A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak. Idén kisajátítással kezdődnek a munkálatok, ami több tucat családot és földtulajdonost érint az Átlátszó értesülései szerint. Sikerült beszélnünk néhány érintettel, akik arról számoltak be, hogy egyelőre semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak arról, hogy mikor és mennyiért kell majd megválniuk a tulajdonuktól.
Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
A Kelet-Magyarországon Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza által határolt háromszögben megvalósuló motoros versenypálya építését 2019 novemberében jelentette be Kósa Lajos, egykori debreceni polgármester, fideszes országgyűlési képviselő. Ekkor még csak annyit lehetett tudni, hogy a pályának Hajdúnánás külterülete adhat otthont, és az előzetes tervek szerint 65 milliárdból megvalósuló beruházás a versenypálya mellett tréning- és konferenciaközpont, valamint egy szálloda kialakítását is magában foglalja.
Idén a teljes összeg harmadát, 20,4 milliárd forintot különített el a kormány a koronavírus negatív hatásait ellensúlyozni hivatott Gazdaságvédelmi Alapból a gyorsasági motoros versenypálya építésérére. A 2021-es költségvetési tervezet szerint ez az összeg a versenyhelyszín megépítésének első fázisát szolgálja.
Nem ez az első eset, hogy a kormány motorversenypálya építésére adja a fejét: a hajdúnánási beruházás bejelentése előtt éppen tíz évvel fulladt kudarcba a sávolyi Balatonring építése. A pálya alapkövét 2008-ban tették le, azonban az építkezés két évvel később elakadt, mert a spanyol beruházónak nem adott hitelt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank. Az eredetileg 80 millió euró (akkori árfolyamon nagyjából 22 milliárd forintos) beruházás 2010-ben leállt, ekkorra már nagyjából 30 millió eurót fektettek a projektbe. Azóta már a pálya alapkövét is ellopták, a helyiek mégis reménykedtek abban, hogy egyszer befejeződhetnek a félbeszakadt munkálatok. A TASZ segítségével kiperelt kormány-előterjesztésből később kiderült, hogy már a kezdetekkor erősen kockázatosnak tartották a beruházás megtérülését. Eddig két alkalommal rendeztek Magyarországon gyorsasági motoros versenyt: 1990-ben és két évvel később, 1992-ben. Mindkét alkalommal a Hungaroringen került sor az eseményre, azonban egyik futam sem hozott átütő sikert: ehhez hozzájárult a pálya rossz állapota, az érdeklődők alacsony száma és a szervezési hiányosságok is.
A tervek szerint az első versenyt 2024-ben rendezik meg a kelet-magyarországi pályán, azonban ennek feltétele, hogy 2022 végén vagy legkésőbb 2023 elején tesztversenyt tartsanak rajta. Ekkorra egyébként el kell készülnie a pályához kapcsolódó szállodának, valamint a konferencia- és oktatóközpontnak is.
Sajtótájékoztató a MotoGP pályaépítésről 2020.június 20-án. Forrás: Facebook/Kósa Lajos
A gazdaságos üzemeltetésről most is megoszlanak a vélemények: a G7 nemzetközi példákat megvizsgálva utánajárt, hogy a Hajdúnánásra tervezett komplexum ára körülbelül 200 év alatt térülhetne meg. Ráadásul az építési költségek is jóval magasabbak, mint máshol: a finnek a tervezett magyar költség tizedéből hozták ki saját pályájuk felépítését, Amerikában pedig a magyar árszínvonallal számolva nagyjából 56 milliárd forintba került az építkezés.
A MotoGP-pálya tervezéséhez 2020 decemberében írták ki a pályázatot. A közbeszerzési értesítőből kiderült, hogy a létesítmény nagysága megközelítőleg 500 hektár lesz, a tervezési terület mérete 620 hektár. A tervek szerint a versenypálya nyomvonala 4,4 km lehet, a multifunkciós autó- és motorsport komplexum pedig megközelítőleg 30 ezer fő befogadására lesz alkalmas.
