Bezárás
koronavírus

90 nap kell a NISZ-nek a védettségi igazolványokról szóló szerződés elküldéséhez

Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t bízta meg a védettségi igazolványok gyártásával, azt azonban nem közölték, hogy mennyi közpénzt kap ezért az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó nyomda. Áprilisban közadatigénylésben kértük ki a szerződést a NISZ-től, az viszont 45+45 napra hosszabbította a válaszadást a veszélyhelyzeti teendőire hivatkozva. Egy biztos: az ANY forgalma 2021 első negyedévében nagyon megugrott.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023.03.01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan.

A szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda gyártja, személyesíti meg és postai szolgáltatónak történő átadásra előkészíti a védettségi igazolványokat”  olvasható a bejelentésben, és a cég a saját honlapján is beszámolt az államtól kapott megbízásáról. Arról azonban egy szó sem volt sehol, hogy mennyi közpénzt kap a cég a kártyák előállításáért.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az ANY bejelentése után nem sokkal, 2021. március 22-én írásbeli kérdésben tudakolta Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy „mekkorák a védettségi igazolványok gyártási, fejlesztési és üzemeltetési költségei”, de hiába.

Pintér nevében Kontrát Károlyi belügyi államtitkár mindössze az alábbi mondattal válaszolt a képviselőnek április elején: A Kormány folyamatosan biztosítja a koronavírus-járvány elleni védekezés anyagi forrásait, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak.

90 nap kell egy szerződés elküldéséhez

A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) látja el az infrastruktúra-fejlesztési és infrastruktúra-üzemeltetési, az okmánylogisztikával kapcsolatos, valamint az ezzel összefüggő adatfeldolgozói” feladatokat.

Ez annyit jelent, hogy a NISZ mondja meg az ANY-nek, hogy mi kerüljön egy adott személy kártyájára (mik az ő személyes adatai, és mikor kapott oltást, vagy volt betegként meddig tekintik védettnek, meddig jó a kártyája), és a NISZ szerepel feladóként azon a levélen, amiben a kártyát postázzák. Ez a magyarázat arra, hogy miért ez az állami cég adott megbízást a védettségi kártyák előállítására.

A védettségi igazolvány és borítékja, feladóként a NISZ

Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel a védettségi igazolványok előállítására (gyártás, megszemélyesítés, postai szolgáltatónak átadásra előkészítés) vonatkozóan kötött szerződést minden mellékletével együtt.

Május 10-én érkezett válasz: meghosszabbították a válaszadási határidőt 45 napra arra hivatkozva, hogy ha az Infotörvényben megszabott normál határidőben, 15 napon belül válaszolnának, az a veszélyhelyzetre tekintettel kiadott kormányrendeletekben meghatározott intézkedésekkel összefüggésben Társaságunknál jelentkező többletfeladatok határidőben történő ellátását veszélyeztetné.

Június 2-án jött az újabb levél: további 45 nappal meghosszabbították a válaszadást ugyanazzal az indokkal, mint májusban.

A koronavírus-járvány miatti többletfeladatok valószínűleg a védettségi igazolványokkal kapcsolatos munkát jelentik, a kártyatulajdonosok adatainak lekérdezése és egyeztetése az ANY-nyel. Ennek ellenére nagyon érdekes, hogy egy olyan állami vállalatnál, aminek az a neve, hogy Nemzeti INFOKOMMUNIKÁCIÓS Szolgáltató Zrt., problémát okoz egy darab, minden bizonnyal pdf-ben vagy más elektronikus formában rendelkezésre álló szerződés elküldése. Ha valakiről, róluk azért joggal feltételezhetnénk, hogy egy pillanat alatt megírnak egy e-mailt és tudnak hozzá mellékletet is csatolni, nem kell nekik erre 90 nap (!) és extra erőforrás. De ezek szerint sajnos mégis.

Pótlás esetén darabja 2000 forint

A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint, ha valaki maga igényli a kártyát, vagy elveszíti az automatikusan kapottat, ezért azt pótolni kell, akkor 3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége”.

Ha ezt a 2000 forintos összeget beszorozzuk az oltottak ma (június 2.) bejelentett számával, vagyis 5,2 millió fővel, akkor bő 10 milliárd forintot kapunk. Ehhez jön még a betegségen átesetteknek, plusz a tévedésből kipostázott kártyák ára, amiknek darabszáma ismeretlen.

Mindössze egy április eleji adatot sikerült kiderítenünk. A fent említett kormányrendelet értelmében ugyanis önköltségre elvégzett tesztelés után igényelt kártya vagy elvesztett pótlása esetén a 3000 forint szolgáltatási díjat (amiből 2000 a kártya előállítása) Budapest Főváros Kormányhivatala (BFK) részére kell megfizetni, vagyis nem csak a NISZ érintett a témában.

