„Ha nem ad hitelt, bezárhat, ha ad, akkor is” – vidéki riport a kisboltok nyitásáról

121 kistelepülésen nyílhat újra kisbolt a többmilliárdos állami támogatásnak köszönhetően – jelentette be a napokban a kormány. Mivel sok érintett faluban semmilyen szolgáltatás nincs, a helyiek örömmel fogadták a hírt. Közelebbről megnézve a helyzetet azonban kiderült: gyakori jelenség, hogy a vállalkozókat senki sem ismeri, semmilyen kapcsolatban nem állnak településekkel, nem ott élnek, talán még soha nem is jártak ott. A cégek főprofilja sokszor teljesen idegen a vegyeskereskedéstől, és azt sem tudni, milyen üzleti tervvel készültek, miután az erre vonatkozó kérdéseinkre egyik megkeresett pályázó sem válaszolt. Van polgármester, aki nyerészkedéstől tart, és többen úgy látják, nem lesznek életképesek a vállalkozások. Pedig egyes cégek a települések éves költségvetését is meghaladó támogatási összeget kaptak az államtól. Helyszíni riport Baranyából.

Még rozsdás lakat lóg az egykori kisbolt épületének ajtaján Apátvarasdon, de hamarosan újra élettel telik meg az üzlet. Lesz megint kenyér, tej, talán friss zöldség – legalábbis ebben bíznak a helyiek. „Ha ismerik a falusiak lelkét, akkor a kocsma is újra kinyit” – nevetnek. „És jó lenne, ha cigi is lenne” – teszik hozzá. „Minden házban legalább két fő dohányzik, elkélne egy dohánybolt” – magyarázzák. Megjegyezzük, hogy arra most nem lehetett pályázni, így nem valószínű, hogy árusíthatnak cigarettát. „Kár – válaszolják –, pedig az tényleg jó lenne”.

A Magyar Falu Program keretében 121 olyan (2000 fő alatti) településen nyílhat kisbolt, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt. Az állam 48 milliárd forintot szánt a célra, első körben 5,6 milliárd forintot osztanak szét. Egy pályázó négy különböző tevékenységre pályázhatott: ingatlanvásárlásra maximum 5 millió forintig, ingatlanfelújításra maximum 50 millió forintig, eszközbeszerzésre, valamint munkabértámogatásra. A boltok a napi fogyasztási cikkek és alapvető élelmiszerek mellett árulhatnak lottót és sorsjegyeket, valamint forgalmazhatnak vény nélkül kapható gyógyszereket, és végezhetnek postai szolgáltatást is (utóbbi kettőért „plusz pont” járt a támogatás odaítélésénél). A támogatottak listáját a napokban tették közzé a kormany.hu-n.

A 112 fős, baranyai Apátvarasd is azok közé a települések közé tartozik, ahol több év szünet újra üzemelhet kisbolt. A helyiek várják, hiszen semmilyen más szolgáltatás nincs a faluban, pedig az előző üzlettel is ambivalens volt a viszonyuk. Elmondásuk szerint a tulajdonos beteg lett, nem volt, akinek átadhatta volna a boltot (kiadni nem akarta), ezért bezárt. Azóta eltelt 1-2 év, de valahogy együtt tudtak élni a hiányával.

„Jót akart nekünk, de mégsem”– mondja elgondolkodva egyikük. „Sokaknak adott hitelt, amit vagy visszafizettek neki vagy nem. Közben meg hordta a boltba a lejárt élelmiszereket – persze, előtte átcímkézte. Hát, ki akar romlott ételt vagy száraz kenyeret venni?”

Persze, ha az új boltban nagy választék és friss termékek lennének, más lenne a helyzet. Akkor talán oda járnának, nem a multikba. Meg ha hirtelen kell egy tejföl vagy valami más napközben. Esetleg a turistáknak meg a vadászoknak is jó lehet, ők szokták keresni a boltot. De a nyitva tartás nem mindegy. És hát az árak sem. A nyertes céget viszont nem ismerik.

„Nem tudjuk, kik ők, akik pályáztak, nem idevalósiak – vonják meg tanácstalanul a vállukat. – Az interneten olvastuk a nyertes települések listáját, onnan tudjuk, hogy mi is köztük vagyunk.”

