férőhelybővítés

A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános

Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésére. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

„A mai napon országosan tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyát avatták fel, melyek közös átadórendezvényét Veszprémben tartották. A közel 3 000 új hely megteremtésével a kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot” –írta a Magyar Építők 2020. július 13-án. 

A portál idézte a büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleményét is, amely szerint „Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember befogadására alkalmasak a ma átadott új intézeti épületszárnyak. Az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét 100 százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült”.

A megvalósult férőhelybővítés tíz településen és az eredeti nyolc helyszín (sárgával). Forrás: BVOP

Egy képviselői beszámoló szerint ugyanez elhangzott a honvédelmi és rendészeti bizottság éves (2020-as) meghallgatásán is: az elkészült konténerbörtönöknek köszönhetően sikerült elég új férőhelyet kialakítani és ezzel lezárult a börtönzsúfoltság felszámolására indított program.

Ez viszont azt jelenti, hogy a közeljövőben már biztosan nem épül meg az a nyolc új börtön, amelyekkel munkahelyek százait ígérték a beruházásra jelentkező településeknek.

Eredetileg ugyanis Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték.

Hogy öt év alatt hogyan jutottunk el az összesen 103 milliárd forintos összegű, zsúfoltságcsökkentő beruházásoktól a könnyűszerkezetes épületbővítésig, arra a Belügyminisztériumtól próbáltunk választ kapni.

Épült, csak nem az és nem oda

2020 októberében közérdekű adatigényléssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, amelyben arról érdeklődtünk:

  1. Pontosan mikor és mely törvényben/kormányhatározatban döntöttek arról, hogy a magyarországi börtönök férőhelyeit bővíteni fogják? Mi volt a határozat pontos szövege?
  2. 2017-ben döntés született arról, hogy 2018 nyaráig nyolc új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason ezer, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz-ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. Miért vetették el (végleg) ezeket a helyszíneket?
  3. Ezek a beruházások összesen 4500 új férőhelyet jelentettek volna, míg most ennek csak a fele készült el. Mi ennek az oka?
  4. Milyen adatok alapján jutottak arra a következtetésre, hogy fele annyi új férőhellyel is megszűntnek lehet nyilvánítani a zsúfoltságot?
  5. Az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozat szerint: 2016. évben 1243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint állt rendelkezésre a Belügyminisztérium részére „büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források címén”. Pontosan mire fordították ezeket az összegeket? Szükség volt további összegre a zsúfoltság megszüntetésére? Ha igen, mennyi és milyen forrásból lett biztosítva?
  6. Az új börtönök építésével érintett településeknek (ld. Ózd, Komló stb.) fejenként több száz új munkahelyet ígértek, erőteljes toborzás folyt. Hányan jelentkeztek és hányan nyertek felvételt a képzésekre, ezekből mennyi szerelt le és mennyi dolgozik jelenleg a bv-intézetekben?
  7. Mekkora összeget fordítottak a toborzásra?
  8. Mi lesz az új börtönök helyéül kijelölt és az államnak átadott területek sorsa? Visszakapják az önkormányzatok? Ha nem, mihez kezd velük az állam?
  9. A tervezett új börtönök megépülnek valahol/valamikor, vagy tényleg lezártnak tekintik a férőhely bővítési programot?
  10. Jelenleg hány százalékos a bv-intézetek kihasználtsága?

A Belügyminisztérium az első kérdésünkre válaszként egy 2016-os kormányrendeletet jelölt meg, amely szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.

A leírásban ma már csak Békés, Csenger, Heves, Komádi, Komló és Berettyóújfalu neve szerepel, pontos részletek és határidők azonban nem.

A következő hivatkozott határozat 2018-as: ebben az áll, hogy a Kormány egyetért azzal, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Kiskunhalasi Telephelye területén új büntetés-végrehajtási intézet kerüljön kialakításra; a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központja Berettyóújfalu területén kerüljön kialakításra; valamint, hogy az 1. és 2. pontban foglalt feladatok végrehajtása a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források biztosításáról szóló 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott forrás terhére kerüljön biztosításra.

Csak a fű nő azon a területen, ahová a komlói börtönt tervezték. A szerző felvétele.

Az idézett kormányhatározat szerint: 1 243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint rendelkezésre állásáról kell gondoskodnia a Belügyminisztériumnak, plusz a 2016-2019. években a 2. pontban meghatározott keretösszegek erejéig intézkednie kell a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítésével kapcsolatos fejlesztések megvalósításához szükséges kötelezettségvállalások megtételére.

A 268/2016-os rendeletet 2019-ben módosították: a beruházások építési műszaki ellenőre, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység biztosítója, valamint beruházás-lebonyolítója kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. lett. Egyúttal hatályát vesztette a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d), g) és h) pontja.

A következő döntés a 1296/2019. (V. 27.) Korm. határozat, amely alapján

a férőhely-bővítéssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítási ütemét 2021. év végéig meghosszabbítják és további forrásokat biztosítanak a fejlesztésekre.

Erről akkor a Népszava is írt: „2020-ban több mint 21 és félmilliárd, 2021-ben további 7 és félmilliárd, majd 2022-ben 4 és félmilliárd forintot fordít az állam börtönépítésekre, de az idei évre tervezett ilyen célú kiadások egy részét bérekre és járulékokra fordítják”.

Az 1070/2020. (III. 5.) Korm. határozatban azonban már egyetlen korábbi helyszín sem szerepel. A határozat szövege szerint: a kormány egyetért

  • az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
  • a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
  • a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
  • a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
  • a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
  • a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön,
  • a Szegedi Fegyház és Börtön,
  • a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
  • a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
  • a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

területén a fogvatartottak átmeneti elhelyezését biztosító férőhelyek kialakítására irányuló elképzeléssel.

Férőhely-bővítés 10 helyszínen

(null)

A határozat emellett felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti feladatok végrehajtásához szükséges forrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 5. Büntetés-végrehajtási cím javára legfeljebb 29 890 000 000 forint összegben, illetve egyszeri forrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet javára legfeljebb 110 000 000 forint összegben.

Végül a 34/2020. (III. 5.) Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a fogvatartottak átmeneti elhelyezésének biztosítása érdekében a Harta, Szirmabesenyő, Kiskunhalas, Baracska, Dunaújváros, Sopron, Algyő, Tiszalök és Tököl külterületén, valamint a Veszprém belterületén található Büntetés-végrehajtási Intézetek könnyűszerkezetes épületegyüttesek telepítésével megvalósuló bővítésével kapcsolatos hatósági ügyeket.

A 2016-ban meghatározott helyszínek végleg eltűntek a tervek közül.

Nem nyilvános

A 2., 3., 4., és 5. kérdésünkkel kapcsolatban azonban már nem volt ilyen közlékeny a Belügyminisztérium. Ezekben arra szerettünk volna választ kapni:

  • miért vetették el az első körben meghatározott helyszíneket,
  • a tervezett 4500 új férőhellyel szemben miért csak a fele készült el,
  • pontosan mire fordították az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott összegeket.

A Belügyminisztérium szerint a válaszokat biztosító dokumentumot az Infotv. 27 (6) bekezdése alapján

Nem nyilvános! kezelési utasítással látták el, amely további jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, így a fentiek alapján az adatok megismerése a keletkezéstől számított 10 évig korlátozott.

A 6., 7., 8. és 10. kérdéssel kapcsolatban a minisztérium nem tekintette magát adatközlőnek, míg a 9. kérdésre azt írták, a 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet jelenleg is hatályos. Vagyis az elvi lehetőség még adott, hogy a tervezett új börtönök egyszer megépülnek valamikor.

Új létesítmények helyett a már meglévő börtönöket bővítették ki könnyűszerkezetes épületekkel. Forrás: BVOP

Érvénytelen közbeszerzések

A Belügyminisztérium válaszaiból nem derült ki, miért döntött a kormány az intézménybővítés mellett az új létesítmények építése helyett, de több jel is arra utal, hogy egyrészt alulbecsülték ezek építési és fenntartási költségeit, másrészt nem volt biztosítható a szükséges munkaerő.

A Magyar Nemzet 2017 szeptemberében írta meg, hogy „eredményesen lezárult a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) által nyolc új börtön építésére kiírt megismételt közbeszerzés”. A BVOP a lap kérdésére elmondta, a beérkezett pályázati anyagok elbírálás alatt állnak, zajlanak a tárgyalások az érintett felekkel. A (lehetséges) kivitelezők nevét azonban nem árulták el.

2018 februárjában az is kiderült, hogy miért: a Közbeszerzési Értesítőben ugyanis megjelent, hogy

a legkedvezőbb ajánlatban megajánlott ellenérték meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékét, ezért az eljárás fedezet hiánya okán eredménytelen.

Vagyis ugyanaz történt, mint első alkalommal: a tervezett 3,9 milliárd forintot meghaladó árajánlatok érkeztek. A pályázatra akkor az UNÉP Universal Építőipari Zrt., a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a PENTA INDUSTRY Kft. és az MHM Product Kft. párosa, az ÉPKAR Zrt. és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. közösen, a SWIETELSKY Építő Kft., a ZÁÉV Építőipari Zrt., a LATEREX Építő Zrt. és Grabarics Kft. együtt, illetve a MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. jelentkezett.

A BVOP tehát kétszer is nekifutott a közbeszerzésnek, ám mind a kétszer sikertelenül. Miután ezek az eljárások kudarcba fulladtak, elterjedt, hogy a BVOP maga hozna létre egy céget, amellyel „házon belül” megoldanák a többmilliárdos beruházásokat. Ezt azonban senki sem erősítette meg.

Bár a BVOP még egy éve is azt írta a 444 megkeresésére, hogy 2020 első negyedévében leteszik a csengeri börtön alapkövét, a többi börtön esetében pedig zajlik a tervezés, a valóságban ennek semmi nyoma nincs a mai napig.

Tiszalökön 440 fogvatartott befogadására alkalmas új intézeti épületszárnyakat adtak át. Forrás: Kölcsey Televízió

Felszereltek, leszereltek

Mivel évekig nem történt látványos előrelépés az ügyben, a projekt kapcsán kiképzett munkavállalók jelentős része leszerelt.

Erről a Magyar Hang írt 2018 nyarán. „A nagy börtönépítési láz miatt beiskolázott összesen 667 – főként felügyelőnek jelentkező – munkavállaló 41 százaléka már leszerelt, közülük mindössze 393-an dolgoznak ma is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kötelékében” – olvasható a cikkben.

A lap ezzel kapcsolatos közérdekűadat-igénylésére a BVOP válaszolt. Ebből többek között az is kiderült, hogy a 667 beiskolázott közé a legalkalmasabbak kerültek; 6 700 jelentkező közül választották ki őket.

Egy dolgozó kitanítása személyenként 184 ezer forintba került, vagyis csak a leszereltek képzésére 50 millió forintot költött az állam.

Akik végül maradtak a BVOP-nál, azoknak sincs sok örömük a munkában legalábbis a Magyar Hangnak nyilatkozók szerint. Ők ugyanis vagy vállalták az áthelyezést valamelyik, a lakóhelyüktől távol eső „bévé-intézetbe”, vagy ingázhatnak minden nap a munkahelyük és az otthonuk között órákon keresztül.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának egyik toborzó plakátja 2020 júniusában. Forrás: Facebook

Pedig a toborzásnál még minden meseszerűnek tűnt. Az új börtönökbe bárki jelentkezhetett, aki betöltötte a 18. életévét, magyar állampolgársággal, érettségivel és büntetlen előélettel bírt. Azoknak, akik megfelelnek a fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgán, majd elvégzik a képzést, minimum havi bruttó 220 ezres kezdő fizetést, cafeteriát, lakhatási, utazási és szociális támogatást, valamint kedvezményes üdülési és mobiltelefon-használati lehetőséget, illetve szakmai előrelépési lehetőséget is ígértek.

A jól csengő ajánlat sokakat érdekelt. Csak a komlói börtön kétszázötven álláshelyére több mint háromszoros volt a túljelentkezés, egészen pontosan 821-en adták be az önéletrajzukat.

Sokan a meglévő munkahelyükön mondtak fel abban a reményben, hogy a lakóhelyükhöz közel dolgozhatnak majd.

A Magyar Narancsnak nyilatkozó komlói családapa azt mondta, miutén elvégezte a több hónapos kiképzést, válaszút elé érkezett. Mivel Komlón nem épült a börtön, az ország másik végébe küldték volna dolgozni. Ő azonban éppen azért hagyott fel a korábbi hetelős, külföldi munkájával, hogy a családja mellett lehessen. Ezért inkább leszerelt és egy közeli városban vállalt gyári munkát.

Öt éve várnak

Amikor a börtönprogramot meghirdette a kormány, negyven település jelentkezett, hogy szívesen befogadná az új létesítményeket főként az új munkahelyek és a várható infrastrukturális fejlesztések miatt. Közülük 2017-ben nyolcat választottak ki, ahol az akkori ígéretek szerint 2018 nyaráig új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül majd. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön lett volna. 2018 októberében Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét törölték a programból.

A többi településen azonban még sokáig bizakodtak. Így például Komlón is, ahol korábban helyi szavazást is tartottak arról, épüljön-e börtön a településen vagy sem. A helyszín ugyanis nem volt túl szerencsés: egy lakótelep és egy családi házas övezet közé tervezték a létesítményt. A munkahelyek miatt azonban a szavazók nagyobb része mégis támogatta a beruházást. Ők valószínűleg csalódottak, hiszen még tavaly is arról volt szó a baranyai városban, hogy megépül a börtön.

Komlón egy lakótelep (közvetlenül az óvoda) és egy családi házas övezet közé tervezték a létesítményt. A szerző felvétele.

2019 májusában zajlott le ugyanis a büntetés-végrehajtási intézetnek helyet adó telek hivatalos átadás-átvétele a komlói önkormányzat és az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között, amit 2019 szeptemberében lakossági fórum követett. Az eseményre készített véleményezési dokumentációban már a börtön látványterve is szerepelt. Nem sokkal később jogerőssé vált az intézet építési engedélye is.

Vagyis a város még úgy fordult rá a 2020-as évre, hogy legkésőbb 2021 decemberéig elkészül a létesítmény. Komlón azonban cikkünk megjelenéséig egy kapavágás sem történt. Pedig a területet már előkészítette az önkormányzat: út, szennyvíz- és villamoshálózat is épült.

Polics József polgármester (Fidesz-KDNP) az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy a bv-intézet létesítésének reményében jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre a környéken, bruttó 296 696 837 forint értékben. Ezt az összeget uniós pályázaton nyerte az önkormányzat. Egyelőre azonban nem tudják, mi lesz a terület sorsa.

„A büntetés-végrehajtási intézet vonatkozásában folyamatos kapcsolatot tartunk mind a Belügyminisztériummal, mind a BVOP-val.

Hivatalos, egyértelmű tájékoztatást egyelőre nem kaptunk arra vonatkozólag, hogy az intézmény létesítése megtörténik, vagy arra nem kerülhet sor

– fogalmazott Polics József.

„A területet a Magyar Állam átvette büntetés-végrehajtási intézet építése céljából. Amennyiben bármilyen okból meghiúsulna az intézet létrehozása, úgy a területet önkormányzatunk visszakapja a Magyar Államtól” – tette hozzá.

A polgármester hangsúlyozta, a beruházás elmaradása alapvetően hátrányosan érinti rövid távon a települést, hiszen 250 munkahely létesítéséről szólt az eredeti pályázat, ami azt is biztosította volna, hogy viszonylag magas jövedelemmel rendelkező, kvalifikált szakemberek telepedjenek le városban. Persze börtön nélkül is elérhetik ugyanezt a célt „egyéb munkahelyteremtő fejlesztéshez kapcsolódóan”, de valószínűleg hosszabb távon, csak évek múlva.

Komlón uniós forrásból végeztek infrastrukturális fejlesztéseket a területen és környékén. A szerző felvétele.

„Amennyiben a bv-intézet létesítésére nem kerül sor, és a területek tulajdonjogát visszakapjuk, úgy jelentősebb kereskedelmi/szolgáltató vagy könnyűipari beruházásra is alkalmas, értékes területet létesítettünk uniós támogatással, ahol lehetőségünk nyílik munkahelyteremtő beruházások megvalósítására” – mutatott rá Polics József.

Hasonló, de mégsem teljesen ugyanez a helyzet Hevesen. Az önkormányzaton kérdésünkre elmondták,  a város nem kapott tájékoztatást hevesi bv-intézettel kapcsolatban. Ugyanakkor közművesítésre ők saját forrásból költöttek 25 066 471 forintot.

A többi érintett településtől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ megkeresésünkre.

NER-cégek a kivitelezők

Hogy pontosan mi lett a tervezett több mint 100 milliárdos összeggel, nem tudni, a bővítés ugyanis a híradások szerint 30 milliárd forintba került. (Azzal, hogy ezek a konténerbörtönök mennyire jelentenek jó megoldást, a Magyar Helsinki Bizottság foglalkozott.)

Közadatigényléssel kértük ki a BVOP-től a könnyűszerkezetes épületek kivitelezői szerződéseit. A március 18-án feltett kérdéseinkre május 4-én kaptunk választ.

A csatolt szerződések szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel nettó 5,2 milliárdos, míg a Paár Attilához köthető WHB Kft.-vel nettó 10,1 milliárdos szerződést kötött a BVOP. 

A ZÁÉV-nek 880, míg a WHB-nek 1870 férőhely kialakítását kellett megoldania 2020. június 30-ig.

A ZÁÉV feladata volt Baracskán és Veszprémben 330-330, Pálhalmán és Sopronkőhidán 110-110 férőhely létrehozása, a WHB pedig Szirmabesenyőn 550, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Tökölön 220, Állampusztán és Nagyfán pedig 110-110 férőhelyes bővítésre kapott megbízást.

Új férőhelyek a tiszalöki börtönben.Forrás: Kölcsey Televízió

Mindkét cég jól ismert a piacon, az Átlátszó is számos alkalommal beszámolt a sikereikről.

A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság szinte minden nagyobb állami beruházásban érintett, most többek között a 46 milliárdért épülő kőbányai gigasportcsarnok munkálataiban vesznek részt.

46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak

Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép.

A West Hungária Bau Kft. (WHB) cég értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 41. leggazdagabb embere, Tiborcz István egykori üzlettársa, Paár Attila. A cég épp a napokban kapott egy újabb nagy összegű állami megbízást: a Városligetben 1,97 milliárdból építheti tovább a Promenádot.

Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok

Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle.

 

Katus Eszter

Közreműködött: Zimre Zsuzsa. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Baracskán, Veszprémben 330, Kiskunhalason, Tiszalökön 440, Miskolcon 550 fő fogvatartott befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, melyeket 2020. július 13-án a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben adott át Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: bv.gov.hu

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás