90 milliárd forintba fog kerülni a 2017-es vizes-vb – kiszámoltuk a kormány helyett

vizes_vb_koltsegek_clk

 

A pályázat idején bedobott összeg több mint tízszeresére rúghatnak végül a jövő évi budapesti vizes-vb rendezésével kapcsolatos kiadások. A vizes-vb tényleges költségeit illetően rengeteg pontatlan becslés kering a sajtóban: a káosz részben a zavaros kormányzati kommunikáció eredménye, tucatnyi jogszabályba dugta el ugyanis a kormány a finanszírozás különböző tételeit. Kibogarásztuk az elmúlt három év vb-re vonatkozó döntéseit, ezek alapján a rendezés tényleges költsége legalább 89,843 milliárd forint lesz. A legtöbb pénzt idén költik el, összesen több mint 52 milliárdot, de még 2017-ben is legalább 25 milliárdot fordítanak a projektre. A kormány azzal érvel, hogy ezek jelentős részben olyan beruházások, amelyekre a vb-től függetlenül is szükség van, az összesítésben ezért mi is csak a kormány határozatai szerint a világbajnokság megrendezéséhez szükségesek tételekkel számoltunk.

 

keepcalmsame2

 

Tavaly több írásban mutattuk be, hogyan nőttek az első ötletelés óta a budapesti vizes vb tervezett költségei a Magyarországra világversenyt álmodó Gyárfás Tamás úszóelnök 8 milliárdjától a kormány tavaly májusi, a Dagály felújítására szánt 49 milliárdról szóló határozatáig. Akkor még nem tudtuk kalkulálni az infrastruktúrán kívüli kiadásokat, a versenyrendezés szorosan vett költségét, így – becsült értéken számolva bizonyos tételeket – azt írtuk, legalább 64 milliárd forintba lesz a vizes-vb. Teljes nevén a 17. FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műszó és Nyíltvízi Világbajnokság, Budapest-Balatonfüred.

Korábbi cikkeink a vizes-vb költségeiről

Hogyan lett a 8-ból 50 milliárd forint? – Így kúsztak az egekbe a vizes-vb költségei

Orbán meghódításával ért révbe Gyárfás Tamás maratoni küzdelme a hatalmas budapesti uszodáért

Velünk élő nyolcvanas évek: Gyárfás Tamás portréja

Sellők és Matolcsy-rokonok hada bukkant fel a vizes-vb imázsfilmjének farvizén

Magáncéghez került az úszóvébé félperces imázsfilmjéért járó 55 millió forint

A 2017-es költségvetési törvénytervezet április végi megjelenése után újra nekiültünk számolgatni, hogy mekkora lesz a világbajnokság teljes számlája. Egyszerű feladatnak tűnik, pedig már azzal kapcsolatban is eltérő hírek jelentek meg a sajtóban, hogy a jövő évi ráfordítás mekkora lesz. Nem meglepő, hiszen nem egy jogcímen, és nem is egyetlen fejezetben szerepelnek az idénre tervezett kiadások, sőt, némelyikről csak korábbi döntések ismeterében derül ki, hogy a világbajnoksághoz kötődik. Ha összeszedjük a különböző tételeket, akkor azt kapjuk, hogy a jövő évi büdzsé összesen 24,873 milliárd forint kiadással számol a vb kapcsán.

Ha a vizes vébé teljes költségét szeretnénk látni, akkor próbálkozhatunk azzal, hogy az idei költségvetés erre nevesített összeghez hozzáadjuk a jövő évi büdzsében elkülönített 24,873 milliárdot. De számolhatunk úgy is, hogy a 2017-es összeget hozzácsapjuk a Dagály uszoda építésére szánt 49 milliárdhoz. És akár az is lehet egy megoldás, hogy a 24,873 milliárdos jövő évi összegből kivesszük az infrastruktúra-beruházások tételeit, és ezt adjuk össze az Átlátszón korábban közölt 64 milliárdos becsléssel, ami a Dagály uszoda építési költségeit és a szorosan vett rendezvény költségeit is tartalmazta. A negyedik módszer lehet, hogy a Világgazdaság áprilisi becsléséhez (57 milliárd forint) adjuk hozzá a 24,87 milliárdot – az így kapott eredmény a legdurvább: eszerint 81,87 milliárdba kerül a vb.

A számokban mutatkozó káoszt látva újraszámoltuk az egészet az elejétől: áttekintettük a 2013-14-es zárszámadásokat, az azóta elfogadott költségvetési törvényeket. Ez utóbbiakat, különösen idén, számos esetben módosította a kormány, így valamennyit átnéztük a kiadások szempontjából.

Másodlagos hatások

Amikor a vizes-vb folyamatosan növekvő kiadásaival szembesítik, a kormány rendszerint azzal érvel, hogy a fejlesztések egy része régóta tervezett beruházás, amelyeket a vizes vb-től függetlenül is megvalósítanának. Ezért csak azokat a tételeket vettük számításba, amelyekkel kapcsolatban a kormány határozatai rögzítik, hogy a „világbajnokság megrendezéséhez szükségesek”. Természetesen ezek egy részének pozitív hatása a vébérendezés után is megmarad, de az egyértelmű, hogy a megvalósítás apropója a 2017-es vb.

Az eredmény szempontjából teljesen mindegy, hogy tudatos rejtegetés zajlik, vagy csak így alakul, de a kormány soha nem közöl pontos adatokat arról, hogy az egyes módosítások nyomán hogyan alakul a várható teljes költség. További nehezítés, hogy a vb-vel kapcsolatos határozatok formailag is nagyon különbözőek: előbb az évszám változik 2021-ről 2017-re, aztán a nemzetközi szövetség rövidítése (FINA), majd a 2017-es dátumjelölés tűnik el. A fővárosi közlekedési és infrastruktúra-fejlesztésekről szóló határozat pedig alig említi a vébét, miközben olyan ingatlanokat érint, amelyeket korábban egy kormányrendelet jelölt ki a „világbajnokság megrendezéséhez szükséges” helyszínként.

Ha mindezek dacára megtaláljuk az összes finanszírozásról szóló döntést, akkor azt látjuk, hogy ezekkel összesen 89,843 milliárd forintot rendeltek a vb megvalósítására. Ebben az összegben szerepel valamennyi uszodaépítés és -felújítás költsége, az útfelújítások, a Margitsziget rekonstrukciójának kiadásai, a pesti rakpart megújításának és a szorosan vett lebonyolítás költsége is.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az egyes tételeket a döntések időpontja szerinti kronologikus sorrendben. A végén pedig a vb-rendezés egyes elemeire jutó költségeket összegezzük.

2013-as költségvetési kiadások: 1,4 milliárd forint

Magyarország 2013-ban nyerte el a vizes-vb rendezési jogát, igaz, akkor még úgy volt, hogy 2021-ben lesz nálunk a világverseny. Ennek következtében a 2013-as költségvetés zárszámadásában már megjelent egy erre vonatkozó, 300 millió forintos tétel, a „2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság előkészítésével kapcsolatos feladatok”. (Erre a 300 millióra egy 2013. júliusi kormányhatározat biztosított forrást, a „világbajnokság megrendezéséhez elengedhetetlen előszerződés” aláírása érdekében.)

A rendezés elnyerése után jogdíjat is kellett fizetni a FINA-nak, ennek érdekében a kormány októberben a rendkívüli intézkedések cím terhére 1,1 milliárd forintot csoportosított át, és a Nemzeti Sportközpontokhoz irányította az összeget.

2014-es költségvetési kiadások: 1,585 milliárd forint

Ebben az évben már folytak az előkészületek, hiszen a 2021-es vb-rendezés kapcsán is azt vállaltuk, hogy 2017-re kész lesz a hatalmas uszoda a Dagály területén. A „2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatása” sorra 2 milliárd forintot tervezett be a költségvetés, a zárszámadásból az derült ki, hogy ennél valamivel kevesebbet, 1,585 milliárd forintot költött el az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

2015-ös költségvetési kiadások: 6,979 milliárd forint

Innentől lesz egyre kevésbé áttekinthető a dolog: egyrészt a tavalyi költségvetés zárszámadását még nem fogadták el, másrészt 2015 márciusában döntött úgy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) és az Orbán-kormány, hogy a mexikói Guadalajara kiesésével Budapest négy évvel korábban, 2017-ben rendezze meg a vizes-vb-t. A 2015-ös költségvetés 6,146 milliárd forintot irányzott elő erre a célra („2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatása”). Ha a tárgyban született kormányhatározatokat böngésszük át, azt találjuk, hogy a kormány ezt a 6,146 milliárd összeget átcsoportosította az EMMI fejezetéből döntő részben az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe, valamint az NFM fejezetébe –, de továbbra is a létesítmény-fejlesztés végrehajtását jelölte meg célként.

Ennek alapján szinte biztosra vehetjük, hogy el is költötték ezt a tételt, hiszen ekkor már vastagon volt mire költeni. 2015 májusában döntött ugyanis a kormány arról, hogy az eseménynek helyet adó Dagály uszoda teljes (2015-17 közötti) beruházási programjára 49 milliárd forintot fordít. (Ez nem egyszeri kiadás, hanem keretösszeg, amelynek a részleteit a projekt előrehaladásával folyamatosan biztosítja a kormány.) Azt is fontos leszögezni, hogy az összeg nemcsak az uszodaépület kivitelezését, hanem környezetének fejlesztését is magában foglalja. Ezt követően a Dagállyal kapcsolatos tételek a fentebb említett, állami vagyonnal kapcsolatos fejezetben jelennek meg. (A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. néhány héttel korábban bruttó 46,4 milliárd forintra szerződött a Market Zrt-vel.)

A hatmilliárdos tételen felül további 833 millió forintot biztosított a kormány a világbajnokság megvalósítására: június elején döntött arról, hogy ismét a rendkívüli intézkedések terhére csoportosít át forrást a „2015. évben fizetendő 5250 ezer USD összegű jogdíj rendezéséhez”.

December 28-án megjelent egy kormányrendelet, amely összegeket ugyan nem tartalmaz, de felsorolja a világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítményeket, és építtetőket rendel hozzá. Ennek a felsorolásnak azért van jelentősége, mert a későbbiekben a létesítmények közül többhöz is külön forrásokat csoportosítanak, de a vonatkozó határozatokban már nem feltétlenül nevezik meg, hogy a vizesvb-projektről van szó. Érdekesség, hogy ebben a rendeletben határozták meg, hogy a vb óriástoronyugró számát a Parlamenttel szemben, a Batthyány téren és a Várkert Bazár előtti rakpartszakaszon bonyolítják le.

A vizes világbajnokság megvalósításához szükséges egyes létesítmények és azok építtetői (451/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet)

Új Dagály Úszóközpont – MNV Zrt.

Óriás ugrótorony – MNV Zrt.

Császár-Komjádi uszoda rekonstrukciója – Nemzeti Sportközpontok (NSK)

Margitszigeti uszodák (Hajós Alfréd és Széchy Tamás uszoda) – NSK

Gát (csatorna a Dagály területén) – MNV Zrt.

Dagály sétány – Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat

Népfürdő utca – Vizafogó út felújítása – Budapest Főváros Önkormányzata

Parkolók kialakítása (a Dagály környezetében) – MNV Zrt.

Gyalogos híd Rákos patakon (a Dagálytól északra) – Budapest Főváros

Sentab-vízvezetékcső felújítása (Népfürdő utca alatt) – MNV Zrt.

Távhővezeték kiépítése (Dagály és környezete) MNV Zrt.

Dagály Hajóállomás – MNV Zrt.

FINA MARKET I.: beléptetés, biztonságtechnika (Dagály strandon) – MNV Zrt.

Meglévő Dagály strand felújítása – MNV Zrt.

Pesti alsó rakpart közterületi megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése – Budapest Főváros

Margitsziget, FINA MARKET II.: beléptetés, biztonságtechnika – Budapest Főváros

Margitsziget rekonstrukciója – Budapest Főváros

Kompkikötő létesítése (Dagálynál) – Budapest Főváros (változás: MNV Zrt.)

Balatonfűzfő Balaton Uszoda – BMSK Nonprofit Kft.

2016-os költségvetési kiadások: 47,901 milliárd forint, 2016-os fővárosi kiadások: 4,3 milliárd forint

Ennek az évnek már úgy vágtunk neki, hogy világos volt, hatalmas összeget emészt fel a 2017-es vébé. A közszájon forgó 49 milliárddal kapcsolatban azonban hajlamos volt mindenki elfelejteni, hogy az nem tartalmazza a szorosan vett rendezés költségeit, a szükségesnek tartott fővárosi infrastruktúra-fejlesztéseket és a többi érintett budapesti uszoda renoválását. Így a 2016-os költségvetésben a „FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai” címen biztosított 27,272 milliárd forintos forrásról sejteni lehetett, hogy hamarosan kiigazításra szorul majd.

Februárban, a főváros költségvetésének elfogadásakor a közgyűlés 14,3 milliárd forintnyi, a vb-rendezéshez kötődő infrastrukturális beruházásról döntött. A közgyűlési beszámolóból az is kiderült, hogy ezekhez fejlesztésekhez legalább 8 milliárd forint kormányzati támogatás várható – igaz, abban a pillanatban nem volt egyértelmű, mikor és milyen formában.

Március elején a kormány három határozatban is foglalkozott a vizes-vb szervezésével, és óriási összegeket csoportosított át a 2016-os költségvetésben az esemény javára. Az „áldozat” az új Puskás Stadion építkezése lett. Igaz, az idei büdzsében erre a célra („Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása”) beállított 35,88 milliárd forintot nem kell felhasználni, mert az év végéig csak a bontás zajlik le.

A sorban az első határozat címében ugyan nem említi a vizes-vb-t („az egyes vízisport-létesítmények megújítását szolgáló kormányzati intézkedésekről”), de az események helyszínéül szolgáló uszodák megújításáról szól. (Császár-Komjádi, margitszigeti uszodák, Balatonfűzfő; a március 3-i határozat érinti a BVSC uszodáját is, de azt sehol sem említik vb-helyszínként.) Ennek érdekében az NFM fejezetében új jogcímmel egészítették ki a költségvetést, és ennek a javára 6,841 milliárd forintot csoportosítottak át azonnali hatállyal a Puskás Stadion említett büdzséjéből, azaz a Nemzeti Olimpiai Központ-beruházásból. (A határozat rögzítette azt is, hogy a 2017-es költségvetésben 1,362 milliárd forintot biztosítsanak a Császár-Komjádira és a margitszigeti uszodákra, ez aztán meg is történt.)

Ali egy héttel később, március 9-én, a világbajnokság „megvalósításához szükséges létesítményfejlesztés megvalósítása érdekében szükséges források rendelkezésre állásáról” szóló kormányhatározatban már nemcsak az uszodákra, hanem más beruházásokra is komoly forrásokat csoportosítanak át.

A határozat rögzíti az érintett helyszínek és beruházások listáját: 1. Új Dagály Úszóközpont , 2. Árvízvédelmi beruházások, 3. Új Dagály Úszóközpont létrehozásához kapcsolódó egyéb tételek, 4. Parkolók (Dagály közelében), 5. Sentab-vízvezeték (Népfürdő utca), 6. FINA Market I. (Dagály strand területe), 7. Óriás ugrótorony (Batthyány tér), 8. Balatonfüredi lelátók és minimálisan szükséges közlekedésfejlesztés.

A határozat felhívta a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy ebben az évben a felsorolt 1-7. pontok megvalósítása érdekében gondoskodjanak 3,25 milliárd forintnak az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben való „rendelkezésre állásáról”. (A minisztereket arra is felhívták, hogy ezekre a célokra a 2017-es költségvetésbe legfeljebb 8,963 milliárd forintot állítsanak be, ez a tervezetben meg is történt.)

A kormányhatározat új költségvetési jogcímet hozott létre (az NFM fejezetén belül) a balatonfüredi helyszín költségeinek támogatására is, és rögtön 358 millió forintot csoportosított át ide a Puskás Stadion kiadásainak terhére. (Egyúttal rendelkezik, hogy a 2017-es költségvetésben további 357 millió forintot kell majd erre a célra beállítani.)

A március 9-i kormányhatározat arra vonatkozóan is tartalmazott egy pontot, hogy a Dagály-beruházás céljainak megvalósítására az MNV Zrt. az 1-7. pontok tekintetében további, legfeljebb 7,628 milliárd forint értékben szerződéseket kössön az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezet terhére. Vagyis a Dagály melletti versenyuszoda felépítése és a környezetének megújítása további milliárdokkal drágult – hogy pontosan mennyivel, az nem egyértelmű, hiszen ebben a 7,6 milliárdban benne van a Batthyányi téri ugrótorony létrehozása is. Vagyis ezt a 7,628 milliárdot nem lehet hozzácsapni a Dagály-projket számlájához, mivel itt egy újabb cél meghatározásáról is szó van, amelyhez kormányrendeletek, illetve a 2017-es költségvetés rendel(het) forrásokat. (Az óriás ugrótorony költségeiről annyit tudunk, hogy a terveztetése nettó 118,5 millió forintba kerül.)

Március 10-én újabb kormányhatározat született, ebben további milliárdok bukkantak fel a vizes-vb-vel kapcsolatban. Az „egyes városi infrastruktúra-elemek megújítását szolgáló kormányzati intézkedésekről” szóló határozat címe sem utal a vizes-vb-re, csak a szövegből válik egyértelművé, hogy a 2015. december végi határozatban rögzített feladatokhoz rendeltek további összegeket.

A tételesen felsorolt egyes infrastruktúra-elemek: 1. Dagály sétány, 2. Népfürdő utca-Vizafogó utca felújítása, 3. Gyalogos híd a Rákos-patakon, 4. Pesti alsó rakpart közterületi megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése, 5. Margitsziget rekonstrukciója, 6. Kompkikötő létesítése, 7. Meglévő Dagály Strand felújítása, 8. Balatonfüredi parkolófejlesztés.

Létrehoztak három új költségvetési jogcímet: az egyes városi infrastruktúra-elemek megújítása (NFM), a Dagály Strandfürdő felújítása és balatonfüredi parkolófejlesztés (utóbbi kettő az állami vagyonnal kapcsolatos fejezet). És egyúttal összesen 10,183 milliárd forintot csoportosítottak át a három célra a Nemzeti Olimpiai Központ-beruházás forrásaiból. (Városi infrastruktúra elemek: 8,478 milliárd, Dagály strand: 0,967 milliárd, Balatonfüred: 0,738 milliárd). Ezúttal arra is felhívták az érintett minisztereket, hogy gondoskodjanak az elvont 10 milliárd forint visszapótlásáról. Érdemes tisztázni, hogy a Dagály strand cím alatt az eredeti fürdő felújítását kell érteni; ez immár állami feladat, mert tavaly év végén a Dagály ingyenesen az államhoz került a fővárostól.

A határozat néhány további pontja rögzítette, hogy a felsorolt feladatokra a 2017-es költségvetésben mekkora összeget kell még biztosítani – ezek a néhány héttel későbbi tervezetben meg is jelennek.

Ahogy említettük, a kormányhatározatokban szereplő budapesti fejlesztésekről februárban a fővárosi közgyűlés is határozott. A közgyűlési beszámoló szerint több beruházás esetében is állami segítséghez jut az önkormányzat. A tételek közül három szerepel a főváros 2016-os költségvetéséről szóló március 3-i rendeletben, több esetben 2017-es előirányzattal is. Némi zavart jelent, hogy a fővárosi beruházásokat érintő kormányhatározat ezek után született meg, és nem nevesíti kedvezményezettként a fővárost – így a budapesti büdzsében szereplő összegeket az önkormányzat saját hozzájárulásaként kell beszámítanunk a vizes-vb tervezett költségeibe. A „2017. évi FINA Világbajnokság megrendezésével összefüggésben a Margitsziget csatornázása” címen 2016-ra 2,675 milliárd forint szerepel, a „Margitsziget rekonstrukció”-célra ebben az évben 500 millió forintot különítettek el, míg a „Pesti rakpart északi rendezése, gyalogos és kerékpárút kialakítása, önrész” sorra 1,125 milliárd forint jut 2016-ban.

Nem telt el két hónap, és a kormány május 13-án tovább módosította az infrastrukturális beruházások keretét. Ezúttal nem milliárdokat csoportosítottak át, hanem külön jogcímet jelöltek ki az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben a március 10-i határozatban megnevezett, a Dagályhoz tervezett kompkikötő-építésre, és 400 millió forintot rendeltek erre a célra. Ez az „egyes városi infrastruktúra-elemek megújítása”-cél terhére történt, vagyis csak új célt neveztek meg, az összköltség ezzel nem nőtt tovább.

2017-es költségvetési kiadások: 24,873 milliárd forint, 2017-es fővárosi kiadások: 0,875 milliárd forint

Néhány héttel a fentebb részletezett márciusi kormányhatározatok után nyújtotta be a nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek a 2017-es költségvetés tervezetét, amely több címen összesen 24,873 milliárd forint kiadást tartalmaz a vizes-vb-vel kapcsolatban.

Ebből a legnagyobb tétel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében található: 10 milliárd forint a szervezési költségekre („2017. évi FINA világbajnokság lebonyolításának támogatása”). Erről a tételről mondta néhány hete Seszták Miklós, az NFM vezetője, emellett a vébé szervezőbizottságának elnöke a Világgazdaságnak, hogy „vastag szám lesz”, de csak a büdzsé benyújtása után lehet majd megismerni.

Az állami vagyonnal kapcsolatos fejezetben 8,96 milliárd forint szerepel létesítményfejlesztésre („A FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai”) – ahogy korábban jeleztük, ez a tétel a Dagály uszoda költségeit, illetve sokkal kisebb részben a Batthyány téri óriásugró torony kialakítását fedezi.

A balatonfüredi nyíltvízi helyszín költségeire („parkolófejlesztés”) 1,206 milliárd forintot irányoz elő az állami vagyonnal kapcsolatos fejezet. Az NFM fejezetében a balatonfüredi rendezéshez biztosítanak a márciusi kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően 357 millió forintot („Balatonfüredi FINA rendezvény támogatása”). A Dagály strandfürdő megújítására, ugyancsak a márciusi kormányhatározatban előírtak szerint, jövőre is szerepel 1,934 milliárd forint. A budapesti uszodák (Császár-Komjádi, Hajós Sportuszoda, Széchy uszoda), valamint a balatonfűzfői uszoda szintén a vizes-vb-hez kötődő megújítására jövőre 1,362 milliárdot áldoz a költségvetés.

A 2017-es költségvetésben az „Egyes városi infrastruktúra-elemek megújítása” címen jövőre 655 millió forintot fordít a kormány. (Ezeket a helyszíneket és elemeket határozta meg a tavaly december 28-i kormányrendelet és a március 10-i kormányhatározat.) A Dagálynál létesítendő kompkikötő létesítésére 399 millió forintot irányoz elő a jövő évi büdzsé.

Amint arra utaltunk feljebb, a budapesti infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódóan (Margitsziget, rakpart felújítása, stb.) az idei fővárosi költségvetésben 2017-es kötelezettségvállalás is szerepel: összesen 0,875 milliárd forintot szánnak a Margitsziget csatornázására és a rakpart átépítésére.

2018-as költségvetési kiadások: 1,93 milliárd forint

Meglepő, de még 2018-ra is jut kiadás a vébével kapcsolatban, mégpedig a Dagály strand megújítására irányzott elő a március 10-i kormányhatározat 1,93 milliárd forintot.

Összesített kiadások évenkénti bontásban

2013: 1,4 milliárd forint

2014: 1,585 milliárd forint

2015: 6,979 milliárd forint

2016: 52,201 milliárd forint

2017: 25,748 milliárd forint

2018: 1,93 milliárd forint

Az egyes célokra, jogcímekre eső összesített kiadások

Világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatása (Új Dagály Úszóközpont és környezete fejlesztése): 47,208 mrd ft

Városi infrastruktúra-elemek: 13,908 mrd ft

Szervezési költségek: 10 mrd ft

Uszoda-felújítások: 8,203 mrd ft

Dagály strand: 4,831mrd ft

Balatonfüredi rendezés, infrastruktúra: 2,659 mrd ft

Jogdíj a FINA-nak: 1,933 mrd ft

Kompkikötő létesítése: 0,799 mrd ft

Világbajnokság előkészítése (2013): 0,3 mrd ft

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a 2017-es világbajnokság kapcsán legalább 89,843 milliárd forint elköltésére találtunk egyértelmű döntést a vonatkozó jogszabályokban. A kormány idei határozatait figyelve azonban nem mernénk biztosra állítani, hogy ez a szám nem fog nőni. Annál is inkább, mert az egyes jogcímeket összesítve azt látjuk, hogy az új Dagály uszoda és környezete kialakítására 47,208 milliárd forint forrást rendelt a kormány, ám néhány hete arra hatalmazta fel az MNV Zrt-t, hogy a tavaly megadott 49 milliárd forintos kereten fölül még legfeljebb 7,628 milliárd forint értékben szerződéseket kössön.

Természetesen a vb megrendezés nemcsak kiadásokkal jár, nyilván a bevételi oldalon is szerepelnek majd tételek, ezek kalkulálásáról azonban még kevesebbet tudni. A teljes jegybevétel a rendezőnél marad, de a jegyárak például egyelőre nem ismertek. A kéthetes vébé után pedig nálunk rendezik a veterán (masters) világbajnokságot is, 10-14 ezer nevezővel, jelentős nevezési díjakkal és Budapesten eltöltött vendégéjszakákkal – a várható bevétellel kapcsolatban csak annyit mondtak az illetékesek, hogy az „tetemes”. Nyilván bevételt jelent a szponzoroktól érkező támogatás is: a vizes-vb első nemzeti főtámogatója a Magyar Telekom lett, de egyelőre nem derült ki, mekkora összegű a támogatás. Ha nem is bevételnek, de a kiadásokat csökkentő tételnek vehetjük továbbá a projekt kifizetései nyomán a büdzsébe visszacsorgó áfát is.

215 milliárd megy futballstadionokra

Stadionláz, 2. rész: legalább 215 milliárd forintba fog fájni a köznek Orbán stadionos bográcsgulyása

Stadionláz, 1. rész: eddig 40 milliárd forint közpénz ment el az elkészült hét stadionra

Az összeállítással nem abban a kérdésben akartunk állást foglalni, hogy feleslegesen költ-e a kormány a 2017-es vizes világbajnokságra közel 100 milliárd forint közpénzt. Azt kívántuk bemutatni, hogy mennyit költ valójában – ez, a kormány illetékes szervei által el nem végzett összesítés különösen fontos a megpályázott, nagyságrenddel nagyobb olimpiarendezés ügyében. Az analógia ugyanis az első beígért összegek és a tényleges költségek aránya tekintetében elég ijesztő perspektívában láttatja a kormány által annyira óhajtott budapesti olimpiát.

Csepregi Botond

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Jól értem hogy kritizáljátok a kormány példamutató transzparenciáját?

    • retijani

      az m1 híradóba meg biztos nem fért be erről a kommunikáció vagy netán’ elakarták hallgatni? :3

      de a plakátokból úgy is tudjuk, hogy jól teljesítünk!

  • kuruc007

    a költségeknek csak a töredéke, ami kizárólag a VB-t szolgálja, a többi utána is folyamatosan hasznosul, vagy az lenne a baj, hogy mindez mehetne holokárpótlásra, megemlékezésre, propagandára

    • gorcsevivan

      Az oktatásodra kellett volna a töredékét elkölteni…

  • faguri

    A cikknek félelmetesen igaza van abban, hogyha egyetlen világbajnokság költsége tízszerese a tervezettnek, akkor az olimpia (esetleges) megrendezése tényleg tönkreteheti az országot. Sajnos az a baj, hogy a járulékos beruházások nem generális problémákat oldanak meg, hanem csak helyi – elkerülhetetlen, és fogadjunk, hogy az előkészületeknél figyelembe nem vett – nehézségeket hárítanak el.

  • No Nem

    A görögök is így kezdték az olimpiával és hol tartanak! Ez csak sikertörténet lehet és semmi más. Mindig Hofi vicce jut az eszembe arról a szegény anyadisznóról akinek muszáj volt annyit elleni amennyit elvártak tőle.
    https://www.youtube.com/watch?v=bVAKkeLg3mE