Szinte meg sem száradt még a tinta Karas Mónika NMHH-elnök kinevezésén, máris sikerült mind a három mobiltelefon-szolgáltatóval 2022 áprilisáig meghosszabbítani a frekvenciahasználati jogosultságokat, köztük azokat is, amelyek amúgy csak 2016-ban jártak volna le. A sokmilliárdos döntés háttere kapcsán sok a felmerülő kérdés, érdemi nyilvános információ viszont nincs, ezért kikérjük a döntéseket és az azokat megalapozó elemzéseket.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Telekommal, a Telenorral és a Vodafone-nal együtt pénteken jelentette be, hogy „közös megegyezéssel meghosszabbították az egyes frekvenciahasználati jogosultságok lejáratát és egyben harmonizálták is azokat, így a három magyarországi mobilszolgáltató 900 és 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogosultságai egységesen 2022. április 7-ig, illetve 8-ig lesznek érvényben”. Egy hasonló megállapodás előkészítési folyamatáról még mi sem gondoljuk, hogy nyilvánosnak kellene lennie, de az előzményekről még így is tudható annyi, hogy május elején a Vodafone perelte be az NMHH-t a vele kötött hatósági szerződés megszegésére éppen azért hivatkozva, mert akkor nem született meg a megállapodás frekvenciahasználati jogosultságának meghosszabbításáról, és az NMHH akkori magatartását a két versenytársához képest a korábbi döntések alapján lépéshátrányban lévő cég a vele szembeni diszkriminációként értékelte.
A tárgyalások újraindításához és sikeres befejezéséhez tehát az új vezetés felállása után nem kellett sok idő. Az természetesen nem baj, ha egy állami szerv gyorsan dolgozik, de sajnos ebben az esetben a sietség és az eljárás módja számos kérdést felvet.
Egyrészt a Magyar Telekom és a Telenor frekvenciahasználati jogosultságát egyszer már meghosszabbította a hírközlési hatóság, új pályázat nélkül pedig az eddig hatályos jogszabályok – jelenleg a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló 7/2011. (X. 6.) NMHH rendelet – alapján csak egyszeri meghosszabbításra lett volna lehetőség. Kérdés, hogy ez hogyan lehetséges.
Másrészt a közlemény alapján az odaítélés kiterjed azokra a frekvenciákra is, amiknél bírósági kereset alapján a frekvenciahasználatot odaítélő hatósági döntést a bíróság megsemmisítette, de azóta is használták (jogcím nélkül?) a frekvenciákat az érintett cégek. Kérdés, hogy ez hogyan lehetséges.
Harmadrészt a meghosszabbítás 2016-ig érvényes jogosultságokat is érint. Kérdés, hogy mi alapozza meg azt, hogy 2013 szeptemberében döntsön a hatóság a 2016 és 2022 közötti használatról.
Végezetül kérdés, hogy a sajátosan időzített eljárásban született-e bármilyen piacelemzés, értékbecslés, ami racionális alapját adhatta annak, hogy verseny nélkül 2022-ig nyerjenek használati jogot a jelenlegi szolgáltatók.
Ezek a kérdések most, a döntés után már könnyen megválaszolhatóak lehetnek, ha az általa kezelt közérdekű adatokat a hatóság kiadja. Ezért kikértük a mobilszolgáltatók frekvenciahasználati jogosultságainak meghosszabbításáról szóló szerződéseket és döntéseket, valamint az ezeket megalapozó piacelemzéseket, értékbecsléseket vagy más elemzéseket. Ezek nyilvánosságra kerülése ugyanis szerintünk a döntés megszületését követően már nem veszélyezteti az NMHH hatékony működését, viszont a megismerésük elengedhetetlen a nemzeti vagyonnal való felelős és törvényes gazdálkodás ellenőrizhetőségéhez.
Sepsi Tibor
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
