Helyreigazitás (2021. 05. 18.) – „Bírság, tilalom: Kövér Lászlót majmolja a kerepesi polgármester, önkényesen átírta az SZMSZ-t” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Gyuricza László Kerepes Város polgármestere minden önkormányzati bizottságból kirúgta a nem fideszes tagokat és menesztette az Értéktár Bizottság elnökét, Horváth Klárát és más tagjait, aminek hírére három másik tag is kilépett. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Gyuricza László polgármester helyett eljáró alpolgármester 2021. március 24-én javaslatot tett a bizottsági tagok új személyi összetételére, amelyben az Értéktár Bizottságban nem szerepelt az addigi tagok közül Horváth Klára, Baran Józsefné és Kira Krisztina. A tagok leváltására vonatkozó javaslatot megismerve, de az arról való döntést megelőzően Horváth Klára (írásban) és Baran Józsefné (szóban) lemondott a bizottsági tagságukról, ahogy az előzményeket követően nem vállalt tisztséget az újonnan javasolt tagok közül Palotai László (emailben) és Almási Miklósné (írásban) sem.
A kerepesi polgármester olyan SZMSZ-t készített és fogadott el március végén, amely súlyosan csorbítja az önkormányzati képviselők véleménynyilvánítási jogait – állítja több képviselő és az általunk megkérdezett szakértő is. A szervezeti és működési szabályzat módosítása például tilt minden engedély nélküli szemléltető eszközt a testületi üléseken, a negatív kritikát bírsággal sújthatja, de az iratbetekintést, sőt, a polgármesteri hivatal látogathatóságát is korlátozza. Az ellenzéki képviselők szerint a polgármester így próbálja elsumákolni a piszkos ügyeit.
Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
Március 29-én fogadta el Gyuricza László kerepesi polgármester (Fidesz-KDNP) azt a napirendi pontot, amely Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testületének és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ) szóló önkormányzati rendeletét módosította. Az indoklás szerint erre többek között azért került sor, mert a módosítások hatékonyabbá teszik az önkormányzati munkát.
De vegyük sorra, mit gondolt fontosnak újraszabályozni a polgármester.
1. Az új SZMSZ szerint „szemléltető eszköz tanácskozóterembe való behozatalára és használatára a polgármester előzetes – írásbeli – jóváhagyása alapján kerülhet sor. E bekezdés alkalmazásában szemléltető eszköznek minősül minden olyan tárgyi eszköz, amely a felszólalás mondanivalójának alátámasztására, hitelesítésére, vagy bizonyítékként szolgál, továbbá a felszólalás miatt van szükség, ahhoz közvetlenül kapcsolódik, továbbá, amely alkalmas lehet az ülés rendjének megzavarására, indokolatlan figyelemfelkeltésre. Szemléltető eszköznek minősül különösen, de nem kizárólagosan: megafon, drapéria, rajz, stb.
Más személy becsületének, vagy jó hírnevének megsértésére alkalmas szemléltető eszköz a tanácskozóterembe nem hozható be és nem használható.
(…) Ülésvezetési jogkörében a polgármester a testületi ülés rendjét az 1. bekezdés d) pontja szerint megzavaró, vagy engedély nélküli szemléltető eszközt használó képviselővel szemben egy havi tiszteletdíjának megfelelő mértékű bírságot szabhat ki…”
2. Ezentúl „megbírságolható lenne az a képviselő, aki a testületi ülés rendjét, vagy méltóságát sértő magatartást tanúsít, a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezéseket használ, vagy Kerepes város jó hírnevét megsérti. A bírságolásra az ülésvezetés körében a polgármester jogosult, a bírság mértéke egy ülés alkalmával ugyanazon képviselő ismételt rendzavarása esetén maximum a képviselő 6 havi tiszteletdíjának megfelelő összegű lehet”.
Részlet a 2021. március 29-én elfogadott előterjesztésből.
3. A képviselők ugyanakkor a polgármester által megkötött szerződéseket, iratokat sem nézhetik meg bármikor, és akkor sem mindegyiket, csak azt, amelyikre a polgármester engedélyt ad. A módosítás szerint „önkormányzati képviselő a tájékoztatáshoz és iratbetekintéshez való jogát a Polgármesteri Hivatal esetében a jegyzőn, a többi intézmény esetében pedig a polgármesteren keresztül gyakorolhatja. A képviselő megkeresésére 30 napon belül válaszolni kell”.
4. Változik az is, hogy ki és mikor járhat be a hivatalba a képviselők közül: ezentúl csak hivatali munkaidőben szabad bemenni, de a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző bármikor bemehet. A szöveg szerint „a Polgármesteri Hivatal épületében a hivatali munkaidőn kívül önkormányzati képviselő, bizottsági tag, vagy a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, tagjai csak a polgármester jóváhagyásával tartózkodhatnak, kivéve Kerepes Város Önkormányzati Képviselő-testületének és bizottságainak ülése idején”.
A szigorítások felháborították a testület néhány tagját és ők nem is rejtették véka alá a véleményüket ezzel kapcsolatban. Záborszky Ede, a Tettekkel a Fejlődésért Egyesület képviselője az Átlátszónak azt mondta, őt nem érdekli az egész SZMSZ-módosítás. Ő eddig is elmondta és ezután is el fogja mondani a véleményét, bármilyen retorzió is éri. Hasonlóan vélekedik Víg János ellenzéki képviselő is.
„Én ugyanúgy be fogom vinni a kis hangfelvevőmet, fel fogom venni az üléseket, maximum kivezettetnek majd az ülésteremből. Egyszer már az ombudsmanig ment ez a történet jónéhány évvel ezelőtt, amikor Franka Tibor (korábbi polgármester) ki akarta kapcsoltatni a hangfelvevőt meg a kamerát.
Akkor ombudsmani állásfoglalás született arról, hogy a testületi ülés nyilvános részén bárki bármikor készíthet kép- és hangfelvételt.
Sőt, közzé is teheti, mert aki ott megszólal, az közszereplővé válik, és nem kell az engedélye ahhoz, hogy valaki közzétegye vagy felhasználja a róla készített felvételt. „Ez megint amolyan ki az erősebb kutya-történet” – véli a képviselő. Víg hozzátette, ők sem ülnek ölbe tett kézzel. „Nyilván meg kell futni ezeket a köröket. Mi most például összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeztünk Gyuricza László polgármester ellen a cége kapcsán” – mutatott rá.
Log into Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
Megyesi Alexandra volt fideszes, jelenleg már független képviselő azt mondja, a teljes diktatúrában nem szabad kiskapukat hagyni, ha már szájkosarat kaptak a képviselők, akkor az egyetlen információforrást is el kell hallgattatni, a testületi üléseket.
„Szemléltető eszköz behozatalára a polgármester előzetes írásbeli jóváhagyása alapján kerülhet sor, és szemléltető eszköznek minősül minden olyan tárgyi eszköz, amely a felszólalás mondanivalójának alátámasztására, hitelesítésére vagy bizonyítékként szolgál. Ezek súlyos szavak” – hangsúlyozza Megyesi Alexandra.
„Ha netalán a polgármester vagy valamelyik képviselője egy Borkai-féle partiba keveredik, a másik képviselő nem mutathatja meg, ha esetleg van erről egy videója vagy fényképei – ami ugye szemléltető eszköz – mert ez »a közigazgatásba vetett bizalmat« is megingathatja. Arról persze nincs kétségünk, hogy ha ezt egy ellenzéki képviselő ellen hoznák fel, máris megkapná a szemléltető eszköz a polgármester úr írásos engedélyét. Én azt gondolom, hogy azért kell az engedély, mert ha a helyi Fidesz elnök, Farkas Domonkos söröskorsókat dobál részegen a kocsmából – feltételezés, természetesen –, és erről valakinek van egy fényképe vagy felvétele, akkor azt csak a polgármester úr engedélyével mutathatja be.
Holott például Farkas Domonkos társadalmi megbízatású alpolgármester ezáltal méltatlanná válna a pozíciójára.
Én ezt úgy értelmezem inkább, hogy bármit, ami alkalmas rossz hír keltésére, vagy bármilyen mocskos ügyüket leleplezi, innentől nem lehet nyilvánosságra hozni.
Hiába állok fel a testületi ülésen és mondom azt, hogy láttam, lopott a postán, és bizonyítani is tudom, mondjuk egy jegyzőkönyvvel, nem vihetem be, mert a polgármester úr nem engedi meg” – magyarázza Megyesi.
A képviselő szerint ügyes próbálkozás ez a piszkos ügyek elsumákolására. „Ha lennének, akkor ugye azokat sem hozhatnánk nyilvánosságra. Teszem fel, megnyitunk illegálisan egy parkolót engedélyt nélkül, amit aztán a hatóság lezárt a forgalom elől, mert súlyosan balesetveszélyes, és kiderül, hogy a parkoló létrehozására nincsen engedély, akkor én ezt nem hozhatom nyilvánosságra, még a végén megingatom az önkormányzat jó hírnevét, vagy a közigazgatásba vetett bizalmat” – mutat rá Megyesi.
A Fidesztől a DK-hoz igazolhat az önkormányzati képviselő, feszült a hangulat Kerepesen
Méltatlansági eljárás, fideszes belharc, egymás után távozó dolgozók, bizottsági tagok. A Pest megyei kisváros egyszerűen nem talál magára, amióta Franka Tibor volt polgármester 14 év után otthagyta a települést, és nem is indult a tavalyi választáson. Sokan azt mondják, ő sem volt igazán jó polgármester, de most még rosszabb a helyzet.
A jogszabály alapján gyakorlatilag bármi sértheti Kerepes város jó hírnevét, vagy megingathatja a közigazgatásba vetett bizalmat. Az is, ha egy képviselő bírálja a polgármester döntéseit, akár egyedül hozta meg most veszélyhelyzet idején, akár a testületi ülésen döntöttek a fideszes képviselők róla.
Ezt már Springer Friedrich független képviselő mondja, aki rámutat: a Mötv. 33 paragrafusa kimondja, le lehet vonni akár egy évi tiszteletdíját is annak a képviselőnek, aki a kötelezettségeit megszegi. De a kötelezettségszegésről nem ír semmit a törvény, csak annyit: kötelessége a képviselőnek bejárni a testületi ülésekre és évente egyszer közmeghallgatást tartani a választóinak.
„Az SZMSZ-ben előírhatják, csak az SZMSZ nem hivatkozhat erre, hogy amiatt vonta el a képviselő pénzét, mert kitette a Facebookra egy meztelen nő képét. Vagy hogy egy szemléltető eszközt vitt be a testületi ülésre: papírt és ceruzát. Nem plakátot viszek be és nem megafont. A mobiltelefon és laptop is szemléltető eszköz.
Volt már példa arra évekkel ezelőtt, hogy egy képviselő bevitt egy köcsögöt a testületi ülésre, a lába alá tette, és amikor az akkori polgármester Franka Tibor megszólalt, lenézett és azt mondta, hogy »hülye köcsög«.
Vagy egy papírra ráírta, hogy Trepák és föltartotta a kamerába, meg a Frankának is mutatta. (Ez volt állítólag a fedőneve, amikor besúgó volt.) Franka soha nem akart emiatt szankciókat bevezetni” – emlékszik vissza Springer.
A zárt üléseket érintő módosításról a képviselő azt mondja, a napirend fent van a város honlapján is, és ő eddig is csak a saját véleményét mondta el, és azt, hogyan fog szavazni. Hogy más mit mondott és hogyan szavazott, azt soha.
Már csak munkaidőben látogatható a hivatal. Forrás: Youtube/Szilas TV
„Nem a zárt ülés anyagát hoztam nyilvánosságra, hanem azt, hogy miről fog szólni, és hogyan fogok szavazni. Jogom van ezt elmondani a választóimnak. Nonszensz. Azt is elmondom, hogy tárgyaltuk egy önkormányzati teleknek az eladását, én nemmel szavaztam. A saját véleményemet nyilvánosságra hozhatom, nem?” – teszi hozzá Springer.
Ami az iratbetekintést illeti, Megyesi Alexandra azt mondja, ezek után ő bármit el tud képzelni, azt is, ha a polgármester egyszerűen megtagadja, hogy bizonyos iratokba belenézzenek.
„Ráadásul ez a gyors intézkedéseket is magába foglalja.
Ha teszem azt, valaki illegálisan megnyit egy parkolót, amiről én kikérem az iratokat hivatalos adatkérés keretében, akkor ő ezt simán elutasíthatja, és máris nem derül fény arra, hogy ő bűncselekményt követett el.
Vagy elviszi valaki a közterület-felügyelet autóját, amit csak jegyzői engedéllyel lehetne és csak a köztereseknek, de ő saját hatáskörben felkapja a kocsikulcsot, és átmegy egy szomszéd faluba szemetet szedni, és én hivatalos adatkérésben kikérhetem a menetlevelet, de az 30 nap múlva fog hozzám megérkezni, eközben még módosíthatják is” – sorolja Megyesi.
Víg János ellenzéki képviselő azt mondja, az önkormányzati törvény szerint bármilyen ügyben tájékoztatást kérhet a képviselő a polgármestertől, és a polgármesternek 30 napos határidőn belül ezt meg kell tenni. Nyilván van egy szolgálati út, amit követni kell.
„Én nem vagyok jogász, de én ezt az SZMSZ-t elküldöm a Jobbik önkormányzati munkacsoportjának egy normakontrollra. Megnézzük, hogy ebből mennyi törvényes vagy mennyi nem” – mondja a képviselő hozzátéve, hogy nyilván azért kell most módosítani az SZMSZ-t, mert lehet, hogy egy normál testületi ülésen ez nem megy át.
Mindenről egyszemélyben dönt a kerepesi polgármester. Forrás: Youtube/Szilas TV
Ami pedig a hivatalba járást illeti, ezt már egyértelműen Springer Friedrich képviselőre szabták. Felesége, Springer Krisztina ugyanis a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, és bizony előfordult, hogy a hivatal nyitvatartási idejében (hiszen este 10-kor a hivatal is zárva van), de nem ügyfélfogadási időben jelent ott meg, mert szüksége volt az ott tárolt iratai egyikére.
„A nemzetiségi önkormányzat nem teheti be a lábát, csak ügyfélfogadási időben. Ombudsmani állásfoglalás, hogy a nemzetiségi önkormányzat, miután ott van a székhelye a hivatalban, bármikor hozzá kell, hogy férjen az irataihoz.
Ezzel ellentétes a mostani rendelkezés.
Ha nincs ügyfélfogadás, de vannak a hivatalban amúgy, akkor a nemzetiségi önkormányzat elnöke ugyanúgy be fog menni” – szögezi le Springer.
„A veszélyhelyzet a polgármesterek diktatúráját hozta magával” – mondta az Átlátszónak egy neve elhallgatását kérő egyetemi tanár, a magyarországi önkormányzatiság és törvények avatott szakértője.
Szerinte a kerepesi SZMSZ-módosítások nagy része nem jogszerű, de azért maradtak lehetőségek. Ha például léteznek a felsorolt ügyek, azok kapcsán lehet rendőrségi feljelentést tenni, sőt, kell is. Vagy: az önkormányzati törvény csak arra tartalmaz szankciókat, ha valaki például trágár szavakat használ.
„Ha valaki bírálja a testületi döntést és ezért retorzióban részesül, az egyértelműen a véleménynyilvánítási szabadság korlátozása, tehát jogszerűtlen.
Attól még a polgármester elfogadhat jogszerűtlen önkormányzati rendeletet, amellyel szemben lehet fordulni a megyei kormányhivatalhoz, amely vagy tesz rá észrevételt, vagy nem. Ha tesz rá észrevételt, akkor meg majd dönt a Kúria” – teszi hozzá a szakértő.
