhat.

A kormány hivatalban marad, a Zeman-párti kulturális miniszterrel együtt. Tipp: viszonylag kevés rá az esély a szocdemek álláspontja miatt.

A kormány hivatalban marad, a szocdemeknek sikerül a minisztert lecserélni. Tipp: viszonylag kevés rá az esély Zeman álláspontja miatt.

A kormány megbukik, a szocdemek kilépnek a koalicióból. Tipp: Mivel a koalíciós szerződésnek nincs jogi érvényessége, elképzelhető, hogy Babiš nem mond le, és a szocdemmentesített kormányt a szélsőjobboldalról pótolja.

A kormány megbukik, előrehozott választásokat írnak ki. Tipp: viszonylag kevés rá az esély, mert a pártok többségének nem lenne oké most egy választás.

A kormány megbukik, az elnök szakértői kormányt nevez ki. Tipp: elképzelhető, de ez a fejlemény a cseh pártokat inkább egy előrehozott választások felé terelné.

És mindezt miért csinálja Zeman?

Miloš Zeman, aki a cseh belpolitika feketeöves illiberális doyenje, évek óta gondosan őrködik a politikai főművének tekintett jelenlegi kormányzati struktúra felett. A kisebbségi ANO-szociáldemokrata kormánykoalíciót kívülről támogatja két etnikai nacionalista párt, a cseh kommunisták és a Szabadság – Közvetlen Demokrácia elnevezésű szélsőjobboldali párt. Az elnök a két szélsőséges párton keresztül tud nyomást gyakorolni Babiš miniszterelnökre.

A cseh elnök az elmúlt hetek tapasztalatai alapján láthatóan élvezi a kialakult helyzetet. Két fő cél motiválja:

a ČSSD teljes tönkretétele,

és a cseh polgári demokrácia destabilizálása.

A cseh szocdem párt és Zeman elnök ellenségeskedése 2002-ig vezethető vissza. A konfliktus háttérről, valamint a ČSSD-ben több évtizede létező és egymásnak feszülő – progresszív és maradi – szárnyról bővebben az Új Egyenlőség felületén írtam:

Így omlott össze a Cseh Szociáldemokrata Párt

Csehországban a baloldal sok szempontból a magyarhoz hasonló utat járt be, és azonos kihívásokkal néz szembe. De a belső pártstruktúra eltérő fejlődése, a stabilabb cseh demokratikus berendezkedés, illetve a szélesebb cseh középosztály megléte miatt izgalmas különbségeket is érzékelhetünk a Cseh Szociáldemokrata Párt rendszerváltás utáni történetében.

A legújabb cseh kormányválság azonban úgy is értelmezhető, hogy Babiš és Zeman, hasonló érdekek mentén, valójában összejátszanak a cseh demokrácia leépítésében. Az mindenesetre tényleg feltűnő, hogy Babišnak több eszköze is lenne a konfliktus lecsillapításához, de egyiket sem alkalmazza, sőt, mintha folyamatosan Zeman hajlíthatatlan álláspontjához asszisztálna.

Amennyiben a jelenlegi cseh kormányban még nyomokban demokratikus politizálást tartalmazó szocdempártot sikerülne a Zeman-Babiš tandemnek kifúrni, megnyílhatna az út a szélsőjobboldali SPD számára a kormányzatba. Az esetlegesen távozó balos miniszterek helyett a Babiš-kormány belügyminiszteri vagy külügyminiszteri posztját is betöltheti SPD-s vagy az SPD által támogatott politikus.

Egy ilyen fordulat miatt először Csehország külpolitikai megítélése változhat meg. Prágában most sokan attól tartanak, hogy a cseheket az illiberális fordulatot végrehajtó magyarokkal és a lengyelekkel együtt fogják emlegetni Európában.

Csehország esetleges jobbratolódásának másik következménye belpolitikai jellegű. Ha Babiš rákényszerül az SPD támogatását fokozottabban igénybe venni, akkor az Okamura-párt államtitkári, miniszteri pozíciókat kaphat a kormányban és a médiatanácsban. Így megvalósulhat a cseh illiberális klikk régen dédelgetett álma: leszámolhatnak az állítólag Zemannal és Babišsal is ellenséges, de valójában a demokratikus hatalomellenőrzést biztosító cseh közmédiával.

De Zemant nem csak a politikai bosszú hajtja: egy markánsabb illiberális politikát megvalósító átalakított új cseh kormány erőteljesebben tudna nyomást gyakorolni a cseh titkosszolgálatra is. A szervezet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva utasította el korábban egy jelentésben Oroszország és Kína esetleges szerepvállalását a cseh atomiparban és a csehországi erőművek felújításában.

Ha ugyanis a Moszkva-barát cseh elnök bírja tovább idegekkel, akkor ez azt is eredményezheti, hogy formálisan Andrej Babiš vezette, az SPD és a kommunista párt által támogatott új kormány a két cseh atomerőmű – Dukovany és Temelin – ügyében, a magyar modellt alkalmazva, tender kiírása nélkül az orosz Roszatom mellett dönthet. Ez a cseh elnök óriási politikai győzelmét jelentené.

Paksra jön a cseh elnök, hogy a „magyar modell” mellett lobbizzon Prágában

Oroszország és Kína mindent elkövet, hogy részt vehessen a csehországi atomerőmű felújításban. A Moszkva-barát cseh politikai lobbi komoly nyomást gyakorol a cseh miniszterelnökre ennek érdekében, ám a titkosszolgálat ellenáll. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy Magyarországra érkezik Miloš Zeman cseh köztársasági elnök, és Paksot is útba ejti május közepén – értesült az Átlátszó cseh forrásból. A cseh elnök így szeretne nyomást gyakorolni Andrej Babiš cseh miniszterelnökre, hogy a csehországi atomerőművet az orosz Roszatom újítsa fel.

A vezető képen Andrej Babiš miniszterelnök, Miloš Zeman köztársasági elnök és Ján Hamáček a Szociáldemokrata Párt elnökének július 4-i tárgyalása idején készült fényképet látják Lány-ban, az elnök nyári lakosztályán. Fotó: ČTK

Írta: Bőtös Botond

Megosztás

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Átutalás
  • PayPal
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
  • ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42