Cikkek

A nyomtatott sajtóban a Mediaworks profitált a legtöbbet a kvótakampányból

 

Másfél hónap után és csak személyes betekintés során teljesítette a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt az elektronikusan beadott adatigénylésünket, amely három, a kormány betelepítési kvótáról szóló tájékoztató kampányával kapcsolatos szerződésre vonatkozott. Nem volt egyszerű azokhoz hozzájutni, de aztán olyan adatokat is kiadtak, amelyekre eredetileg nem voltunk kíváncsiak. Így tudtuk meg, hogy Csetényi Csaba cégei nettó 33 millió forintért vállalták tavaly decemberben a kampány kreatív feladatait. Januárban nettó 142 milliót, júliusban pedig már 645 milliót költöttek a kvótakampányra.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

 

Előzmények

A kormányzati tájékoztató kampány milliárdjai – titkolják, hogy hova megy a közpénz

Kvótamenekültenként több mint 7 évnyi ellátás árát költöttük gyűlöletkampányra

Többe kerül a kvótakampány, mint amennyit a britek összesen költöttek a Brexit-kampányban

 

Az Átlátszó egyik munkatársa nemrégiben egy kafkai iratbetekintésen hozzájutott a kormány „tájékoztató” kampányának júniusi kiadásaival kapcsolatos adatokhoz.

Ezzel párhuzamosan egy újabb közadatigényléssel fordultunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Azt hittük, könnyű menet lesz, mert mindössze a Csetényi Csaba cégeivel kötött 3 (HÁROM) darab szerződést kértük ki Rogán Antal minisztériumától.

1, „A beléptetési kvótáról és a növekedésösztönző csomagról szóló kampányokkal kapcsolatos feladatok ellátása  – ellenérték nettó 1.200.000.000 Ft

2, a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása – ellenérték nettó 3.042.126.000 Ft / 3.083.553.000 Ft

3, „Kommunikációs kampány tervezés és előkészítés” – ellenérték nettó 1.500.000.000 Ft

Persze aki titkolni akarja a közérdekű adatokat, az a lehető legegyszerűbb adatigénylést is megpróbálja szabotálni. Jelen esetben ismét az időhúzásos technikát választotta a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Augusztus 11-én adtuk be az adatigénylést, amelyre egész pontosan az Infotörvényben rendelkezésre álló 15 napos határidő utolsó napján, augusztus 26-án válaszoltak. Mégpedig azt, hogy betekintéssel tudják teljesíteni az adatigénylést. Az infotörvényben ugye nincs „betekintés”, jogilag ez a fogalom nem létezik. Az adatgazda vagy megtagadja, vagy teljesíti az adatigénylést abban a formában, ahogy kapta: postai levélben vagy email-ben. Ezt nyilvánvalóan a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogászcsapata is tudja, így elég egyértelműnek tűnt, hogy csak az időt húzzák. A játékszabályok tisztázása miatt visszakérdeztem, hogy a betekintésen átadják-e a kért dokumentumokat (a három darab szerződést), ha igen, vigyek-e pendrive-ot, ha pedig nem, akkor lefényképezhetem-e a dokumentumokat, és készíthetek-e róluk jegyzeteket. Erre annyit válaszoltak, hogy majd a betekintés során megjelölhetem, hogy pontosan milyen dokumentumokról és oldalakról kérek másolatot.

Betekintés a Belügyben

Ezután következett az időpontegyeztetés, ami szintén nem ment gyorsan. Felhívtam a megadatott telefonszámot, a Kabinetiroda Közigazgatási Államtitkárságának vezetékes számát, ahol megígérték, hogy visszahívnak majd („hamarosan”, „legkésőbb holnap”, „még ma, a munkaidő végéig”) a helyszínnel és időponttal. Végül az első telefon után 1 héttel, a 3-4. telefonom után tényleg visszahívtak, és közölték, hogy szeptember 15-én délután 3-ra menjek. Ez volt a nagy időpontegyeztetés. Ráadásul helyszínt sem tudtak mondani, de megígérték, hogy majd küldik email-ben. Szeptember 14-én délután, miután reggel felhívtam őket, hogy akkor mégis hova menjek holnap, küldték is az emailt, hogy a Belügyminisztériumban várnak.

Egy átlag állampolgárt már valószínűleg ez a macera is elrettent az adatigényléstől, talán ez is egy cél az időhúzás mellett. Elvégre más a KiMitTud-on elektronikusan kikérni és megkapni pár dokumentumot, mint bemenni értük, illetve miattuk személyesen a belügybe.

Szeptember 15-én nagyjából egyszerre érkeztünk meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda két munkatársával. Az őr elkérte a személyi igazolványomat, felírta az adataimat, majd vártunk az előtérben, mert a kabinetirodások szóltak, hogy nagyon sok iratot hoztak, kell nekik egy kis kézikocsi. Már ez nagyon fura volt, hiszen az adatigénylésben mindössze 3 darab szerződést kértem. Várakozás közben pedig megszólalt az őrnél lévő vezetékes telefon, és miután letette, odajött hozzám, hogy „Most szóltak, hogy kérjem el az Önnél lévő valamennyi hang-és adatrögzítésre alkalmas eszközt. Telefon, fényképezőgép, pendrive…” Ennyit arról, hogy lefotózhatom-e a dokumentumokat. Kikapcsoltam a telefonom, az őrök pedig elzárták egy szekrénybe, aminek odaadták a kulcsát.

Közben megjött a kiskocsi is, rajta rengeteg kartondoboz, és két tömött mappa. Egy belügyminisztériumi dolgozó elkísért minket egy üres tárgyalóba, majd ott a Kabinetiroda munkatársai megmutatták, hogy miket hoztak. A lényeg, a szerződések és mellékleteik a két mappában voltak, a kartondobozokban az úgynevezett „támpéldányokat”, a megjelent hirdetéseket tartalmazó újságokat hozták el. Hogy miért, azt nem mondták, és nem is kérdeztem.

Excel? Az nincs

Azt viszont igen, hogy nincs-e esetleg összesítés a kampányokkal kapcsolatos költségekről. A Kabinetiroda munkatársa azt válaszolta, hogy „Nincs, senki nem vezet ilyen excel-t….Ezek vannak”, és rámutatott a két vastag dossziéra, amiben a lefűzött iratokat hozták. Ha ez valóban igaz, akkor az borzasztó szomorú. Ha 2016-ban egy minisztériumban papír alapon folyik a munka, és nem vezetik egy táblázatban a kiadásokat, mint sok háztartásban, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy annyira kaotikus az elszámolás, hogy ők maguk sem tudják, hogy mennyit is költöttek a kvótanépszavazás kampányára.

Nekiálltam átnyálazni a két vastag mappát, amelyekben a szerződések, módosítások, megrendelők, beszámolók, médiatervek, vagyis a kampányköltések szempontjából érdekes dolgok voltak. A Kabinetiroda munkatársai a két oldalamon ültek, és csendben nézték, mit csinálok. Adtak egy csomag postit-et, hogy azzal jelöljem meg, milyen dokumentumokról kérek másolatot. Persze azt is közölték, hogy nem ott a helyszínen fogják lefénymásolni a kért iratokat, hanem valamikor a következő hét elején, és majd szólnak, mikor mehetek átvenni őket.

Megkérdeztem, hogy miért nem küldték el email-ben a kért három szerződést, erre a múltkori válasz jött, miszerint nekik van egy NAIH-állásfoglalásuk arról, hogy betekintéssel is teljesíthető az adatigénylés. Megkérdeztem azt is, hogy miért nem pendrive-on adják át majd a másolatokat, erre az volt a válasza a Kabinetiroda munkatársainak, hogy „csak papír alapú teljesítés van, nincsenek meg ezek elektronikusan”. Erre megemlítettem a szkennelés lehetőségét, de csak rázták a fejüket. Kabaré volt az egész, viszont ha már ilyen kedvesen és előzékenyen felajánlották a lehetőséget, és elém rakták az összes papírt, megjelöltem az érdekesebbeket.