De nemcsak az építkezés költségeit kell megfizetni, mert a szervezési jogok megszerzése is több milliárdba kerül. Azóta már az is kiderült, hogy pontosan mennyit kér a MotoGP jogtulajdonosa, a spanyol Dorna Sports a jogdíjakért: a G7 írta meg a közbeszerzés dokumentációja alapján, hogy nettó kilencmillió eurót, azaz nagyjából 4 milliárd forintot fizethet a magyar állam a spanyol cégnek. Nyáron még arról szóltak a hírek, hogy a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. nyolc évre szerződne a MotoGP jogtulajdonosával, de december közepén ezt az időtartamot tíz szezonra módosították. A szerződést 2021. március elején írták alá.
A Magyar Közlönyben februárban megjelent kormányhatározatból pedig az is kiderül, hogy nemcsak MotoGP-futamot terveznek tartani a pálya területén, hanem Superbike versenysorozatot is (a kettő között a legnagyobb különbség a verseny során használt motorokban van). A világbajnoksággal kapcsolatos megállapodás szintén 10 szezonra vonatkozna. A licenc díja az első évben 900 ezer euró, nagyjából 323 millió forint, amely évente legfeljebb három százalékkal emelkedhet.
Tíz év alatt az autó-motor sport támogatására összesen 123,5 millió eurót, azaz 44,3 milliárd forintot fizethet a kormány a központi költségvetésből, ami a beruházás megvalósulásához szükséges 65 milliárddal együtt meghaladja a 110 milliárd forintot.
A pálya üzemeltetéséért az állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. felel, amelyet 3 millió forint jegyzett tőkével és 100 millió forint tőketartalékkal alapítottak 2020 augusztusában. A cég ügyvezetője az a Pacza József, aki korábban Debrecen városfejlesztési főosztályvezető helyettese, illetve a polgármesteri hivatal városépítési osztályvezetője volt, így éveken át bizalmi pozícióban volt Kósa Lajos mellett, ugyanis az önkormányzat műszaki beruházásainak ellenőrzéséért felelt. Debrecen város honlapja szerint jelenleg a városfejlesztési osztály vezetője egyébként nem más, mint Pacza József fia, Pacza Gergely.
Nem a hajdúnánási pálya az egyetlen, ahol keresztezték egymást Pacza és a fideszes országgyűlési képviselő útjai: 2019-ben a Kósa Lajos által menedzselt beruházás, a 43 milliárdosra tervezett Nemzeti Korcsolyázó Központ építésének műszaki ellenőri és tanácsadói feladataiért is Pacza cége felelt, összesen 1,4 milliárd értékben.
Pacza cégei pedig sorra nyertek az elmúlt évek során a környék közbeszerzésein:
A már Pacza tulajdonába került KEM-BER Kft. is hasonló sikereket ért el a közelmúltban:
Az Opten adatai szerint a KEM-BER 2019-ben 143 millió nettó árbevételt és 30 millió adózott eredményt ért el, de hasonlóan sikeres évet zárt Pacza másik cége, az Első Mérnöki Iroda is, amely 145 millió forint nettó árbevételt és 117 milliós profitot termelt 2019-ben.
Nemrég már az is kiderült, hogy a BORD Építész Stúdió nyerte a hajdúnánási versenypálya és a sportkomplexum tervezését. A cég jó pár jelentős projektben vett részt az elmúlt évek során: többek között a Pacza cége kapcsán említett Debreceni Nemzetközi Iskola tervpályázatát is megnyerték, de egy másik, szintén Pacza cégéhez is kapcsolódó beruházás, a debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciója is a Bordás Péter vezette cég tervei alapján valósult meg. Emellett a Hidegkuti Nándor Stadion és a debreceni Aquaticum Strandfürdő tervezéséért is ők feleltek.
Cégháló a MotoGP pályaépítéshez kötető cégekről
A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. feletti joggyakorlással a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) névre 2020 szeptemberében átkeresztelt Valor Hungariae Zrt. rendelkezik. A Valor neve leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban:
A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt
A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a Sámándob néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
A cégadatbázis szerint a HUMDA 2015-ös alapítása óta (az átnevezés előtt) nem termelt profitot: 2019-ben például 17,7 milliós nettó árbevétel mellett 29 milliós veszteséggel zárta az évet. Az átnevezés során egy egyszeri, 105 milliós tőkeemelésre is sor került.
A HUMDA tulajdonában áll a szintén újonnan, 2020 decemberében létrehozott Humda Pro Szolgáltató Kft., amely sporttevékenység mellett többek között utazás- és rendezvényszervezéssel, illetve egyéb PR-kommunikációs feladatokkal is foglalkozik. A társaság ügyvezetője Szujó Zoltán sportriporter és Kalapács Kornél. Utóbbi a jelenleg Balázs Attila többségi tulajdonában álló építőipari cégcsoport, a Bayer-Construct Zrt.-nek volt 2019-ig az igazgatósági tagja. Balázs Attilát a Válasz Online tavalyi cikkében a NER „új üstökösének” nevezte, mivel Mészáros Lőrinc és Tibor István körei rendre felbukkannak a cég által kötött üzletek környékén.
A hírek szerint 2020. december közepén kezdődött meg az egyeztetés az érintett gazdákkal. „A kisajátítási eljárás – ismeretem szerint – valamikor tavasz végére zajlik le. A pálya pontos helyét azonban természetesen már hamarabb lehet tudni” – mondta el Hajdúnánás fideszes polgármestere, Szólláth Tibor a haon.hu-nak. Hozzátette azt is, hogy az eljárás bírósági szakasza csak azokat fogja érinteni, akivel nem sikerül egyezségre jutni, azaz akik nem fogadják el a kínált árajánlatot.
A kisajátításra 800 millió forintot különített el a kormány, amit a tervek szerint a szükséges területek megszerzésére fognak fordítani, így a pálya területén álló ingatlanok beszerzése és azok beruházásra alkalmas területté nyilvánítása is ebből a pénzből történhet. A rendelkezés értelmében 90 napja lesz Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek azután, hogy Palkovics László megjelölte a megszerzendő ingatlanokat. Ezt követően újabb 90 napon belül az immár állami tulajdonú ingatlanok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülhetnek.
A pályaépítés kapcsán több alkalommal fordultak már ellenzéki országgyűlési képviselők az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), hogy további részleteket tudjanak meg a projektről, azonban mindhiába.
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő például azt szerette volna megtudni, hogy készült-e bármilyen költség-haszon elemzés vagy megvalósíthatósági tanulmány a pályával kapcsolatban. Schanda Tamás ITM-államtitkár azonban konkrét válasz helyett a beruházás várható előnyeit igyezett hangsúlyozni: „a beruházás munkahelyeket teremt, a megvalósítás alatt átmenetileg több mint négyezer, a pálya megépítését követő években mintegy kilencszáz fő foglalkoztatására lesz lehetőség”.
Márciusban Tordai Bence (Párbeszéd) is írásbeli kérdéssel fordult az ITM-hez többek között azzal kapcsolatban, hogy értesítették-e előzetesen az érintett földtulajdonosokat, illetve mikor lesz nyilvánosan elérhető a megvalósíthatósági tanulmány és a környezeti hatásvizsgálat. Arról is érdeklődött, hogy miért nem a már elkezdett sávolyi pálya építését folytatták egy új pálya létrehozása helyett.
Schanda Tamás ITM-államtitkár tájékoztatása szerint előkészítési szakaszban vannak a munkálatok, és a terület kiválasztásánál elsődleges cél volt, hogy „a lehető legkevesebb, mezőgazdaságilag legkevésbé hasznosuló területen” valósuljon meg a beruházás. Továbbá javasolta a Párbeszéd képviselőjének, hogy a sávolyi pálya kapcsán „keresse meg a baloldali szövetségeseit, akik katasztrofális kormányzásuk alatt ezt a projektet sem tudták véghezvinni”.
