22 millió forintért rendelt tanulmányt az MNV a Rubik-kockáról

Oldalanként 365 ezer forintot fizet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a CEU Consulting Kft. nevű cégnek egy a Rubik-kockáról szóló tanulmány elkészítéséért. A szerződés összértéke nettó 21,9 millió forint, ezért kellett 60 oldalnyi szöveget leadniuk. A cég tulajdonosa szerint ez az ár reális.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. oldalán bukkantunk egy érdekes megbízásra. Az MNV Zrt. nettó 21,9 millió forintért szerződött a CEU Consulting Kft.-vel

“a Rubik Kocka jelensége és tudományos-oktatási, illetve művészeti-kulturális megjelenési formái, jelentősége tárgyú tanulmány megírása tárgyában”

A beszállítót hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban választották ki a feladatra.

A részletek iránt érdeklődve adatigénylést nyújtottunk be a Kimittud adatigénylő rendszeren keresztül, amelyben egyrészt kikértük a szerződést, másrészt magát a tanulmányt is. A tanulmányra vonatkozó kérésünket egyelőre nem teljesítették, mondván

“a dokumentum elfogadása az MNV Zrt. részéről még nem történt meg, ezért nem tudjuk a rendelkezésére bocsátani”

Ugyanakkor maga a megbízási szerződés is tartogatott izgalmas részleteket. Kiderült belőle például, hogy az MNV Zrt. a megbízási díjért egy (legalább) 60 oldalas tanulmányt várt el a cégtől (3 szerzői ív, egyenként 40 ezer karakter, tehát összesen 120 ezer karakter, ami mintegy 60 gépelt oldalt jelent), vagyis kész volt oldalanként 365 ezer forintot fizetni a munkáért.

A szerződés szerint a teljes megbízási díjból 10,95 millió forint volt  a munka első fázisáért járó összeg, ami a “kutatási áttekintést/archívumok feltárását” foglalta magában. A második-harmadik feladatért ugyanennyi pénz járt, ezek pedig a következők voltak: “a tudományos jelentőség bemutatása a matematikai, a robotikai, a műszaki tudományok körében”, és “kitekintés”.

A részfeladatok között pedig ilyeneket találunk:

– A Rubik Kocka hatásainak feltárása: művészeti hatásainak bemutatása a zeneművészet, a pop kultúra és a filmművészet, filmipar területén belül

– A Rubik Kocka tudományos előfordulásainak feltárása

– A Rubik Kocka, mint kategória-teremtő termék: a “logikai játék” és a “twisty puzzle” jelentésének és jelenségének bemutatása

A ceginfo.hu adataiból kiderül, a CEU Consulting Kft. tulajdonosa 2007-ig a Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány volt. Az egyetemnek viszont ma már semmi köze a céghez.

A társaság 2007 után Teszler B. Istvánhoz került, aki a Heti Válasz szerint a rendszerváltozás után Podkoniczky István néven az SZDSZ szociálliberális platformjának alapítója volt, majd az MSZP-barát Szociáldemokrácia 2000 Egyesület ügyvivője. Teszler arról, hogy az egyesület MSZP-barát lett volna, azt mondta: “marhaság”.

A cég budapesti székhelyére van bejegyezve Teszler B. István másik érdekeltsége, a Hun-Dev Nonprofit Kft. is, amelyből kiderül: Teszler Suha György volt gambiai főkonzul üzlettársa, aki egyben néhány hónapig Horn Gyula miniszterelnök sajtótitkára volt.

Az MNV Zrt. közel 22 milliós megbízása jól jött a CEU Consulting Kft.-nek, amelynek az árbevétele az elmúlt években igen csekély, 2013-ban 6,6 millió forint, 2012-ben 7 millió forint, 2011-ben pedig 4,5 millió forint volt

Teszler kérdésünkre, hogy a tanulmány végül hány oldalas lett, azt mondta: még nincs vége a projektnek, de nagyjából 60 oldal lesz.

“A tanulmányon több, mint 10 ember dolgozott, többségük írja a dokumentumot, de olyan is van, aki fordít, lektorál” – tájékoztatott a cégvezető.

Teszler hangsúlyozta azt is, hogy a dokumentumot két nyelven kell majd leadni, angolul és magyarul.

“Az egyik részt Cambridge-ben vagy a Harvardon, vagy nem tudom, hol írják.”

Kérdésünkre, hogy mi kerül oldalanként több, mint 300 ezer forintba, Teszler visszakérdezett:

“Tudja, mennyiért ír egy Cambridge-i professzor egy oldalt?”

Miután közöltük, hogy nem tudjuk, de megbízóként ő biztosan jobban ismeri a tarifákat, mint mi, azt mondta, hogy “nem tudja”, de “innentől fogva kellemetlen”, mert nem szeretne egy olyan beszélgetést folytatni, amely arról szól, hogy valaki azt gondolja, hogy ez egy magas büdzsé egy olyan projektért, amelyben három hónapon keresztül dolgoztak együtt külföldi és egyéb szakértőkkel.

“Én ezt nem gondolom így, nekem nem ez a tapasztalatom.”

Felvetésünkre, hogy akkor ezek szerint tényleg nem érzi túlzásnak, határozott nemmel felelt, majd azt hangsúlyozta: ez valószínűleg abból fakad, hogy már több éve elsősorban EU-s, illetve a Norvég Alaphoz köthető projekteken dolgozik.

Az internetről összeollózott tanulmányra épülhet az új Fradi-stadion

A magyar kormány nettó 24 millió forintot fizetett egy olyan 49 oldalas „szakvéleményért” az új Fradi-stadion ürügyén, amelynek túlnyomó része az internetről innen-onnan összemásolt vagy lefordított adatokból, információkból áll. Tovább a teljes cikkre.

Ezután Teszlár egy igen érdekes eszmefuttatásba kezdett, ami arról szólt, hogy ha egy külföldi professzor 800 eurót kér egy napra, és ehhez még hozzájön még a többi költség, akkor ez neki már “nem egy olyan ütős történet”, mintha forintban számolna.

“Lehet, hogy ezért nem tűnik nekem olyan soknak. Mert én a honoráriumok zömét nem forintban fizetem, hanem általában dollárban vagy euróban (…) Durván 70 ezer euróról beszélünk. Tudja, 70 ezer euró ugyanarra a munkára, most adott esetben 60 oldalra, az azt jelenti, hogy akkor 1000 euró vagy valamennyi oldalanként. Ha valaki, mondjuk egy Cambridge-i professzor, vagy más 6-7-800 eurót kér egy napra, és hozzáadom a többi költséget, akkor nekem ez már nem egy olyan ütős történet, mintha forintban számolnánk, és hangsúlyozom, hogy a tanulmány java részét nem magyarok írják, és ezáltal nem magyar tarifás” – közölte Teszler.

Oroszi Babett

Illusztráció: innen.