Azaz a Network 360 Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel (Egyesült Reklám Konzorcium) kötött szerződéséket, valamint azok mellékleteit (pl a cégek részletes ajánlatát), a kvótakampány kreatívjának költségeire, valamint 2016. januári, februári, áprilisi és júliusi médiaköltésekre vonatkozó adatokat.

A betekintés után egy héttel, szeptember 23-án kellett bemennem a dokumentumokért a Miniszterelnöki Kabinetirodába, ahol a bejáratnál nem vették el a telefonom, csak a személyimet kérték el, és aláírattak velem egy papírt, hogy 30 napig megőrzik az adataimat. Ezután egy tárgyalóban a múltkori két kabinetirodás munkatárs átadott két mappát, és szignóznom kellett egy jegyzőkönyvet, hogy átvettem az iratmásolatokat. Nagyjából 15 perc alatt, vagyis 1,5 hónappal az adatigénylésem benyújtása után végeztünk is.

A kvótakampány háttere és kreatívja

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Csetényi Csaba két cége által 2015 november 30-án kötött szerződés értéke nettó 1,2 milliárd forint, tárgya pedig a „Betelepítési kvótáról, valamint a növekedésösztönző csomagról szóló kommunikációs kampányokkal kapcsolatos feladatok ellátása”.

A megállapodás műszaki mellékletében szerepel, hogy miért gondolták szükségesnek a kvótakampányt:

„1, Tájékoztató kampány a betelepítési kvótával kapcsolatban

Magyarország kormánya tájékoztató kampányt kíván indítani a bevándorlás témakörében, különös tekintettel az Európai Bizottság betelepítési kvótákra vonatkozó javaslatára. A tájékoztató tevékenységet az indokolja, hogy a brüsszeli javaslat a Kormány álláspontja szerint nem csak jogtalan és értelmetlen, de a közbiztonsági vonatkozások miatt veszélyes is. Az Európai Bizottság javaslatának mindemellett költségvetési vonatkozásai is vannak. A Kormány minden eszközzel fel fog lépni a betelepítési kvóták ellen; a tájékoztató kampány célja, hogy a magyar állampolgárok pontos információkat kapjanak a kvóta bevezetésének kockázatairól.”

A tervezett kampány időszaka a dokumentum szerint 2015. november 23. – 2016. február 15. volt.

2015. december 1-én a Network 360 Kft. megküldte a betelepítési kvótáról szóló kommunikációs kampány kreatív javaslatát a Miniszterelnöki Kabinetirodának, amely még ugyanazon a napon jóvá is hagyta az ajánlatot, és megrendelte a kreatívot Csetényi cégétől.

Az erről szóló iratok szerint a kvótakampány kreatívjának, vagyis arculatának megtervezését és legyártását nettó 33.221.500 forintért vállalta a Network 360 Kft. Az összeg közel felét, nettó 14,6 millió forintot a szakemberek óradíja emésztette fel, legkevesebbe, nettó 50.000 forintba pedig az online kommunikációs stratégia elkészítése került.

– szakemberek óradíja 14.636.500 forint

– grafikai feladatok 10.250.000 forint

– filmgyártás 7.450.000 forint

– rádióreklám-gyártás 885.000 forint

– online feladatok 50.000 forint

 

 
 

A Network 360 Kft. által 2016. január 25-én készített részbeszámoló szerint 2015 decemberében nettó 22 millió forint volt a betelepítési kvótával kapcsolatos kreatív feladatok költsége. Ebbe beletartozott TV- és rádiószpotok készítése, fotózás,  print hirdetések készítése a nyomtatott sajtóba és közterületre, online hirdetések elkészítése, weboldal tervezése, programozása és működtetése, valamint közösségi médiahirdetések kezelése.

Januári kvótakampányok

A Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott dokumentumok szerint januárban két kampány is volt a betelepítési kvótával kapcsolatban, összesen nettó 142,3 millió forint értékben.

1) Az első kampány január 2-9 között zajlott le, és nettó 109,56 millió forintba került. A kormány kvóta elleni elkötelezettségét mutatja, hogy az erről szóló megrendelőt január 1-jén, vagyis egy munkaszüneti napon küldte el az Affiliate Network Kft.-nek a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevében Dömötör Csaba parlamenti államtitkár, aki a 2014-es országgyűlési és európai parlamenti választások idején a Fidesz kampányfőnök-helyettese volt.

A nettó 109,56 millió forintot tévé- és rádióhirdetésekre költötték az alábbi felosztás szerint: – rádióreklámok 66,66 millió forint – tévéreklámok 42,89 millió forint. A rádióknál elköltött összeg közel fele, nettó 30,78 millió forint a Kossuth és Petőfi rádióhoz, vagyis az MTVA-hoz vándorolt, az Inforádió 2,4 millió forintot kapott belőle, 22 vidéki rádió pedig egyenként 1,5 milliót. A tévéhirdetésekre fordított 42,89 millió forint több mint felét, nettó 24 milliót az Andy Vajna-féle TV2-nél költötték el, nagyjából 10 milliót az MTVA különböző csatornáin, nettó 3 milliót az ATV-n, és nettó 1,5 millió forintot a Széles Gábor-féle EchoTV-nél.  

 

 

2)A második kampány január 13-20 között zajlott, és nettó 32,79 millió forintba került.

Ebből az összegből csak tévéhirdetések mentek le elég érdekes elosztásban. A pénz közel kétharmada, nettó 21,29 millió forint a TV2-höz vándorolt, a második legnagyobb összeget, nettó 4,77 milliót pedig a Duna TV kapta.

 

 

Közben a magyar reformok működnek

Még a januári kvótakampány idején, január 11-én megrendelte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Network 360 Kft.-től a „Magyar Reformok Működnek” című kampány január-februári megjelenésének kreatívját. Ezt nettó 48,2 millió forintért vállalta Csetényi Csaba cége, és az összeg legnagyobb részét, nettó 22,2 milliót a szakemberek óradíjaira költötték.

 

 

A belügyben tartott betekintés során egy ehhez kapcsolódó megrendelőt találtam az iratkupacban, ezt elkértem, és később meg is kaptam másolatban. Eszerint február 22. és 29. között nettó 56.195.509 forintért mentek az ehhez a kampányhoz tartozó hirdetések a tévékben, rádiókban és a nyomtatott sajtóban az alábbi leosztásban:

– tévéhirdetések 30,1 millió forint

– rádióreklámok 8,2 millió forint

– nyomtatott lapok 17,7 millió forint

A tévécsatornák közül a TV2 kapta a legnagyobb összeget, nettó 18,1 millió forintot.

A rádióhirdetésekre költött összeg teljes egészében a Kod Mediához került 21 vidéki rádióban lejátszott reklámokért cserében.

A nyomtatott sajtóban elköltött pénzből a legtöbbet, nettó 7,1 millió forintot a Mediaworks kapta 9 vidéki lapban és a Nemzeti Sportban megjelentetett hirdetésekért. A Habony Árpád tulajdonában lévő Lokálnak 2,8 millió, a Magyar Időknek 759 ezer forint jutott az összegből.

 

 

Márciusban 3 milliárdos szerződés, áprilisban 235 milliós kampány

A Miniszterelnöki Kabinetiroda az Affiliate Network Kft. és a Network 360 Kft. 2016. március 7-én írta alá azt a szerződést, amelynek értéke nettó 3 milliárd 42 millió forint. A tárgya meglehetősen általános, nem utal a bevándorlás témakörére: „A Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása” A műszaki leírásban ez a háttérinformáció szerepel a megvalósítandó kampányokról:

„Magyarország kormánya arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az életüket meghatározó kormányzati intézkedésekről. Ezen kampányok alkalmasak arra, hogy megvilágítsák a kormányzati intézkedések részleteit, okait, valamint a döntések eredményeit és az állampolgárok számára azokból adódó előnyöket. Alapvető közérdeknek és demokratikus kötelességnek tartjuk, hogy az említett intézkedések kapcsán a magyar állampolgárok naprakész, minél több és minél részletesebb információt kapjanak. A fentieknek megfelelően a magyar kormány tájékoztató kampányokat kíván indítani egyes kiemelt intézkedésekkel kapcsolatban.”

A betekintés során elkértünk, és később megkaptunk másolatban egy beszámolót, melyet az Affiliate Network készített az aktuális kormányzati intézkedésekről szóló kommunikációs kampánnyal kapcsolatos 2016. áprilisi médiatervezési és vásárlási feladatokról. Ebben az szerepel, hogy 2016. április 1.-22. között nettó 235,85 millió forintot költöttek erre a célra az alábbi megoszlásban: – online: 92,83 millió forint – nyomtatott sajtó: 34,53 millió forint – rádió: 108,49 millió forint. A kampány médiaterve nincs a birtokunkban, így nem tudjuk, hogy az egyes lapok és rádiók mekkora összeget kaptak ebből a pénzből.

A beszámolóból azonban annyi kiderül, hogy

1, Facebook-hirdetésekre március-áprilisban összesen 8,6 millió forintot akartak elkölteni, de valami miatt csak 2,57 milliót tudtak

2, áprilisban 1,38 milliót terveztek elkölteni a Youtube-on, de a hirdetésre szánt kisfilm nem készült el, így nem sikerült

3, az Evangélikus Élet c. hetilap teljes egészében nem jelentette meg a médiatervnek megfelelő hirdetéseket, amelyekért a lap nettó 89.700 forintot kapott volna

 

 

645 milliós kampány júliusban

2016. májusában (nap nem szerepel a dokumentumon) a felek módosították a márciusban aláírt 3 milliárdos szerződést: megemelték a keretösszegét 41,4 millió forinttal. A június havi költéseket kollégánk az előző betekintésen kijegyzetelte, ezért a mostanin a júliusi kiadásokról kértünk másolatot. Ekkor ugyanis még tartott a május közepén kezdődött „Üzenjük Brüsszelnek” c. kampány, július 18-án pedig elindult az emlékezetes „Tudta?”-kampány. A Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott iratok szerint június 29-én rendelték meg a július havi médiamegjelenéseket nettó 645 millió forint értékben.

 

 

Az összeg legnagyobb része, nettó 261 millió forint nyomtatott lapokban megjelent hirdetésekre ment el. Ebből 57,9 millió forint jutott a Mediaworksnek 9 megyei lapban és a Nemzeti Sportban megjelentetett reklámokért. A második legnagyobb összeget, nettó 37,4 milliót a Russmedia kapta három megyei lapban és a Szuperinfó körben közzétett hirdetésekért. A Magyar Időknek 34,9 millió, a Habony Árpád tulajdonában lévő Lokálnak pedig 23,8 millió jutott.

 

 

Tévéhirdetésekre nettó 206,5 millió forintot költöttek, az összeg több mint fele, nettó 121,49 millió forint a TV2-nél landolt.

 

 

Rádióhirdetésekre összesen nettó 132,2 millió forint ment el. Ebből huszonöt rádióban (vidékia adók és Katolikus rádió) lejátszott szpotokért 81,1 milliót kapott a Kod Media, 24,4 milliót az MTVA a Kossuth, Petőfi és Dankó rádióban közzétett hirdetésekért, és 7,3 millió forintot a Magyar Idők a Karc FM-en leadott reklámokért.

 

 

Online hirdetésekre nettó 44,7 millió forintot költöttek. Ebből 15,3 millió jutott a 888.hu-t és lokal.hu-t működtető Modern Media Group Zrt.-nek, melynek tulajdonosa Habony Árpád. Az origo.hu 12,8 milliót, a Magyar Idők 2,8 milliót, a Pesti Srácok 2,4 milliót kapott. Facebook-hirdetésekre is jelentős összeget, nettó 4,9 millió forintot költöttek honlap-népszerűsítés, videóbejegyzések népszerűsítése, és oldalkedvelések szerzése címszóval.

 

 

Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás