Az elmúlt napok egyik váratlanul kinyílt közéleti vitája arról szól, hogy vajon a CBA-nak vagy a KDNP-nek köszönjük-e meg a vasárnapi zárvatartásos törvényt. Erre a kérdésre ugyan nem tudunk válaszolni, de egy tavaly őszi lobbianyag alapján nagyon úgy tűnik, hogy az Országgyűlés itt és még számos más kérdésben is a hazai kiskereskedelmi láncok kívánságlistája alapján dolgozhatott.
Baldauf László a múlt héten a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, hogy megromlott a CBA kapcsolata a Cooppal, és „[m]ég a vasárnapi nyitva tartás korlátozása érdekében is nehezen tudtunk összefogni”. Erre mi annyira nem kaptuk volna fel a fejünket, tekintve, hogy a Coop, a CBA és a Reál a parlamenti vita szakaszában keményen és összehangoltan lobbizott a törvény elfogadása mellett, úgyhogy simán lehet, hogy a CBA-vezér erre gondolt, amikor a cégek közti összefogásról beszélt.
Meglepődtünk viszont Semjén Zsoltnak az interjúra adott válaszán, aki amellett, hogy azt mondta, hogy „a bevezetés előtt rengeteget tárgyaltam a vasárnapi zárva tartásról, de azzal az úriemberrel soha nem találkoztam és nem is egyeztettem” – ez ugye a CBA-Coop lobbi meghatározó szerepét még nem zárta volna ki –, azt is jelezte az Indexnek, hogy a vasárnapokról nem a cégvezetőkkel és a tulajdonosokkal, hanem többek között a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteivel, legtöbbet pedig Matolcsy Györggyel tárgyalt.
A KDNP olvasatában tehát az üzletek nyitva tartásának korlátozása egy tisztán munkavállalói jogokat érvényesítő intézkedés, amely most azért valósulhatott meg, mert a gazdasági növekedés azt lehetővé tette, és persze az ügynek semmi köze kereskedelmi láncok tulajdonosi vagy menedzsmentérdekeihez.
Innen viszont eszünkbe jutott, hogy tavaly szeptember végén, még jóval a KDNP-s törvényjavaslat benyújtása előtt kaptunk a MagyarLeaks kiszivárogtató platformon egy átfogó kereskedelempolitikai javaslatcsomagot, amit akkor azért nem hoztunk le, mert – bár a kiszivárogtató a kormányzathoz kötötte – nem tudtuk, hogy honnan származik vagy ki a szerzője. Érdekessé az teszi az anyagot, hogy az abban leírt felvetések nagy többsége – köztük maga a vasárnapi boltzár – közben megvalósult.
A szerzőt ugyan azóta se tudjuk azonosítani, azonban tartalma alapján mi inkább a hazai tulajdonú kereskedelmi láncok környékén keresnénk, mint a kisebbik kormánypártban, ezért a szöveg publikálása arra a korlátozott célra biztosan alkalmas, hogy Semjén Zsoltnak a törvény lobbimentes fogantatásáról szóló szavait meg lehessen vele kérdőjelezni.
A tizenegy oldalas anyag 2014. szeptember 29-én érkezett szivárogtató platformunkra, címe – legalábbis az általunk megkapott, kicsit összekeveredett lapsorrendű, de valószínűleg teljes szövegváltozatban – nincs, azonban néhány normaszöveg-tervezet mellett tartalmaz egy „Kereskedelempolitikai javaslatok” alcímű részt. Ennek megfogalmazói pedig mára meglehetősen elégedettek lehetnek a dolgok későbbi alakulásával.
Az egyes, minden esetben a magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások, illetve közvetve a magyar termelők helyzetbe hozásával, illetve a multik piaci részesedésének visszaszorításával – azaz távolról sem munkavállalói érdekekkel – indokolt javaslatok sorsa ugyanis így alakult:
| Javaslat | Eredmény |
| 1. Üzletkategóriák szerint differenciált kereskedelmi szabályozás (eltérő szabályok a hipermarketekre, nagyméretű szupermarketekre, szupermarketekre és diszkontokra) | Az NGM törvényjavaslata alapján megvalósult (benyújtva: 2014. november 18.) |
| 2. A versenytörvény módosításával a piaci erőfölény korlátozása (10, illetve 30% részesedés felett mindenképpen álljon fenn az erőfölény és ez önmagában is legyen jogsértő) | Az NGM törvényjavaslata alapján az eredeti javaslat jelentős finomításával (a napi fogyasztási cikkek piacán 100 milliárd forint fölötti forgalom alapoz meg erőfölényt), de megvalósult (benyújtva: 2014. november 18.) |
| 3. Az éjszakai és vasárnapi nyitva tartás szigorúbb szabályozása 200 m2 fölötti üzleteknél | A KDNP-nek a lobbianyagtól némileg eltérő javaslata alapján – végül némileg szigorúbban –megvalósult (benyújtva:2014. november 6.) |
| 4. Új üzletek létesítésének korlátozása | |
| 4.1. A plázastop meghosszabbítása | A Miniszterelnökség törvényjavaslata alapján megvalósult (benyújtva: 2014. november 11.) |
| 4.2. A kereskedelmi létesítmények új egyeztetési eljárása | |
| 4.3. A kereskedelmi létesítmények kötelező parkolóhelyeinek számának emelése az 50-300 m2 közti sávban | Nem valósult meg. (Kormányrendeleti szintű szabályozás egyébként.) |
| 4.4. Létesítési tilalom világörökségi területen | Az NGM törvényjavaslata alapján megvalósult (benyújtva: 2014. november 18.) |
| 5. Ingyenes buszjáratok üzemeltetésének tilalma | Nem valósult meg. |
| 6. Veszteségesen működő kereskedelmi vállalkozások elleni fellépés | Az NGM törvényjavaslata alapján megvalósult (benyújtva: 2014. november 18.) |
| 7. Az alkoholtermékek kereskedelmének korlátozása (nagykereskedő kötelező igénybevétele vagy az égetett szeszek forgalmazásának tilalma 2500 m2 felett) | Nem valósult meg. |
| 8. A kereskedelmi különadó visszahozása | Nem valósult meg (az uniós jogba ütközött volna), viszont a felügyeleti díj jórészt átvette a szerepét. |
| 9. Az iparűzési adó alapjának az eladott áruk beszerzési értékével történő sávos csökkentésének – a közepes méretű szereplőkre kedvező – átalakítása | Nem valósult meg. |
| 10. A környezetterhelési díj kiterjesztése a 2500 m2 feletti kereskedelmi egységekre | Nem valósult meg. |
| 11. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos megemelése | Az NGM törvényjavaslata alapján megvalósult, a javaslatnál a felső sávokban jóval magasabb kulcsokkal. (benyújtva: 2014. október 20.) |
A páratlanul sikeres, az adójavaslatokon kívül minden fontos témában teljes győzelmet arató lobbianyag által adott helyzetképnek a vasárnapi boltzárral kapcsolatos megállapítása így szól:
„A multinacionális vállalatok nagy piaci előnyéhez hozzájárul, hogy akár a hét minden napján éjjel-nappal nyitva tarthatnak. Ezt egy kis üzlet nem engedheti meg magának, így jelentős versenyhátrányba kerül. Az emberek bevásárlásaikat hétköznap estére vagy hétvégére időzítik, így persze a fővárosban és a vidéki települések belvárosaiban a hagyományos élelmiszerüzletek veszteségesek lesznek, csődbe mennek.”
E felismerések alapján pedig a cselekvési javaslat nagyon-nagyon ismerős lehet azoknak, akik követték a hónapokkal, többek között egy önkormányzati választással később indult boltzáras sztorit.
Mindezek alapján elég valószínű, hogy bárkié volt is a szeptemberi (vagy ennél is korábbi) „kereskedelempolitikai javaslatcsomag”, az képezte az alapját a tavaly november-decemberben az Országgyűlés által elfogadott kereskedelmi tárgyú törvényeknek, köztük a vasárnapi és éjszakai kötelező zárvatartást bevezetőnek is.
Ennek fényében viszont a KDNP nem annyira a folyamat alakítójának, hanem inkább a viccbeli kisegérnek tűnik a történetben, aki egyszerre kel át a hídon a hazai kiskereskedelmi lobbi elefántjaival, majd elégedetten állapítja meg, hogy milyen hangosan dübörgött.
Sepsi Tibor
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