Mi felkészülten érkeztünk, ezért tudjuk, hogy a CsaTOll Szolgáltató Bt. nyert 44 millió forintot, hogy Apátvarasdon, valamint 18,6 millió forintot, hogy a szintén baranyai Erdősmárokon boltot üzemeltessen. (Összehasonlításként: Apátvarasd éves költségvetése 51,9 millió forint, míg Erdősmároké 40,6 millió.) A Bt. bel- és kültagjai a komlói Bóka család tagjai.

Egyikük, Bóka Máté Ciprián újságíró, akinek a neve azonban nemcsak emiatt szerepelt a hírekben. A fideszes pécsi városvezetés alatt a Pécsi Hírek és a Pécsma című önkormányzati lapoknál dolgozott főszerkesztőként. 2018-ban valakik – neheztelve a lap elfogultságára – meghekkelték az újság közterületi hirdetéseit. A reklámplakátokra Meddig hazudsz Bóka Máté? feliratokat ragasztottak.

Amikor pedig 2019 őszén az ellenzéki összefogás nyerte a választásokat Pécsett, Bóka Máté Ciprián közös megegyezéssel távozott a Pécsi Hírek és a Pécsma főszerkesztői posztjáról. Bóka azonban nem maradt munka nélkül: jelenleg is a KESMA alá tartozó Dunántúli Naplónak/bama.hu-nak dolgozik – legalábbis a cikkei itt olvashatók.

 

Einstandok, közvilágítás- és buszbotrány vetett véget a Fidesz uralmának Pécsett | atlatszo.hu

Einstandok, közvilágítás- és buszbotrány vetett véget a Fidesz uralmának Pécsett

Arról, hogy mérnöki tevékenységgel és műszaki tanácsadással foglalkozó családi vállalkozás miért látott jó üzletet a kisboltok nyitásában, e-mailben kérdeztük a céget. Az Opten cégadatbázisban található elérhetőségről azonban nem érkezett válasz cikkünk megjelenéséig.

Elértük viszont a település polgármesterét, Bodorkás Istvánt, aki kérdésünkre elmondta, velük előzetesen nem egyeztetett a vállalkozás. Ettől függetlenül örülnek a hírnek, csak vannak aggályaik a megvalósítással kapcsolatban. Tartanak attól, hogy esetleg a nyerészkedés lesz a cél, nem a helyiek ellátása. A polgármester szerint a lakosság 60 százaléka Pécsre, vidékre jár dolgozni, és ott is vásárolnak be. Emiatt azt is kétségesnek tartja, hogy fenntartható lesz az üzlet. Ő úgy tudja, az előző tulajdonos is azért zárt be, mert nem érte meg neki nyitva tartani.

Megférnek egymás mellett

Két dombbal és 20 kilométerrel arrébb hasonló a helyzet. A 144 fős Perekeden tudnak arról, hogy – 60 millió forintból – kisbolt nyílik a faluban, de a vállalkozók nevét még soha nem hallották. (Az elnyert összeg egyébként több, mint kétszer annyi, mint a település éves bevétele.) A pécsi Vario 2000 Kft., amelynek főtevékenysége az általános járóbeteg-ellátás, Csizmadia Jenő József és Csizmadiáné Szél Beatrix Éva tulajdonában van. Gondoltuk, talán egy orvos házaspár fog új vállalkozásba, ha már a községben élnek, de tévedtünk. Perekeden nincs ilyen nevű házaspár, legalábbis a helyiek, akikkel beszéltünk, nem tudnak róluk.

„A bolt már vagy 25 éve bezárt – mondják. – Volt utána másik, az önkormányzat épületében, ott még délután is lehetett meleg kenyeret kapni! Reggel és délután volt nyitva néhány órát, az most is jó lenne” – teszik hozzá.

Igaz, a helyiek nagy része Pécsett vásárol be, hiszen a megyeszékhely csak 15 percnyire van, sokan oda járnak dolgozni. Falubusszal is lenne lehetőség bevásárlókörútra menni, csak az útvonalban nehéz megegyezni. Ezt már a falu aljában mesélik. Közben megáll mellettünk a mozgóbolt, így hátrébb lépünk, hogy ne akadályozzuk a vásárlást.

„Négy zsemlét kérek és péksüteményt. Milyen van?”

„Pudingos kagyló, pizzás csiga és sajtos pogácsa.”

„Hát, ezeket nem kérem. Felvágott van?”