„A jogsértő rendelettel szemben fel lehet lépni, mert erre van egyértelmű alkotmánybírósági példa. Vagy a kormányhivatalhoz kell fordulni, és a hivatal felismeri, hogy ilyet nem lehet csinálni, a másik lehetőség, ha valaki direktbe szembe megy a dologgal, kiprovokálja a bírságot, akkor ezzel a bírságdöntéssel szemben lehet bírói jogorvoslatot kérni. A legegyszerűbb, ha vagy az ombudsmanhoz fordul az illető, vagy a kormányhivatalhoz, és kéri, hogy ők kezdeményezzenek normakontrollt a Kúriánál. Van még egy harmadik opció is, ha a megbírságolt képviselő az ombudsmanhoz fordul” – magyarázza az egyetemi tanár.
Interjú Gyuricza Lászlóval a Szervusz Kerepes című önkormányzati kiadvány egyik számában. Forrás: kerepes.hu
„Megpróbálhat elérni egy jogvitát, és egy közigazgatási per kezdődik, ez esetben a bírótól kér normakontrollt. A bíró felfüggesztheti a hivatal SZMSZ-ét, és átküldheti az egész rendeletet a Kúriához. De egy képviselőnek be kell vállalnia, hogy a polgármester megbírságolja, de nem biztos, hogy a bíróságon sikere lesz. Ha pedig megbírságolják, akkor valószínűleg nincs olyan bíró, aki ezt az ügyet ne küldené tovább a Kúriára” – véli a szakértő.
Hozzáteszi, szerinte gyakorlatilag nem tesz mást a polgármester, mint amit a Fidesz és Kövér László a parlamentben.
A különbség mindössze az, hogy Gyuricza László tudja, ha nem lenne veszélyhelyzet és lennének rendes testületi ülések, ezek az intézkedések nem mennének át, mert nincs többsége a testületben. Így most módosítja az SZMSZ-t, amikor egyedül dönthet erről.
Véleménye szerint a polgármester megtilthatja, hogy a képviselő közvetlenül megkeresse az osztályvezetőt, ehhez neki joga van. De az önkormányzati törvény egyértelműen kimondja, hogy a működéséhez szükséges iratokba betekinthet, tehát a betekintést magát nem tagadhatja meg, ez nem lehet mérlegelési jogköre.
„Az önkormányzati képviselő a tájékoztatáshoz és iratbetekintéshez való jogát a polgármesteri hivatal esetében a jegyzőn, a többi önkormányzati intézmény esetében pedig a polgármesteren keresztül gyakorolhatja. A képviselő megkeresésére 30 napon belül válaszolni kell.”
Az önkormányzati törvényt ismerő szakértő szerint a veszélyhelyzeti rendszer erről szól: teljes polgármesteri diktatúra.
A szerencse az, hogy ebben az esetben van jogorvoslati lehetőség, szemben azzal, amit sokan példaként emlegetnek, ahogy Kövér László házelnök működik az országgyűlésben.
A kormány után egy ellenzéki polgármester hozta a legtöbb veszélyhelyzeti határozatot
A veszélyhelyzet utolsó napján Érd polgármestere 46 határozatot hozott olyan ügyekben, amelyekről pár nappal később a képviselő-testület is dönthetett volna. A kormányhivatal vizsgálatot indított. Csőzik László azzal védekezik, hogy saját jóslata szerint olyan ügyekben alkotott határozatokat, amelyeket a közgyűlés egyébként konszenzussal elfogadott volna.
A polgármesternek a módosítások mellett a bizottságokra is maradt ideje. Gyuricza László tavaly egyszer már átszervezte a bizottságokat akkor, amikor a nemzetiségi bizottságból menesztette a legnagyobb kerepesi kisebbségi önkormányzatot, a németet, amelynek Springer Friedrich, a már támadott független képviselő a motorja, felesége az elnöke. Ez az a testület, amelynek sikerült elérnie, hogy a helyi óvodában és iskolában legyen német nyelvoktatás, rengeteg díjat és adományt osztott ki az elmúlt években, rendezvényeket tartott, aktív volt, ellentétben más kisebbségi önkormányzatokkal.
Gyuricza most továbbvitte a tisztogatást: már minden bizottságból kirúgta a nem fideszes tagokat.
A legnagyobb felháborodást helyi szinten azonban az váltotta ki, hogy az Értéktár Bizottságból menesztett minden olyan őskerepesit, aki az elmúlt évtizedekben rengeteget tett azért, hogy a település jó hírnevét megőrizze, felkarolta a tehetségeket és segítette őket abban, hogy mások is megismerhessék őket. Horváth Klára volt ennek a bizottságnak az elnöke, és miután hírét vették annak, hogy őt menesztették, még három másik tag is kilépett.
Távolról minden békésnek látszik a településen.Forrás: Youtube/Szilas TV
Víg János szerint „olyan embereket tettek taccsra, akik önzetlenül nagyon sokat tettek a településért. Komoly 3–3,5 milliós pályázatot nyertek, most meg egyszerűen valakinek, tudjuk, hogy a Fidesz frakcióból valakinek, egy képviselő asszonynak megtetszett ez a poszt, és most ő fog ezekkel a tollakkal ékeskedni” – véli a képviselő.
A szakértő szerint a polgármester sakkozhat az emberekkel, mert most a testület hatásköreit, ideértve a választási hatásköröket is, ő gyakorolja.
Itt inkább formai hibát vétett a jegyző, mert rendelettel kell az SZMSZ mellékletében meghatározni, hány fős a bizottság, és az jogsértő, hogy testületi határozati formában fogadja el a bizottság összetételére és létszámára vonatkozó szabályokat is.
„Az alapkérdés az, hogy a polgármester jelenleg diktátori jogkörrel rendelkezik a településen, amíg a veszélyhelyzet tart. És akkor most próbál mindent átvinni, amíg joga van hozzá. Ezzel több település vezetője is élt, ellenzékiek között is volt rá példa.
Pécsett például az ellenzékiek közötti villongást zárta rövidre a polgármester. Volt, aki leszámolásokra használta föl a vészhelyzetet, ennek eklatáns példája az ellenzéken belüli koalíciós leszámolás Fóton, ahol a szintén a polgármester próbált ezzel élni. Komlón a képviselők tiszteletdíját függesztette fel a fideszes polgármester, és volt olyan, ahol az őt megnehezítő ellenzéket próbálta megszívatni a polgármester, lásd Szekszárd. És úgy látszik Kerepes is ezt követi” – mutat rá a szakértő.
Az SZMSZ módosításával kapcsolatban megkerestük Gyuricza László polgármestert is. Kértük, reagáljon a képviselők bírálatára, illetve a szakértő által jelzett törvénytelenségekre, de Kerepes vezetője nem válaszolt kérdéseinkre.
Niedermüller a veszélyhelyzetre hivatkozva is kötött egy szerződést Czeglédy ügyvédi irodájával
A VII. kerület ellenzéki, DK-s polgármestere a veszélyhelyzetben érvényes jogkörével élve egymaga döntött arról, hogy az önkormányzat nettó 29 millió forint értékben jogi képviselettel bízza meg Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2020. április 1-től december 31-ig. A tavaly októberi választás óta eltelt fél évben ez már a sokadik erzsébetvárosi megbízása Czeglédy irodájának.
Bánhidi Emese – Márványi György
Nyitókép: Gyuricza László polgármester tájékoztatót tart. Forrás: Youtube/Szilas TV
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Egy frissen megjelent geofizikai tanulmány a Paks-II atomerőmű telephelyének az először az Átlátszó által kiperelt földtani kutatási adatainak elemzése során...
57 millió forintért venne földet Lázár János közvetlenül a részben már tulajdonában álló batidai vadászkastély mellett egy nemrég kifüggesztett földvásárlási...
Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok...
Van, aki hét órát vár mentőre, annyi a hívás. A kórházak előtt pedig úgy állnak a mentőautók, mint szilveszterkor a...
