Újabb, sikeresnek nem igazán mondható adatigénylés követte a próbálkozásunkat, hogy többet tudjunk meg a koronavírus-járvány terjedéséről, illetve az oltásokról. Ezúttal arról szerettünk volna információt kapni a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy a napi, regisztrált koronavírus-fertőzöttek között hányan vannak oltottak, de arról is kértünk adatot, hogy pontosan milyen vakcinát kaptak. A hivatal 90 nap után elküldte válaszát, ami azonban több sebből vérzik: a napi fertőzésszámokat ömlesztve, táblázat helyett egy pdf fájl formájában, ömlesztve kaptuk meg, a küldött ábrából pedig pont a lényeg nem derül ki.
A koronavírus járvány negyedik hullámában, tavaly novemberben írtuk meg Fülöp Orsolya KiMitTud-os adatigénylése alapján, hogy 45 nap után sikerült adatokhoz jutni a Nemzeti Népegészségügyi Központtól azzal kapcsolatban, hogy a regisztrált, napi koronavírus-fertőzöttek között milyen arányban voltak azok, akik legalább egy oltást megkaptak már.
Müller Cecília elárulta nekünk, hogy mekkora az oltottak száma az új regisztrált fertőzöttek között, de a lényeges adatokra még várunk | atlatszo.hu
Megkérdeztük azt is, hogyan változott ugyanez a szám (oltottak és oltatlanok, első, illetve második oltást megkapók) a lélegeztetőgépen lévő fertőzöttek, illetve a koronavírusban elhunyt betegek esetében, valamint, hogy a fertőzést elkapó oltottak milyen típusú vakcinával voltak oltva. Egyelőre még várjuk a választ – a korábbi tapasztalataink alapján minimum 90 napos várakozási időre kell számítanunk, már ha egyáltalán megkapjuk a kért adatokat.
A kapott adatok kapcsán azt is megírtuk, hogy a tájékoztatás erősen iránymutató jellegű, mert nem tudjuk, hogy a tesztelés az oltottak és oltatlanok körében pontosan mekkora. Ahogy arról sincs információ, hogy a megadott számból hányan voltak, akik csak egy vakcinát, és hányan, akik a teljes oltási sorozatot megkapták. Az oltás és a fertőzöttség viszonyával egy szintén novemberi cikkünkben is részletesen foglalkoztunk:
Akkor mit tudunk a fertőzés és az oltottság viszonyáról? A hivatalos adatokból szinte semmit | atlatszo.hu
Az adatokból jól látszik, hogy Pest megyében a legmagasabb az átoltottság (74%), de a fővárosban, illetve Fejér megyében is 70% feletti ez a szám. Lakosságarányosan a legkevesebb oltott Jász-Nagykun-Szolnok megyében van (59,7%), de Borsod-Abaúj-Zemplén, és Hajdú-Bihar megyében sem haladja meg a 63%-ot, vagyis a lista két végén található megye között közel 15 százaléknyi különbség van.
Éppen ezért a cikkek megírása után nem sokkal közérdekű adatigényléssel fordultunk az NNK-hoz, annak reményében, hogy részletes adatokat kaphatunk a beoltott fertőzöttekkel kapcsolatban.
Januári adatigénylésünkben azt kértük, hogy küldjék el napi bontásban a 2021. január 10-e és 2022 január 10-e közötti időszakra
– a regisztrált koronavírus-fertőzöttek számát;
– a koronavírus-fertőzöttek közül azoknak a számát, akik legalább egy oltást kaptak, illetve azoknak a számát, akik a teljes oltási sorozatot, és akik a 3. dózist is megkapták már.
Emellett azt is kértük, hogy arra vonatkozóan is küldjenek adatokat, hogy a fertőzöttek pontosan milyen típusú vakcinát kaptak.
Ahogy az várható volt, a válaszadási határidőt két alkalommal, 45 napra hosszabbította a Müller Cecília vezette NNK, így végül április legvégén, három hónap várakozás után kaptunk választ kérdéseinkre.
A közérdekű adatigénylések határidejének hosszabbítására a Magyar Közlönyben 2020 novemberében megjelent rendelet miatt van lehetősége az állami szerveknek. Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelt határidő újabb másfél hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. A hosszabbítással pedig rendre élnek is az adatgazdák.
Mindezek után érthető, hogy nagy izgalommal vártuk az adatokat. Müller Cecília válasza ugyanakkor nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A napi fertőzöttségi adatokat például sikerült a következő formában elküldeniük:
A napi fertőzöttekre vonatkozó adatok (forrás: közérdekű adatigénylés, KiMitTud)
Arra egyáltalán nem válaszoltak, hogy a napi, regisztrált fertőzöttek között hányan kapták már meg a legalább az egyik dózist, a teljes oltási sorozatot vagy a 3. oltást.
Az NNK leveléből azonban kiderülhetett volna egy érdekes adat, amiről eddig nem igazán lehetett túl sok információt találni: az, hogy a beoltott koronavírus-fertőzöttek pontosan milyen típusú vakcinát kaptak.
Erre ugyan kaptunk választ, de a küldött diagramról pont a lényeg – azaz az oltástípusokhoz köthető arányok – nem derül ki, ugyanis sikerült fekete-fehérben elküldeniük a diagramot, így egyelőre csak tippelni tudunk, hogy melyik oltásra melyik szám vonatkozik.