Ezért április elején adatigénylést adtunk be a BFK-nak, amiben többek között azt is megkérdeztük, hogy hány darab védettségi igazolványt gyártottak le addig és hány darabot küldtek ki az állampolgároknak. A Józsefváros korábbi fideszes polgármestere, Sára Botond által vezetett hivatal sem kapkodott a válasszal: április 22-én meghosszabbították 45 nappal, és csak május 21-én válaszoltak érdemben.

A Sára Botond által szignózott levél szerint április 9-ig 2 784 066 darab védettségi igazolvány került kiállításra, melyből  2 389 843 darabot kézbesítettek. Aznap reggel az Operatív Törzs 2 689 102 fő beoltottat jelentett be. Ha ezt kivonjuk a BFK által közölt számból, akkor kijön, hogy a beoltottakon kívül 94 964 darab védettségi igazolványt állítottak ki.

Mire (nem) jó a védettségi igazolvány?

Védettségi igazolványt az kap automatikusan és ingyenesen”, akit beoltottak Magyarországon a koronavírus ellen, vagy igazoltan átesett a fertőzésen. Az oltottak kártyájának nincs lejárati dátuma, a betegségből kigyógyultaké viszont csak 6 hónap.

Ha pedig valaki tünetmentesen volt covidos, akkor csináltathat ezt bizonyító tesztet a saját költségén, és igényelhet kártyát pénzért, de az csak 4 hónapig érvényes. A rendszer azonban eleinte akadozott: többen késve kaptak védettségi igazolványt, ami így csak pár hétig volt érvényes, de elhunytaknak is küldtek ki.

Ahogy azt például a 444 is alaposan bemutatta, nagy probléma, hogy a plasztikkártya formátumú védettségi igazolványnak nagyon megtévesztő az elnevezése, hiszen oltottak esetében a tulajdonos személyes adatain (név, útlevélszám, személyi igazolvány száma) kívül mindössze az oltás idejét tartalmazza, és ez az első adag beadásának időpontját jelenti. Pedig a Magyarországon használt összes koronavírus-vakcinából két dózisra van szükség a védettséghez, és az is csak a második oltás után két héttel alakul ki.

Az igazolványt azonban az első oltás után megkapják az érintettek, ami hamis biztonságérzetet nyújthat nekik védettnek gondolják magukat, holott még messze nem azok. Sokan emiatt nem mennek el a második oltásra, aminek egyébként nincs is hely a védettségi kártyán. (A kormány azt fontolgatja, hogy visszavonja azok védettségi igazolványát, akik nem veszik fel a második adag vakcinát, de a részletek még nem ismertek.) A kártya tehát épp arra alkalmatlan, ami a neve: a védettség igazolására. Az már csak hab a tortán, hogy még az sem szerepel rajta, hogy milyen betegség elleni oltást kapott a tulajdonosa.

A védettségi igazolványon csak az első oltás időpontja szerepel

Bár a tavasszal postázni kezdett kártyák sokáig semmire sem voltak használhatók, semmilyen pluszban nem részesültek azok, akiknek volt, de ez májusban megváltozott. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis április végén bejelentette, hogy megvan a 4 millió beoltott, ezért május 1-től enyhítenek a korlátozásokon, és a védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnek vendéglátóhelyre (nem csak teraszra), szállodába, szabadidős létesítményekbe (mozi, színház, állatkert, múzeum, könyvtár), sportrendezvényre és edzőterembe is.

Horvátországba külön papír is kell

Az pedig már korábban kiderült, hogy külföldi utazáshoz is szükség lesz valamiféle védettségi igazolványra. Az Európai Unió közös vakcinaútlevele” késik, de a tervezet szerint július elejétől életbe lépő EU-s igazolványt csak azok kapják meg, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott nyugati” vakcinákkal oltottak be. Mivel Magyarországon az Európai Unióban nem jóváhagyott keleti vakcinákkal (Sputnik V, Sinopharm) is oltanak, sok oltott honfitársunknak nem lesz ilyen EU-s igazolványa.

A magyar kormány igyekszik elébe menni az utazási problémáknak, és több országgal (például Szerbia, Törökország, Szlovénia, Grúzia, Mongólia) kötött már kölcsönös megállapodást, hogy elfogadják egymás vakcináit az állampolgárok szabad utazása érdekében. Azonban a magyar kártya nem tartalmaz elegendő információt, ezért nem mehetnek a kártyabirtokosok bárhova bárhogy.

A magyarok körében különösen népszerű Horvátországban például nem elég a védettségi kártya, mert nem tartalmazza a második oltás dátumát. A konzuli szolgálat honlapján közzétett tájékoztató szerint a horvátokhoz vinni kell a kártya mellé a papíralapú oltási igazolást is, amin rajta van a második oltás dátuma is, és csak az léphet be az országba, akinek a második dózisa óta eltelt 14 nap. Ugyanez a helyzet Görögországban és Romániában is.