A választ már nem halljuk, de később sikerül beszélgetnünk a vevővel és sofőrrel is. Utóbbi elmondja, 2012 óta járják a falvakat, és remélik, hogy ezen a pályázat sem változtat. Abban bíznak, hogy a helyi kisboltok és a mozgóbolt megférnek egymás mellett, kiegészítik egymást: ami az egyikben nincs (például friss pékáru, zöldség), az lehet a másikban.

A vásárlóknak pedig nagyon előny, hogy a mozgóbolt házhoz jön – több településen akár minden nap. Ez főként az idősebbeknek jelent segítséget, bár tény, hogy a választék nem túl nagy, és az árak sem mindig alacsonyak.

„Nekem szerencsére van, aki bevásárol, így nem vagyok rászorulva, de azért néha veszek ezt-azt az autóról is. Hallottam az új boltról, beszéltek róla a falugyűlésen is, de sajnos, nem tudtam elmenni. Úgy mondják, hogy az üzlet nem a régi bolt helyén, hanem a falu végén, halastónál lesz. Ki fog oda messzire elmenni? – teszi fel a kérdést Kati néni. – Pedig egy boltban nagyobb a választék, lehet nézelődni, jobban látja az ember, mi van, lehet válogatni. Az autóba sajnos alig látni be.”

„Egyelőre csak feltételezés, hogy a tónál lesz a bolt, de a jelenlegi információk alapján ez tűnik a legvalószínűbbnek” – erősíti meg a hallottakat Náj József polgármester. Mint mondja, egy hölgy érdeklődött korábban a régi üzlet épülete felől náluk, de mondták neki, hogy ahhoz az önkormányzatnak semmi köze, mert magántulajdonban van. Azt hallották viszont, hogy egy doktornő és a férje üzemeltetheti esetleg majd a tavat a bolttal együtt. „Ez jó lenne, mert akkor végre rendeződne végre a tó ügye, és fellendülhetne a horgászturizmus” – hangsúlyozza a polgármester.

Műhelyre nem adtak pénzt

„Ötvenmillió forint? Az igen!” – szalad ki az ellendi férfi száján (nem pontosan ez), amikor megemlítjük neki, mennyit nyert új bolt nyitására egy bizonyos Bogdán Ferenc a településen. Már meg sem lepődünk, amikor csak rázza a fejét, hogy nem ismer ilyen nevű embert a 177 fős községben. „Van egy Bogdán Tibor, de az biztos nem az” – mondja egy idős nő a memóriájában kutatva, de látszik, hogy ő is még a korábban elhangzott összeg nagyságán mereng.

„Én műhelyre kértem támogatást, de nem adtak – veszi vissza a szót a férfi. Vagyis adtak volna olyat, amit aztán fizethettem volna vissza! Kisboltra meg 50 millió? Hát abból mennyi mindent lehetne csinálni!”

Hogy pontosan mennyi mindent, egyelőre nem tudni. A helyiek mindenesetre már láttak idegeneket mozgolódni a régi üzlethelyiség körül – ez adhat némi reményt arra, hogy inkább előbb derül ki, mint később.

Kicsit délebbre, a Bólyi Járásban található Pócsán is bizakodva néznek a változások elé: ott többeket rosszul érintett, hogy bezárt a falu kisboltja. „Egy anyuka vitte, két gyerekkel, nem lehetett egyszerű” – meséli egy házaspár az előzményeket. Családi problémák adódhattak, nem tudják pontosan, de lehet, hogy a koronavírus is tehet róla. Tavaly tavasszal zártak be, örülnének neki, ha újra kinyitnák. Az 57,6 millió forinttal megtámogatott Veata Szolgáltató Kft. és a tulajdonos Keresztesék neve viszont pont annyira nem mondott nekik semmit, mint az előző falvakban a többi nyertesé. Ez azonban nem aggasztja őket.

„A rádióban hallottuk a hírt, hogy nálunk is lesz újra bolt, nagyon örülünk neki” – mondják mosolyogva.

A Keresztes család a 198 fős Bisse és a 131 fős Szilvás községben is boltot nyithatnak. Előbbiben a tulajdonukban álló Tóri Kft. nyert 55 millió forint támogatást, utóbbiban pedig szintén az általuk tulajdonolt Gálszi Kft. 54,4 milliót.

„Állítólag már építési engedélyük is van az üzletre, miközben egy lakókocsiban élnek” – ezt a két bizalmas információt osztotta meg velünk valaki apjáról és lányáról. A megadott bissei címen valóban áll egy lakókocsi, de mivel épp senki sem tartózkodott a területen, nem tudtuk ellenőrizni, hogy rosszindulatú pletykáról van-e szó, vagy tényleg a nyertes pályázók laknak ott.

Nyisztor Sándor polgármester lapunknak elmondta, egyszer, még a kezdetekkor, beszélt az új tulajdonossal, és úgy tudja, már üzemeltet boltot máshol, és most is további két faluban nyit majd üzletet. „Ez reményt ad arra, hogy egy hálózat tagjaként nyereségesen működhet majd a pócsai kisbolt is” – véli a polgármester.

A cégek cikkünk megjelenésééig nem reagáltak megkeresésünkre.

Az átmenő forgalom hozza a vásárlókat

Az utolsó előtti településen, amit meglátogattunk, Túronyban, igazi meglepetés ért minket. Itt találkoztunk ugyanis  először személyesen egy nyertes pályázóval. A trafikban állva rá is zúdítottunk minden kérdést, ő pedig állta a sarat.

A Faber Lignarius Kft. 48 millió forintot nyert az állami pályázaton. Ebből pár házzal arrébb egy teljesen új épületet húznak fel, hogy megfeleljenek az előírásoknak. A trafikot, amit jelenleg működtetnek, bezárják, majd egy másik helyen újranyitják. Az új boltba széles választékot terveznek: így például lenne helyben sütött pékáru, működtetnének szeletelőt, és végre megoldott lenne a parkolás is. Utóbbi ugyanis sok problémát okozott.

„Most, ha egy autó megáll a trafik előtt, a többi már hajt is tovább, mert nem férnek el. Ez pedig kiesés nekünk, hiszen az átmenő forgalom sok vásárlót hoz. Szerencsénk van, egy zsákfaluban ez teljesen hiányzik, nem is tudom, ott hogyan élnek meg a boltosok. Azokat is csodálom, akik teljesen a nulláról vágnak bele, akiknek nincs tapasztalatuk, se lezárt üzleti évük. Tudják vajon, hogy mire vállalkoztak?”

 

Arra a kérdésre, hogy honnan tudott a pályázati lehetőségről, a tulajdonos kicsit meglepetten néz. „Meg volt ez hirdetve rendesen, volt a tévében, a rádióban… Amint meghallottam, szóltam a pályázatírómnak – aki a trafikpályázatomat is megírta –, hogy adjuk be. Sok minden kellett hozzá, és még most sok minden kell. Válaszokat azonban nem mindig kapunk.”

Problémát jelent például, hogy egyelőre nincs gyógyszertár, amely a rendelkezésükre tudna bocsátani vény nélküli gyógyszereket, de olyan egyszerű kérdésre sem tudtak választ adni a Bethlen Gábor Alapkezelőnél, hogy „sima” vagy igazságügyi szakértőt kell megbízniuk. A pályázat feltétele volt a biztosíték is, és az is elvárás, hogy „közösségi teret” hozzanak létre az üzletben.

„Nagyon örülünk a lehetőségnek, ennyi pénzt soha senkitől nem kaptunk volna, de nem tűnik könnyűnek az előttünk álló egy év” – mondja a kft. vezetője.

Ha nem ad hitelt, bezárhat, ha ad, akkor is

Ha a nyitásig nem lesz könnyű, mi vár a boltosokra utána? A 288 fős Garén valamennyire erre is megadták a választ a helyiek. Ők ugyan tudni vélik, ki nyert a pályázaton (egy volt önkormányzati dolgozó), ez a név azonban nem egyezik meg azzal, ami a kormány által kiadott listán szerepel. „Annyi baj legyen, talán rokonok – legyint egyikük. – Inkább az a kérdés, meddig fog működni a bolt. Hány családot akar belőle fenntartani? Mert mondjuk hármat biztos, nem lehet, egy ilyen kicsi faluban! Aztán meg ha drága lesz, ki fog oda menni? A Penny meg a Tesco olcsó, ott be lehet vásárolni, nem kell itt megvenni a dolgokat.”

„Az lehet, hogy olcsó, de autóval kell menni, akkor meg fizethetsz 2-3000 ezer forintot – veti közbe egy másik helybéli. – Abból meg már kijön egy napi élelem is. Vagy nem is biztos, mert ti sokan vagytok. De jó dolog ez, na, lássuk be, hogy visszaadják a kis falvaknak a boltokat.”

 

„Jó, persze, tudja ez az Orbán, hogy mit csinál! – mondja lelkesen a harmadik. – Munkahelyek is majdnem lettek, csak nem jött össze a 21 fő 50%-os rokkant a faluban.”

Hamar kiderül, hogy mi minden lett még majdnem. Voltak például képzések: többen el is végezték a kisgépkezelőit, papírt is kaptak róla. Meg a számítástechnikai tanfolyamot – erről is kaptak papírt. Igaz, saját bevallásuk szerinte azt sem tudják a mai napig, hol kell bekapcsolni a gépet. „Adtak egy tabletet is, fogalmam sem volt, mit kell vele csinálni” – mondja nevetve egyikük.

A nevetés egy pillanatra abbamarad, amikor kiderül, hogy mennyi pénzt kapott a Rubar 2021 Kft. arra, hogy boltot nyisson a faluban.

„Hatvanmillió forint? Hát az nem kevés. Ha ennyi pénzem lenne…!”

„Na, ha nekem adták volna, én biztos nem csinálok semmit! Megtöltöttem volna a három hűtőt, aztán elmentem volna nyaralni!” – mondja nevetve egy nő, mi pedig helyeslünk, hogy egy nyaralásra szívesen velük tartanánk.

„Hát, ebből azért már munkahelyeket is lehetett volna teremteni! Vagy házat venni! Az ott, az a zöld, hatmillióért kelt el, de csak miután felújították. Az másik, a barna kerítéssel meg 13 millióért. Felmentek az árak. De persze, jó dolog ez, hogy adnak támogatást. Hatvanmillióból már rendesen is lehetne csinálni a dolgokat!”

„A kérdés az, hogy sikerül-e nekik – latolgatja a nő. – Mert azért ott lesz, hogy ad-e hitelt. A kocsmákban is ez van: aki törzsvendég, az kaphat, de ha én bemegyek, hogy innék egy kólát, nekem nem adnának! Ha ad hitelt, abba fog tönkremenni, ha meg nem, akkor bezárhat, mert máshol fogunk vásárolni. Nem lesz ez egyszerű…”

Éttermes, autókereskedő, ingatlanfejlesztő

Bár az alapötletet szinte mindenki támogatja, a milliárdok megfelelő elosztásával kapcsolatban most is merültek fel kétségek. Az Mfor a lista kiadásának napján végignézte a nyerteseket, és több érdekes dolgot is talált.

Megállapításuk szerint a támogatottak döntő többsége a hazai kkv-szektor ismeretlen szereplője, de azért akad néhány tehetősebb vállalkozó is, aki 60 millió forint körüli közpénznek örülhet. Az egyik a Pauli Consulting Kft., amely 37 millió forintot nyert a kormánytól egy palkonyai kisboltra. Ez az összeg a teljes tavalyi forgalmuknak felel meg. A cég tulajdonosa Pauli Zoltán, a PalKonyha Panzió Speiz tulajdonosa és Tóth Vera énekes párja. A kft. tavaly 28 millió forintot kapott PalKonyha Panzió fejlesztésére az MTÜ-től.

A cégbeszámolók alapján a tehetősebb nyertesek közé tartozik a Villa Sebus Tabern Zrt., amely 59,5 millió forint állami támogatást kapott az alig 70 fős Rábasebes kisboltjára. A cég végső tulajdonosa Gasztonyi Zoltán Antal, akinek az egyik vállalkozása, a KOMPLEX Épitőipari Tervező Iroda Kft. tavaly 875 millió forintos forgalmat bonyolított.

De a tehetősebb nyertesek közé tartozik a KAMRA Gasztro Kft. is, amely 67 millió forintnak örülhet – ebből a 260 fős Mencshelyen lehet kisboltja. A cég egyik tulajdonosa Sándor-Weisz Tímea, aki amúgy tulajdonos Veszprém egyik legnagyobb használtautó kereskedésében is – írja az Mfor.

A listán emellett további olyan cégek is szerepelnek, amelyek főtevékenysége látszólag távol áll egy kisbolt üzemeltetésétől. Remeteszőlősön például ingatlanfejlesztő, Patakpoklosiban egy ásványvízgyártó, Bodmérban egy biztosításokkal és értékpapírokkal foglalkozó cég, míg Megyeren egy konferencia és kereskedelmi bemutatók szervezésére szakosodott vállalkozás tervez boltnyitást.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Néhai vegyesbolt Perekeden (forrás: a szerző felvétele)

Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.