Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a főügyészség, mivel alapos a gyanú, hogy a politikus jogellenesen szerzett meg EU-támogatásokat. A Dél-Békésben egyszerűen csak “nagy fehér főnöknek” nevezett Simonkához köthető cégháló egyik uniós finanszírozású fantom-projektjével három éve az Átlátszó cikksorozatban foglalkozott.
Társadalmi célú hirdetés
„Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (a továbbiakban TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult” – az idézet nem Hadházy Ákos Korrupcióinfóiból való, hanem a Legfőbb Ügyészség szerdai közleményéből származik.
A közt 1,4 milliárd forint kár érte a vádhatóság szerint, a Békés megye uraként emlegetett fideszes képviselő ellenben zsebre dolgozott: szép summát, a túlárazott vállalkozói díj 45 százalékát zsebelte be.
Mindez vesztegetés és csalás az ügyészség gyanúja szerint, méghozzá bűnszervezetben elkövetve.
“Magam sem értem, de természetesen állok elébe minden kérdésnek annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság” – reagált Facebook-bejegyzésben Simonka György arra a bejelentésre, miszerint Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, hogy sor kerülhessen gyanúsítottként való kihallgatására.
A Legfőbb Ügyészség sajtóközleménye szerint Simonka egy olyan céghálót épített ki, melynek segítségével úgy uniós, mind magyarországi költségvetési forrásokat felhasználva jogosulatlan vagyoni előnyhöz jutott.
Mindezt persze messze nem Polték fedezték fel. A médiahírek évek óta szólnak Simonka ügyeiről, mi is rengeteget írtunk a helyi érdekű oligarcha viselt dolgairól, részben a feltárásban élen járó Hadházy Korrupcióinfói nyomán, részben saját forrásainkra támaszkodva.
Már 2016-ban ismertettük a fő állítást: Simonkához köthető cégcsoport uniós projektek lehúzására szakosodott. Sőt, már ekkor felmerült, hogy a tevékenység szervezett, és több ponton összeérnek a szálak a szintén vádlottá lett Mengyi Roland-féle Észak-magyarországi uniós pénzszivattyúval (Voldemort-ügy).
Ez utóbbi állítást hónapokon keresztül rajzolt céges mátrix-szal igazoltuk később.
Az ügyészségi közleményben ugyanakkor ez a szál egyelőre nincsen említve, pedig mellékesnek nem mondható, amennyiben a cél nem egyetlen, kínossá vált politikus kivonása a rendszerből, hanem az, hogy bemutassák magát a rendszert.
A linkelt írás Simonka magabiztosságát is mutatja. Arról szól, hogy hiába folyt már ekkor a nyomozás a politikus érdekeltségeinél, a hozzá kötődő dél-alföldi birodalom nem hagyott fel az uniós-források elégetésével. A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány például egyetlen napon hat közbeszerzésben hirdetett nyertest. A szerencsés kiválasztott ugyanaz a konzorcium volt, amelynek tagjai ráadásul már a Mengyi Voldemort-féle Public Sector tanácsadóhoz kötődő hálózatban is felbukkantak.
Egyenként nem voltak – mészárosi értelemben – nagy tételek, de éppen ebben állt a Simonka-know-how: sok kicsi sokra megy. Itt például azt írtuk: huszonmilliókat húztak dinnyekóstolás címen, Itt pedig az derül ki: fantomizálódott az ötvenmillióval megdobott családi autómosó-biznisz. De hosszasan folytathatnánk a sort.
2015-ben szemügyre vettünk egy nagyobb volumenű, határokon átnyúló uniós pályázatot, melyben szintén Simonka György érdekeltségei vettek részt.
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretein belül 200 ezer eurót kapott egy Békés megyei községben, Pusztaottlakán működő alapítvány, valamint a romániai Arad városának polgármesteri hivatala által lebonyolított, “Cross Press Közös sajtó szolgáltatás a határmenti térség jobb informálása érdekében”(HURO 1001/276/1.2.3) nevű projekt.