Válaszlevélben kértük az NNK-t, hogy küldjék el újra, ezúttal értelmezhető formában az adatokat – remélhetőleg így megkaphatjuk a diagramot színes változatban is, és napi bontásban is láthatunk majd adatokat az oltott regisztrált fertőzöttekről. Könnyen lehet azonban, hogy erre is csak kétszer 45 nap után kerül majd sor.
Mindez már csak azért is furcsa, mert legutóbb, a bevezetőben említett, hasonló témájú adatigénylésre mindössze 45 nap várakozás után elküldték táblázat formájában az adatok egy részét, vagyis egészen biztosan rendelkezésükre áll ennél áttekinthetőbb, könnyebben feldolgozható formában is a kért adat.
Már a koronavírus-járvány kezdete óta visszatérő probléma a részletes és naprakész információk visszatartása, ami a régióban is példátlan. A titkolózás különösen azért nagy probléma, mert a szakértők is egyetértenek abban, hogy az adatok nyilvánosságra hozása az egészségügyi dolgozókat is segítené.
Arról is hosszú ideje próbálunk adatot szerezni, hogy milyen az átoltottság az egyes városokban. Először az NNK, majd az OKFŐ (Országos Kórházi Főigazgatóság) is elutasította adatigénylésünket azzal az indokkal, hogy a kért bontásban nem rendelkeznek adatokkal, vagyis nincs településszintű nyilvántartásuk a beadott oltásokról. Sőt, arra is csak 3 hónap után kaptunk választ Müller Cecília hivatalától, hogy egyáltalán milyen nyilvántartás létezik az oltottakról.
Mikor kiderült, hogy az oltóanyagok szállítására vonatkozó adatok intézményi bontásban állnak rendelkezésre, az egészségügyi intézményekbe kiszállított oltóanyagok darabszámát kértük ki vakcinatípus szerinti bontásban, amit végül szintén 90 napos várakozás után, augusztusban meg is kaptunk. Ám a kapott táblázat adataival komoly gondok voltak: a hivatalos adatok szerint ugyanis jóval több adag vakcinát adtak be április végéig, mint amennyit az NNK tájékoztatása szerint kaptak az oltópontok.
Közel fél évig vártunk az oltási adatokra az NNK-tól, több kérdést vetett fel a kapott táblázat, mint amennyit megválaszolt | atlatszo.hu
A kapott Excel-táblázat összefésülése nem volt egy egyszerű feladat, ugyanis annak ellenére, hogy adatigénylésünkben kifejezetten adagokra lebontva kértük a kiszállított oltóanyagok számát, az NNK ampullákban küldte el a kért adatokat, azt azonban már nem tüntették fel, hogy egy ampulla pontosan hány adagot tartalmaz.
A kórházakban uralkodó állapotokról is megpróbáltunk már adatot szerezni az Országos Kórházi Főigazgatóságtól. Válasz nem érkezett, ezért egészségügyi dolgozóknál érdeklődtünk arról, mi a helyzet a járvány negyedik hullámában. Később a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NKK) fordultunk közérdekű adatigényléssel, amelyben a koronavírus fertőzéssel kórházban lévők oltottak-oltatlanok megoszlását kértük ki, ám nem kaptunk érdemi választ, annak ellenére, hogy kormányközeli politikusok, illetve egészségügyi szakemberek rendre közöltek már hasonló adatokat.
A titkolózás már csak azért is furcsa, mert az adatok egyébként rendelkezésre állnak: az egészségügyi intézményeknek napi szinten több mint 80 adatfajtára vonatkozó jelentési kötelezettségük van.
Titkolja a kormány az alapvető járványügyi számokat, pedig a kórházak 85-féle COVID-adatot jelentenek naponta | atlatszo.hu
A 444 cikkéből az is kiderül, hogy a hivatal főigazgató helyettese, Takács Péter elmondta, hogy a lap által kért adatok e-mailben érkeznek be a kórházaktól, „voltak ilyen adataink, az más kérdés, hogy tároltuk-e azokat”. Hozzátette azt is, hogy az üzenetek archiválásának rendjéről a titkárnőjét kellene megkérdezni, de szerinte az áprilisi-májusi adatok már nincsenek meg, egyszerűen törölhették őket.
Szopkó Zita
Címlapkép: Átlátszó-szerkesztés (fotók forrása: KiMitTud, Balogh Zoltán/MTI)
Korábban azt jósolták, hogy a világkereskedelem volumene 4,7 százalékkal fog növekedni. Ám a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áprilisi jelentésében arra figyelmeztet,...
A Semmelweis Egyetem tenderét a Fidesz-közeli cég nyerte, ám az egyetemnek egyelőre nincs pénze a beruházásra. Ha kapnak a kormánytól, akkor megvalósulhat a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Központ a IX. kerületben.
104 millió forintos személyes adótartozás mellett összesen többszázmillió forintos adóhiányt hátrahagyó, felszámolt cégek szegélyezik Meszlényi Tamás — bissau guineai útlevele szerint „Tom M. Csurgo” — magyarországi tevékenységét.
60 km/órás sebességkorlátozást vezettek be az alig több mint egy éve átadott, 30 milliárd forintból felújított Békéscsaba-Szeged vasútvonal tram-trainnel érintett...