Március elején mi is igyekeztünk további részleteket megtudni a beruházásról, ezért közérdekű adatigénylést adtunk be az ITM-hez a megvalósíthatósági tanulmány ügyében, azonban nem kaptuk meg a kért dokumentumot. Ugyanúgy jártunk, mint az említett parlamenti képviselők, az ITM ugyanis nekünk írt válaszában kifejtette, hogy a tanulmány felülvizsgálat alatt áll és további döntések megalapozását szolgálja, így nem tudják rendelkezésünkre bocsátani azt.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Egyelőre semmilyen hivatalos információ nem érhető el a pálya pontos helyszínéről, a helyiek információi alapján mégis nagyjából körvonalazódni látszik, hol kaphat helyet a komplexum. Az már biztos, hogy a MotoGP-pálya Görbeháza és Hajdúnánás között épülhet meg, Hajdúnánás határától kevesebb mint 10 kilométerre.
Értesüléseink szerint nagyjából ezen a területen valósulhat meg a MotoGP-pálya építése, Görbeháza és Hajdúnánás között. Forrás: Google Earth
Több helyi gazdát is felkerestünk, akik ismereteink szerint érintettek lesznek a kisajátításban, azonban csak kevesen vállalták, hogy beszélnek is velünk. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy nincs miről beszélnie, hiszen nem történt hivatalos értesítés. De olyan is akadt, aki azt mondta, hogy lojális a kormányhoz, ezért nem nyilatkozik, viszont „ami helyben folyik az disznóság, a helyi választók bizalmával való visszaélés”.
Az általunk megkérdezett, nevüket azonban a lehetséges következményektől tartva nem vállaló földtulajdonosok elégedetlenek. Leginkább azt sérelmezték, hogy bár a polgármester nyilatkozata szerint tavasz végére várható az érintett gazdák kártalanítása, valamint a kisajátítási eljárások lefolytatása, de még mindig nem kaptak semmilyen konkrét információt vagy hivatalos papírt arról, hogyan fog mindez zajlani.
„Úgy történnek felénk az események, hogy azt sem tudjuk, ki áll mögöttük” – fogalmazott az egyik érintett, aki azt is hozzátette, hogy tőlük már korábban is sajátítottak ki földeket, de az „nagyon nem így nézett ki”.
Az érdemi tájékoztatás hiányát mutatja az is, hogy egyik forrásunk elárulta: hallott olyanról is, aki úgy szerzett tudomást arról, hogy a földje is érintett a munkálatokban, hogy ősszel földmérőket vett észre a környéken, akikkel szóba elegyedve hamar kiderült: semmilyen hivatalos dokumentummal nem tudják igazolni, hogy pontosan kinek a megbízásából és mit csinálnak a helyszínen.
Az érintettek tájékoztatására szolgáló lakossági fórumra csak ezt követően, október közepén került sor Hajdúnánás Művelődés Házának színháztermében. Az eseményen a polgármester mellett Kósa Lajos, Pacza József, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke, Weingartner Balázs, a HUMDA elnök-vezérigazgatója, valamint Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője is részt vett. Ekkor az érintett gazdák közül többen is kifejezték kétségeiket a beruházással kapcsolatban, ám mivel érdemi választ nem kaptak kérdéseikre, decemberben pontokba szedett nyilatkozatot küldtek el a polgármesternek.
Január óta azonban ennek ellenére sem történt előrelépés az ügyben, így lassan 3 hónapja semmiféle tájékoztatást nem kapnak az érintett gazdák és földtulajdonosok.
Információink szerint nagyjából 110 helyrajzi szám érintett a beruházásban.
Érdekesség, hogy bár már ősszel arról beszélt a polgármester, hogy zajlik az egyeztetés az érintett gazdákkal, egy március végén tartott sajtótájékoztatón Tiba István országgyűlési képviselő (Fidesz) arról számolt be, hogy az érdemi egyeztetések csak ezután fognak kezdődni, eddig egyfajta „tájékozódó felmérés” történt, amit nagyon sokan úgy próbáltak beállítani, hogy már megállapodásokkal kapcsolatban volt tárgyalás. Ennek kissé ellentmondanak Kósa Lajos szavai, aki valamivel korábban azt nyilatkozta, hogy „intenzív tárgyalások folynak a területen tulajdonos gazdákkal, és ott úgy látom, hogy megállapodás közeli állapot van, hogy a magyar állam a beruházás számára megszerezze ezeknek a földeknek a tulajdonjogát”.
Az általunk megkérdezettek azonban csodálkoznak ezen a kijelentésen. Szerintünk erős túlzás intenzív tárgyalásokról beszélni, főleg annak fényében, hogy mindezidáig semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak, ami a kisajátítási eljárás részleteiről tájékoztatna, és mindössze egyetlen találkozóra került sor. „Semmit nem kaptunk. Ősszel a hajdúnánási önkormányzat szólt nekünk, hogy lesz egy gyűlés, amin részt vehetünk, de erről sem kapott mindenki tájékoztatást, hiába esik bele a földje a MotoGP-pályába” – említette az egyik gazda.
Az őszi fórum után egy telefonos egyeztetést követő személyes találkozóra került is sor került decemberben, egy önkormányzat által biztosított helyiségben. „Két ügyvéddel ültünk le az asztalhoz beszélni, de azt se tudtuk, kik azok, honnan jöttek. Nyomtatványt, vagy hivatalos megkeresést, semmilyen iratot nem kaptunk. Mai napig semmit sem tudunk róla.”
Ekkor még arról volt szó, hogy október végéig kell azoknak a családoknak elköltözniük, akik életvitelszerűen élnek a területen – ilyenre több példa is van – illetve ekkorra kell megegyezésre jutni a földekkel kapcsolatban is. „Úgy kell összepakolnunk majd, hogy még azt sem tudom, miből vásároljak, mennyiért, és hol” – mondta el az egyik helyi.
A találkozó kapcsán adategyeztetést emlegettek az ügyvédek, azonban a helyszínen főleg az érintett földek értékéről volt szó, ráadásul többen arról számoltak be, hogy nagyon alacsony árat említettek akkor, körülbelül 120 ezer forintot aranykoronánként. „Nekem nem adategyeztetésnek tűnt, hanem majdnem kihallgatásnak” – tette még hozzá az egyik általunk megkérdezett lakos.
A kisajátítási eljárásban érintett, általunk megkérdezett családok egyöntetűen arról számoltak be, hogy az ügyvédekkel való találkozót követően semmiféle értesítést nem kaptak az eljárásról.
Jelenleg úgy tűnik, az érintettek egyik követelése megvalósulhat, ugyanis a Kelet-Magyarország Versenypálya Kft. az Átlátszó érdeklődésére küldött válaszlevelében arról számolt be, hogy a tervpályázat alapján már nagyrészt meghatározhatók a pálya helyszínének végleges helyrajzi számai, így a cég heteken belül minden érintett földtulajdonossal, gazdálkodóval közvetlenül veszi fel a kapcsolatot. Azt is hozzátették, hogy jelentős mennyiségű, több mint 400 hektár csereterület áll rendelkezésre Hajdúnánás közelében, így méltányos javaslatokat tudnak tenni azoknak, akik a jövőben is gazdálkodni kívánnak.
Kósa Lajos Fidesz-alelnök is említette a csereföldeket a tervpályázat nyertesének bemutatójakor. Ekkor arról is beszélt, hogy a kártalanítás aranykorona-értékben történhet meg. Átlagban 20 aranykoronás földeket tudnak a gazdák rendelkezésére bocsátani, ami magasabb a pálya tervezett helyén lévő földek értékénél, amelyek 14 aranykoronásak, „tehát aki cserélni akar, az fog tudni cserélni, és nem rosszabb földekre”.
Ez a földterület is érintett lehet a beruházásban. Forrás: a szerző saját fotója
Március végén a Debrecen TV-nek azt nyilatkozta Szólláth Tibor, Hajdúnánás fideszes polgármestere, hogy kihívásokkal teli időszak következik, hiszen a földeket ki kell sajátítani a gazdáktól. „Erről őszintén kell beszélni, hiszen nem szabad, hogy a helyzetet bármely földműveléssel foglalkozó ember vesztesként élje meg” – tette hozzá.