Az oltási igazolás első oldala

A védettségi igazolvány” mellé szükséges oltási igazolás egy írólap-nagyságú papírdarab, aminek egyik oldalán az első, másik oldalán a második oltás részletei szerepelnek magyar és angol nyelven, kézírással kitöltve. A nővér azzal nyomta a kezembe május végén, amikor mentem a második adag vakcinára, hogy

„Ezzel lehet majd utazni. Laminálja le, ha tudja.”

Erősen tragikomikus, hogy az egyelőre ismeretlen összegért, de biztos nem olcsón legyártatott plasztikkártyák külföldön nagyjából semmit sem érnek, vinni kell melléjük egy fénymásolt, kézírásos és könnyen hamisítható papírdarabot is.

Az oltási igazolás második oldala

Megugrott az ANY forgalma

Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverése után, 1851-ben alapította meg az osztrák kormány a bécsi állami nyomda leányvállalatát Temesváron. A kiegyezést követően, 1868-ban ez a nyomda átköltözött Budapestre, ahol minisztériumi nyomtatványokat állított elő. 1969-ben összevonták a Magyar Királyi Kataszteri Kőnyomda Intézettel, és az új neve Magyar Királyi Államnyomda lett, ami 1901-ben Állami Nyomda névre változott.

A rendszerváltást követően, 1993-ban privatizálták a vállalatot, ami először Állami Nyomda Rt., később Zrt., majd Nyrt. lett, 2013 óta pedig ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. néven fut, két betűvel őrizve a jogelőd emlékét. Az ANY  Erdős Ákos érdekeltsége, akinek egy korábbi cége, a Láng Holding Rt. vette meg 2005-ben, az első Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Tankönyvkiadó 70 százalékát. Akkoriban a Fidesz emiatt sokat támadta az üzletembert, aki Amerikába költözött, és 2006-ban 18 milliárd forintos vagyonával a Manager magazin listáján a 10. leggazdagabb magyarnak számított.

Az ANY minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott. A gyakran csak A nyomda néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt Magyarországra és külföldre is.

A rengeteg megbízás meglátszik a cég mérlegén is: nettó árbevétele 2015-ben 12,6 milliárd, 2016-ban 15 milliárd, 2017-ben 15,9 milliárd, 2018-ban 20,5 milliárd, 2019-ben pedig 23,2 milliárd forint volt. A lendületesen növekvő forgalom viszont a nyereséget nem dobta meg különösebben: az ANY adózott eredménye ebben az 5 évben végig 1 milliárd forint körül mozgott, 2018-ban pedig egyenesen 0 lett.

2020-ban megcsappant a cég forgalma: az előző évi 23,2 milliárd után csak nettó 17,3 milliárd forint volt, az adózott eredmény pedig a 2019-es 1,1 milliárddal szemben csupán 367 millió lett. Május közepén tette közzé a cég az ezzel kapcsolatos közleményét, amelyben azt írják, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt visszaestek a megrendeléseik, de ennek ellenére nem csökkentették a dolgozóik létszámát, és ez tette lehetővé, hogy a 2021-ben megnövekedett gyártási igényeket teljesíteni tudják.

A 2021-es eredmények pedig szép gyarapodást mutatnak:

„Az ANY Biztonsági Nyomda 2021. első negyedéves árbevétele 9,6 milliárd Ft, amely 38%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. (…) A nettó eredmény 468 millió Ft, amely 176 millió Ft-tal, 60%-kal növekedett, az előző év hasonló időszakához képest” – áll a közleményben.

„Nemcsak túléljük a krízist, hanem megerősödve kerülünk ki a válságból – tavaly ezekkel a szavakkal kezdtük az értékelést, és ez az állítás még jobban megállja a helyét most, mint eddig bármikor. Tudomásom szerint ma egyetlen koronavírusos betegünk sincs. Az első negyedév számai méltón tükrözik munkatársaink erőfeszítéseit, kiemelkedő teljesítményüket, mely a járványhelyzetben is töretlen. 2020 első negyedévétől az export aktivitásunkat megerősítettük, a projektek száma közel duplájára növekedett. A külpiacok egyre szélesebb körben történő kiszolgálásához, valamint a védettségi igazolványok nagy példányszámban, rövid határidő mellett történő gyártásához és megszemélyesítéséhez elengedhetetlen a kimagasló szakmai és technológiai felkészültségünk” – kommentálta az első negyedéves jelentést Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója.

Április végén írtunk arról egyébként, hogy az ANY négy részletben összesen 5 milliárd forint kedvezményes COVID-hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.

Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége és a WHB is kapott kedvezményes COVID-hitelt az Eximbanktól

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom