Cikkek

MagyarLeaks: Itt a vasárnapi boltzárt megalapozó lobbianyag

Az elmúlt napok egyik váratlanul kinyílt közéleti vitája arról szól, hogy vajon a CBA-nak vagy a KDNP-nek köszönjük-e meg a vasárnapi zárvatartásos törvényt. Erre a kérdésre ugyan nem tudunk válaszolni, de egy tavaly őszi lobbianyag alapján nagyon úgy tűnik, hogy az Országgyűlés itt és még számos más kérdésben is a hazai kiskereskedelmi láncok kívánságlistája alapján dolgozhatott.

4000__ani_6

Baldauf László a múlt héten a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, hogy megromlott a CBA kapcsolata a Cooppal, és „[m]ég a vasárnapi nyitva tartás korlátozása érdekében is nehezen tudtunk összefogni”. Erre mi annyira nem kaptuk volna fel a fejünket, tekintve, hogy a Coop, a CBA és a Reál a parlamenti vita szakaszában keményen és összehangoltan lobbizott a törvény elfogadása mellett, úgyhogy simán lehet, hogy a CBA-vezér erre gondolt, amikor a cégek közti összefogásról beszélt.

Meglepődtünk viszont Semjén Zsoltnak az interjúra adott válaszán, aki amellett, hogy azt mondta, hogy „a bevezetés előtt rengeteget tárgyaltam a vasárnapi zárva tartásról, de azzal az úriemberrel soha nem találkoztam és nem is egyeztettem” – ez ugye a CBA-Coop lobbi meghatározó szerepét még nem zárta volna ki –, azt is jelezte az Indexnek, hogy a vasárnapokról nem a cégvezetőkkel és a tulajdonosokkal, hanem többek között a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteivel, legtöbbet pedig Matolcsy Györggyel tárgyalt.

A KDNP olvasatában tehát az üzletek nyitva tartásának korlátozása egy tisztán munkavállalói jogokat érvényesítő intézkedés, amely most azért valósulhatott meg, mert a gazdasági növekedés azt lehetővé tette, és persze az ügynek semmi köze kereskedelmi láncok tulajdonosi vagy menedzsmentérdekeihez.

Innen viszont eszünkbe jutott, hogy tavaly szeptember végén, még jóval a KDNP-s törvényjavaslat benyújtása előtt kaptunk a MagyarLeaks kiszivárogtató platformon egy átfogó kereskedelempolitikai javaslatcsomagot, amit akkor azért nem hoztunk le, mert – bár a kiszivárogtató a kormányzathoz kötötte – nem tudtuk, hogy honnan származik vagy ki a szerzője. Érdekessé az teszi az anyagot, hogy az abban leírt felvetések nagy többsége – köztük maga a vasárnapi boltzár – közben megvalósult.

A szerzőt ugyan azóta se tudjuk azonosítani, azonban tartalma alapján mi inkább a hazai tulajdonú kereskedelmi láncok környékén keresnénk, mint a kisebbik kormánypártban, ezért a szöveg publikálása arra a korlátozott célra biztosan alkalmas, hogy Semjén Zsoltnak a törvény lobbimentes fogantatásáról szóló szavait meg lehessen vele kérdőjelezni.

A tizenegy oldalas anyag 2014. szeptember 29-én érkezett szivárogtató platformunkra, címe – legalábbis az általunk megkapott, kicsit összekeveredett lapsorrendű, de valószínűleg teljes szövegváltozatban – nincs, azonban néhány normaszöveg-tervezet mellett tartalmaz egy „Kereskedelempolitikai javaslatok” alcímű részt. Ennek megfogalmazói pedig mára meglehetősen elégedettek lehetnek a dolgok későbbi alakulásával.

Az egyes, minden esetben a magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások, illetve közvetve a magyar termelők helyzetbe hozásával, illetve a multik piaci részesedésének visszaszorításával – azaz távolról sem munkavállalói érdekekkel – indokolt javaslatok sorsa ugyanis így alakult:

 

Javaslat Eredmény
1. Üzletkategóriák szerint differenciált kereskedelmi szabályozás (eltérő szabályok a hipermarketekre, nagyméretű szupermarketekre, szupermarketekre és diszkontokra) Az NGM törvényjavaslata alapján megvalósult (benyújtva: 2014. november 18.)
2. A versenytörvény módosításával a piaci erőfölény korlátozása (10, illetve 30% részesedés felett mindenképpen álljon fenn az erőfölény és ez önmagában is legyen jogsértő) Az NGM törvényjavaslata alapján az eredeti javaslat jelentős finomításával (a napi fogyasztási cikkek piacán 100 milliárd forint fölötti forgalom alapoz meg erőfölényt), de megvalósult (benyújtva: 2014. november 18.)
3. Az éjszakai és vasárnapi nyitva tartás szigorúbb szabályozása 200 m2 fölötti üzleteknél A KDNP-nek a lobbianyagtól némileg eltérő javaslata alapján – végül némileg szigorúbban –megvalósult (benyújtva:2014. november 6.)
4. Új üzletek létesítésének korlátozása
4.1. A plázastop meghosszabbítása A Miniszterelnökség törvényjavaslata alapján megvalósult (benyújtva: 2014. november 11.)
4.2. A kereskedelmi létesítmények új egyeztetési eljárása
4.3. A kereskedelmi létesítmények kötelező parkolóhelyeinek számának emelése az 50-300 m2 közti sávban Nem valósult meg. (Kormányrendeleti szintű szabályozás egyébként.)
4.4. Létesítési tilalom világörökségi területen Az NGM törvényjavaslata alapján megvalósult (benyújtva: 2014. november 18.)
5. Ingyenes buszjáratok üzemeltetésének tilalma Nem valósult meg.
6. Veszteségesen működő kereskedelmi vállalkozások elleni fellépés Az NGM törvényjavaslata alapján megvalósult (benyújtva: 2014. november 18.)
7. Az alkoholtermékek kereskedelmének korlátozása (nagykereskedő kötelező igénybevétele vagy az égetett szeszek forgalmazásának tilalma 2500 m2 felett) Nem valósult meg.
8. A kereskedelmi különadó visszahozása Nem valósult meg (az uniós jogba ütközött volna), viszont a felügyeleti díj jórészt átvette a szerepét.
9. Az iparűzési adó alapjának az eladott áruk beszerzési értékével történő sávos csökkentésének – a közepes méretű szereplőkre kedvező – átalakítása Nem valósult meg.
10. A környezetterhelési díj kiterjesztése a 2500 m2 feletti kereskedelmi egységekre Nem valósult meg.
11. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos megemelése Az NGM törvényjavaslata alapján megvalósult, a javaslatnál a felső sávokban jóval magasabb kulcsokkal. (benyújtva: 2014. október 20.)

 

A páratlanul sikeres, az adójavaslatokon kívül minden fontos témában teljes győzelmet arató lobbianyag által adott helyzetképnek a vasárnapi boltzárral kapcsolatos megállapítása így szól:

„A multinacionális vállalatok nagy piaci előnyéhez hozzájárul, hogy akár a hét minden napján éjjel-nappal nyitva tarthatnak. Ezt egy kis üzlet nem engedheti meg magának, így jelentős versenyhátrányba kerül. Az emberek bevásárlásaikat hétköznap estére vagy hétvégére időzítik, így persze a fővárosban és a vidéki települések belvárosaiban a hagyományos élelmiszerüzletek veszteségesek lesznek, csődbe mennek.”

E felismerések alapján pedig a cselekvési javaslat nagyon-nagyon ismerős lehet azoknak, akik követték a hónapokkal, többek között egy önkormányzati választással később indult boltzáras sztorit.

Mindezek alapján elég valószínű, hogy bárkié volt is a szeptemberi (vagy ennél is korábbi) „kereskedelempolitikai javaslatcsomag”, az képezte az alapját a tavaly november-decemberben az Országgyűlés által elfogadott kereskedelmi tárgyú törvényeknek, köztük a vasárnapi és éjszakai kötelező zárvatartást bevezetőnek is.

Ennek fényében viszont a KDNP nem annyira a folyamat alakítójának, hanem inkább a viccbeli kisegérnek tűnik a történetben, aki egyszerre kel át a hídon a hazai kiskereskedelmi lobbi elefántjaival, majd elégedetten állapítja meg, hogy milyen hangosan dübörgött.

Sepsi Tibor

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Megosztás