Mi is kerestük Hajdúnánás polgármesterét, hogy megkérdezzük: hány alkalommal és milyen formában történt egyeztetés az érintett földtulajdonsokkal. Arról is érdeklődtünk, hogy helyesek-e az értesüléseink, miszerint január óta nem került sor újabb találkozóra vagy egyeztetésre az érintettekkel, és amennyiben igen, mi az oka ennek. Azonban meglehetősen szűkszavú válasz érkezett kérdéseinkre: a polgármester közölte, hogy „a Moto GP pályával kapcsolatos mindennemű tájékoztatás az eddigiek szerint, a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft szervezésében zajlik”.
Mivel a tavaly augusztusi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint az ellenzék támogatásával egyöntetű döntés született a gyorsasági motoros verseny megrendezéséről, ezért kérdéseinkkel március közepén megkerestük az Összefogás Hajdúnánásért egyik ellenzéki képviselőjét, Bódi Juditot (aki az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke is). Bódi ekkor azt ígérte, hogy másnap elküldi képviselőcsoportja válaszát, azonban erre azóta sem került sor, másodszori érdeklődésünk után sem.
Hajdúnánás helyzete azért különleges, mert a 2019-es önkormányzati választás után 6 kormánypárti és 6 ellenzéki képviselője volt, ez azonban a 2020. szeptemberi időközi választással megváltozott, és a FIDESZ 7-5 arányú többséget szerzett. Az önkormányzati választáson egyébként az ellenzék nem indított polgármester-jelöltet, így egyedül a fideszes Szólláth Tibor neve szerepelt a szavazólapon.
Szeptemberben ezzel kapcsolatban Bódi Judit azt mondta, hogy véleménye szerint jót tesz a városnak, ha fideszes polgármestere van, mert sikeresebben tud forrásokat szerezni. Később azonban Bódi hozzátette, hogy attól még, hogy ellenzéki egy település vezetője vagy képviselő-testülete, ugyanúgy lehetőség van fejlesztések végrehajtására. A Bódi család neve egyébként a 2018-as Ángyán jelentésben is feltűnt az állami termőföldárverések nyertesei között:
MSZP-Fidesz nagykoalíció a hajdúsági földárveréseken – itt az új Ángyán-jelentés
A megyei közgyűlés fideszes alelnöke és egy helyi szocialista politikus is a hajdúsági földárverések nyertesei között szerepel. Mindez Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legújabb földügyi tanulmányából derül ki.
A megyei földárverések nagy nyertese az MSZP-közeli Tedej-agrárcégcsoport volt, amely vezetőik, tulajdonosaik, rokonaik és üzletfeleik révén összesen 2683 hektárra tehetett szert. Bódi László András cégében, a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt.-ben az üzletember családtagjai, többek között Bódi Judit is érdekelt. Emellett a Moto GP pályaépítésben is érintettek lehetnek a Tedej Zrt. fölterületei – legalábbis erre lehet következtetni Kósa Lajos szavai alapján, aki a már említett sajtótájékoztatón elmondta, hogy mind a gazdák, mind a Tedej Zrt. nagyon pozitívan állt eddig a beruházáshoz.
Szopkó Zita
Címlapkép: Látványterv a Hajdúnánás külterületére tervezett MotoGP pályáról. Forrás: Facebook/BORD Építész Stúdió
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
A budai Víziváros egyik legszebb, dunai panorámás épületének egy részét egy tavaly decemberi kormányrendelet a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi...
Helyreigazitás (2021. 05. 18.) – „Bírság, tilalom: Kövér Lászlót majmolja a kerepesi polgármester, önkényesen átírta az SZMSZ-t” című cikkünkben valótlanul...
Egy frissen megjelent geofizikai tanulmány a Paks-II atomerőmű telephelyének az először az Átlátszó által kiperelt földtani kutatási adatainak elemzése során...
57 millió forintért venne földet Lázár János közvetlenül a részben már tulajdonában álló batidai vadászkastély mellett egy nemrég kifüggesztett földvásárlási...
