közbeszerzés

Alacsony vízállás esetén úszó szivattyútelepekkel hűtik majd a Paksi Atomerőművet

A Duna alacsony vízállása esetén a Paksi Atomerőmű blokkjai számára szükséges hűtővizet úszó szivattyútelepek segítségével biztosítják a jövőben. Mindez 2 év alatt 1,18 milliárd forintba kerül majd, és a feladatot két vízügyi hatóság, a Közép-dunántúli és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Főigazgatóság végzi el.

Fizess elő az Átlátszóra!

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

A 24.hu korábbi cikke szerint a Paksi Atomerőműnek mind a még működő, mind a leállított blokkok esetében nem kevés vízre van szüksége, részben ezért is telepítették legnagyobb vízfolyásunk mellé. A víz az úgynevezett hidegvízcsatornán keresztül jut a folyóból az erőműbe, és tengerszint feletti  85 méteres vízállásig minden rendben van. 83,5 méteres vízállásig pedig a biztonsági szivattyúk képesek elegendő vizet biztosítani, az alatt viszont már lehetnek gondok, és végső esetben leállásra is szükség lehet. Ezt kívánják az úszó szivattyúkkal kiküszöbölni.

A minapi uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint az atomerőmű biztonsági hűtővízrendszerét 83,5 méteres vízállás alatt vízfelszínre telepített dízelhajtású szivattyútelepekkel biztosítják. A két nyertes feladata ezeket a szivattyútelepeket telepíteni – akár maximum 5 nap alatt.

Emellett a minimum szivattyúzási kapacitást is folyamatosan fenn kell tartaniuk, függetlenül az esetlegesen meghibásodott dízelhajtású szivattyúk számától. A pénzért továbbá többek között évi 12 vízügyi szaktanácsadást kell tartania, valamint ugyanennyi jelentést leadnia a tendert megnyerő két vízügyi hatóságnak.

A munkáért 2019 február elejétől 2021 március végéig nettó 1,18 milliárd forintot fizet a Paksi Atomerőmű Zrt. két vízügyi főigazgatóságnak.

A közbeszerzést 2018. december 20-án írta ki a Paksi Atomerőmű Zrt., ami felhívással induló tárgyalásos eljárással kereste az úszó szivattyútelepeket megvalósító és működtető kivitelezőket. A munkára mindössze egyetlen ajánlat érkezett, amit közösen nyújtott be a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.

A Duna alacsony vízállása tavaly többször is intézkedéseket vont maga után az atomerőműben:

  • július végén elrendelték az 1-es intézkedési szintet, ami a vízkivételi berendezések fokozott ellenőrzését jelenti,
  • augusztus közepén néhány napra 2-es fokozatú készültségre váltottak, ami a fenti intézkedések szigorítását tartalmazza,
  • októberben pedig 3-as fokozatú intézkedést kellett végrehajtani, ekkor már kisegítő szivattyúkat is telepítettek.

A legmagasabb intézkedési szint egyébként a 4-es fokozat, amit 83,5 méteres vízállásnál kell elrendelni, és a mostani közbeszerzés szerint ekkor fogják bevetni az úszó szivattyútelepeket.

Az alacsony vízállás volt az oka annak is, hogy nyáron extrém módon felmelegedett a Duna hőmérséklete. A Paksi Atomerőmű sokáig nem közölte a hivatalos adatokat arról, hogy elérte-e a hőmérséklet az atomerőmű szempontjából kritikus 30 fokot, így az Átlátszó és az Energiaklub nem hivatalos eszközökkel megmérte a folyót. Egy egyszerű hőmérővel indultunk el, amely 30 fok fölötti értéket mutatott több ponton is a kérdéses szakaszon. A Paksi Atomerőmű ezután azt közölte, hogy a legmagasabb hőmérséklet nem 30, hanem 29,88 fok volt.

Címlapkép: Paksi Atomerőmű (MTI Fotó: Sóki Tamás)

Megosztás