Bár 200 ezer euró egy budapesti szerkesztőség éves költségvetésében sem elhanyagolható összeg, melyből akár komoly fejlesztéseket is eszközölni lehet, a projektvezető Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány által kiírt közbeszerzésről messziről látszott, hogy csak a pénzlenyúlás volt a cél.
Az áfával 79 ezer euró értékű közbeszerzési pályázat szerint az elvégzendő munka többek között honlapfrissítés, összesen 60 percnyi rádióadás elkészítése, egy 3×2 napos médiatréning lebonyolítása, valamint publikációs kiadványok (sic!) elkészítése volt.
A pályázatban mellékelt költségvetés némi támpontot ad a projekt Pusztaottlakára eső költségeivel kapcsolatban: 10 percnyi rádióadás például 1000 euróba került, egy 16 oldalas, A4-es formátumú kulturális-történelmi kiadvány költségét 2 ezer példányban kiadva 3 ezer euróra becsülték.
A kétnapos médiatréning 3 ezer euró, a kétnyelvű honlap 20 ezer euró, a nyitó- és záróesemény 6-6 ezer euró. Promóciós anyagokra 5 ezer eurót irányoztak elő.
Az is gyorsan kiderült, hogy magyar részről minden szál Simonka György, illetve a pusztaottlakai polgármesteri hivatal felé vezet. A projektvezető alapítvány képviselője Tóth Renáta, aki anyja neve (Simonka Zsófia) alapján rokona, egy forrás szerint unokatestvére Simonka Györgynek.
A közbeszerzést hirdetmény nélküli tárgyalásos úton ítélték oda a pusztaottlakai Likefest Szervező és Szolgáltató Kft.-nek. A Simonka-családhoz köthető cégnek nem volt médiával, sajtószolgáltatással kapcsolatos tapasztalata: korábban a helyi, szintén Simonka-érdekeltség Likefest nevű állatsimogató bővítésére nyert közbeszerzést.
A Pusztaottlakán működő céghálóval, valamint a saját befolyásával kapcsolatban egyébként maga Simonka is elszólta magát nemrég: „olyan még nem volt, hogy én ne intézzek el bármit” – mondta az országgyűlési képviselő Kardoskút képviselőtestületi ülésén.
Simonka később ennél is érdekesebb állítást tett: „Pusztaottlakán vannak a családi vállalkozásaim, egész jó jövedelemmel, ezért egy kicsi falu lakosságának figyelembe vételével magas az adóbevétele.”
Ez azért volt újdonság, mert a politikus vagyonnyilatkozatában szó nincsen „családi vállalkozásokról”. Csupán a felszámolás alatt álló – mellékesen csalás miatt indult nyomozásban emlegetett – Magyar Termés TÉSZ Kft. 11 százalékos üzletrésze volt a nevén.
Az ügyben érintettek nem bonyolították túl a dolgot: beruházásokat és eszközbeszerzéseket áraztak túl, a kérelmekben pedig valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vehessenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették. Az ügyészség szerint a beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét érték az értük papíron kifizetett összegnek.
Az ügyészség szerint Simonka a túlárazott vállalkozói díj 45 százalékát kérte vissza készpénzben, az ügyben érintett beruházások által okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
Mindez akár elégtétel is lehetne a propagandamédia által tépázott, s pártjából, az LMP-ből is kiszorított volt társelnöknek, Hadházynak. Ő azonban szkeptikus. Facebook-posztjában ezt írta: „mindenki biztos lehet benne, hogy a “nyomozást” tovább fogják húzni évekig, és mindent megtesznek azért, hogy a valódi felelősök (pl azok a kormánytagok, akik ezt lehetővé tették) megússzák”.
Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd...
A magyar kormány úgy döntött, nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely az uniós támogatások elköltése körüli törvénysértések feltárására szakosodott összeurópai...
Cikkünk készítésekor úgy tűnt, nincsenek különösebb fenntartásai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) azzal a vulgáris nyelvezetű és szexuális témájú videóval...
A bűnösségük kimondása után a bíróság ismét elrendelte a pilisi emberölés két vádlottjának előzetes letartóztatását. A két férfi a hat...
