Jelentősen megkönnyítené a kormány újabb bányák nyitását és a meglévők bővítését, hogy kielégítse az építőipar kavics- és sóderéhségét. Kiskunlacházán, Ócsán és Délegyházán már meg is indultak a bányanyitást előkészítő hatósági eljárások. Világörökségi, természetvédelmi területeket is érinthetnek a bányabővítések, melyekről esetleg nem is fog időben értesülni az érintett lakosság. Pedig a pilisvörösvári bányanyitás elleni tiltakozás megmutatta, mire képes egy széleskörű összefogás. A madocsai népszavazás viszont épp az ellenkezőjére példa. Félő, hogy az önkormányzati választások után felpörögnek az események: Orbán Győző kavicsbányáinak, Mészárosék építőipari cégeinek kell a matéria.
Egy júliusi kormányrendelet szerint Palkovics László miniszternek szeptember 30-ai határidővel kell összeállítania azoknak közép-magyarországi kavics- és sóderbányáknak a listáját, ahol a kitermelés mértéke jelentősen megnövelhető. Bár a bányák összeírásánál „a környezetvédelmi, földvédelmi és világörökségi szempontokat” is figyelembe kell venni, a rendelet egy másik pontja a bányanyitások és bővítések jogszabályi előírásain is módosítana. Mindezt annak érdekében, hogy a szükséges kavics-, sóder- és homokmennyiség folyamatosan rendelkezésre álljon a hazai építőipar számára.
Az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni. De aggódhatnak a környezetvédők és a világörökségi területeket féltők is a jogszabályok egyszerűsítése miatt.
E téren az első intézkedés már meg is történt: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének július 18-ai utasítása eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit. Vagyis előfordulhat majd, hogy az érintett lakosok vagy környezetvédelmi szervezetek csak késve értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról.
A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen pedig már meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások, például Kiskunlacháza, Délegyháza, Ócsa területén. A Dunai Cement Művek „Ócsa kavics” nevű bányája például évi 500 ezer tonnára növelné a kitermelt mennyiséget; igaz, a bővítés a bányaalap süllyesztésével történne, vagyis nem növekedne a 46 hektáros bányató vízfelülete. A környezetvédők szerint a vízfelület növekedése az egyik legnagyobb átka a bányabővítéseknek: mivel a nyílt víztükör elszívja a talajvizet, nemcsak az ivóvízkészlet csökken, hanem a megmaradt földterületek termőképessége is jelentősen romlik.
De ha most az egyik ócsai bányató vízfelülete nem is növekszik – mondjuk a 46 hektár sem mondható kis pocsolyának -, a bővítés mindenképp jelentős zaj- és levegőszennyezéssel fog járni, épp az ócsai tájvédelmi körzet közvetlen közelében. Ráadásul Ócsa külterületén egy másik cég is tervezi egy új, 40 hektáros homokbánya megnyitását – ebben az ügyben október 15-én lesz módjuk a helyieknek, hogy a hatóság által előírt közmeghallgatáson véleményt mondjanak.
De van, ahol már ki is adták a bővítésre vonatkozó engedélyt: Bugyi egyik kavicsbányája úgy kétszerezheti meg a kitermelt mennyiséget, hogy közben 183 hektárra növeli a bányató nagyságát.
A régióban zajló mértéktelen kavicsbányászat pusztító hatása ellen eddig rendszeresen felléptek környezetvédő szervezetek. Főként a Levegő Munkacsoport küzdött több esetben hatékonyan a bányabővítések ellen. A mostani kormányrendeletek viszont oly mértékben felgyorsítanák és leegyszerűsítenék a folyamatot, hogy a vízbázis vagy a termőföld védelmének szempontja háttérbe szorulhat.
Az is aggodalomra adhat okot, hogy a potenciális kavicslelőhelyek a rendelet szövege szerint világörökségi várományos területeken, leginkább a Duna mentén lehetnek. Márpedig számos Duna-menti település világörökségi várományos helyszín, még ha idén nyáron a Római Birodalom egykori határát jelölő Dunai Limes világörökségi listára kerülését el is utasította az UNESCO.
Elúszott a dunai limes világörökségi címe, mert a kormánynak más tervei vannak Aquincummal
Miközben a kormány a „családi ezüstnek” mondott ókori római Seuso-kinccsel pózol, a Római Birodalom határainak a dunai limeshez tartózó, hazánkon keresztülhaladó (egyebek közt Budapestet is érintő) szakasza világörökségi jelölését lehetetlenítette el jól sikerült legújabb lépéseivel.
Mint ahogy az Átlátszó is megírta, a magyar kormány váratlanul kivette az Óbudai hajógyári szigetet, s az ott lévő Hadrianus palotát „a dunai limes magyarországi szakasza” helyszínei közül, s emiatt csúszott le a projekt a világörökségi listára kerülésről. De egy év múlva újra lehet pályázni – feltéve, ha a Limes magyarországi szakaszának 65 világörökség-várományos helyszíne sértetlenül megmarad, s nem nyitnak ezek területén kavicsbányákat.
A kavicsbányászat felturbózása persze inkább októberben várható. Nemcsak azért, mert szeptember végéig a bányák összeírása folyik, hanem az önkormányzati választások miatt is. Október 13-ig az önkormányzatok inkább a lakosságnak tetsző építkezéseket, pl. az útépítéseket gyorsítják fel, a kevésbé népszerű beruházások a hónap második felétől várhatók. Erre hívta fel a figyelmet Pilisvörösvár polgármestere, Gromon István is azon a nagy média-érdeklődés övezte lakossági fórumon, melyre egy pilisi bánya újranyitása ügyében került sor augusztus végén.
A beruházást kezdeményező C&C Property Holding Kft. képviselője ugyanis az utolsó pillanatban a környezetvédelmi eljárás szüneteltetését kérte a hatóságtól, ezért meg sem jelent a hatóság által előírt közmeghallgatáson. Ami így a bánya elleni tiltakozók fórumává vált. Ezen a rendezvényen hangsúlyozta a bánya újraindítása ellen közleményt is kiadó Gromon István – aki 2006-ban a Fidesz–KDNP, 2010-ben és 2014-ben pedig a Vörösvárért Közéleti Egyesület színeiben lett Pilisvörösvár polgármestere –, hogy a most szüneteltetett eljárást akár folytathatja is a választások után az újranyitást kérelmező cég, ha a bánya-ellenes indulatok alábbhagynak.
Egyelőre viszont a lakosokon kívül a politikai paletta különböző oldalain álló szereplők is igyekeznek ébren tartani a pilisi bánya ügyét. Hadházy Sándor, a régió fideszes országgyűlési képviselője ügydöntő népszavazásra tett javaslatot, Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője pedig levélben kérdezte meg az agrárminisztert, hogy hajlandó-e a kormány megvédeni az érintett, Natura 2000-es területet. Nunkovics Tibor, a Jobbik parlamenti képviselője törvénymódosító javaslatot nyújtott be; ebben azt kéri, hogy évtizedek óta bezárt bányák újranyitására csak helyi népszavazás pozitív eredménye esetén kerülhessen sor.
A pilisi bányanyitás és az ezzel járó fakivágások elleni petíciót is már több mint 25 ezren írták alá. A tiltakozók esélyét növelheti, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park sem ért egyet a bányaművelés újraindításával a Pilisben: szakvéleményük szerint a bányászat számos, a területen élő védett állat- és növény sérülését, pusztulását okozhatja.
Kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a mészkőbánya újraindítását kezdeményező C&C Property Holding Kft. végleges visszavonulót fújjon. A C&C Property Holding Kft.-nek ugyan egyetlen tulajdonosa van, de tulajdonosi háttere mögött hulladékbizniszben érdekelt szereplők is állhatnak – a Hazug Senki tényfeltáró blog például szerencsejátékos és hulladékos céges kapcsolatokat is talált kutakodása során.
A 2017-ben alakult, s a bányászati jogot csak 2018-ban szerzett cég az Opten cégadatbázisa szerint egy évtizedek óta működő, hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozással, a Klinka-család tulajdonában lévő Light Green Team Kft.-vel is kapcsolatban állt: idén májusig a C&C Property tulajdonos volt a Light Green Team-ben. Ráadásul a Light Green Team Kft.-n kívül a család tulajdonában lévő Klinka Geo Trans Kft. a hulladékgazdálkodás mellett többek közt épületbontással, sóder-, homok- és földszállítással is foglalkozik.
A vállalkozást alapító idősebb Klinka Lászlónak korábban rendszeresen meggyűlt a baja a környezetvédelmi hatóságokkal: sokmilliós bírságokat kellett fizetnie illegális bányászat, hulladékelhelyezés és egyéb környezetszennyező tevékenység miatt. De mindez már a múlté: a bírságokat kiszabó Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2015-ben megszűnt, ahogy megszűnt a környezetvédelmi tárca is. A cégeket átvevő Klinka László Gergelynek pedig nincs ilyen ügye a hatósági feladatokat ellátó Pest Megyei Kormányhivatallal.
A Light Green Team Kft.-nek jelenleg Nagytarcsa határában, egy 8,5 hektáros egykori agyagbánya területén található a telephelye. A helyiek által “szemétbányának” nevezett Klinka-telep építési törmeléket, betont, aszfaltot fogad, valamint sódert, kavicsot, földet értékesít. Körülnéztünk a helyszínen: a növényzettel benőtt sitthegyeket látva nekünk úgy tűnt, a telephely hamarosan kiteheti a “megtelt” táblát, az egykori bányaterület rekultivációjának azonban egyelőre semmi nyomát nem tapasztaltuk.
Klinka Lászlót levélben kérdeztük, hogy a Light Green Team Kft. érintett-e a pilisvörösvári bánya újranyitását kezdeményező folyamatban és részt kíván-e venni a bányaművelésben vagy a pilisi bánya majdani feltöltésében. Válaszában azt írta, hogy soha semmi közük nem volt a pilisi bányát kezdeményező C&C Propertyhez. Ezt ráadásul annyira határozottan állította, hogy a cégbíróságig kellett zarándokoljunk, hogy megerősítést nyerjünk: nem az Opten adatbázisa a hibás, hanem Klinka – khm – memóriája: egészen idén májusig a C&C Property a Klinka-cég egyik tulajdonosa volt.
Az eltagadott céges nexus is azt támasztja alá: nem alaptalan a pilisvörösváriak és pilisszántóiak aggodalma. A mészkőbánya újraindításán kívül a későbbiekben a bánya hulladékkal való feltöltése is veszélyeztetheti a helyiek kedvenc kirándulóhelyévé vált, három hektáros területet.
Ugyanakkor egy ennél jóval nagyobb természetvédelmi terület biztosan bolygatva lesz a Pilisben: Csobánka és Pilisvörösvár között bányaüzemi hírközlő kábelek fektetéséhez kapcsolódóan járműközlekedésre adott ki engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal. Az országos jelentőségű védett természeti területen tucatnyi helyrajzi számot érint a beavatkozás, ami a hatóság álláspontja szerint “várhatóan” nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a Natura 2000-es területen élő állatokra és növényekre.
De kezdhetnek aggódni a többi bányanyitásban érintett település lakói is. Rossz ómen a Tolna megyei Madocsáé, ahol a lakosság 98 százaléka elutasította ugyan népszavazáson a Fidesz-közeli vállalkozók környezetromboló homok- és kavicsbánya-terveit, a beruházás mégis megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A falu fellebbezett a határozat ellen, de hónapok óta hiába várják a jogerős döntést. Biztosak benne, hogy a választásokig fiókban marad az ő aktájuk is.
A madocsaiak elhajtották a fidesz-közeli bányát
Érvényes és eredményes volt múlt vasárnap a helyi népszavazás Madocsán. Az érvényesen szavazó polgárok elsöprő többsége, 98 százaléka nem kér abból a kavicsbányából, amit kormányközeli üzletemberek terveztek a falu határába építeni. Pezsgő pukkant vasárnap este a falusi kultúrházban tartott eredményvárón.
Bodnár Zsuzsa
Fotó: kavicsbánya Délegyházán, olvasónk felvétele. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos...
A nyugati határszélen, Szentgotthárd és Körmend térségében, a tervbe vett új M8-as részeként, Vasszentmihály és Nemesmedves között épül egy 22...
A hitelelengedésből körülbelül ezer család kimaradt, de az autóvásárlási támogatásért is meg kell küzdeni. A bölcsődei férőhelyek nagymértékű növelése pedig...
Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az...
