Újabb tanúkihallgatáson jártunk ma a BRFK SZBEO Extrémizmus Elleni Alosztályán a Brokernet elleni hackertámadásról szóló hírünk miatt. A kihallgatáson kiderült, hogy a rendőrség már két hónapja be tudott azonosítani valakit, aki azt vallotta hogy mi is tőle értesültünk az ügyről. A mi álláspontunk változatlan volt: információforrást nem fedünk fel. Ha a forrás maga elmondja a rendőrségnek, hogy ő adott nekünk információt, az az ő döntése, mi attól még bizalmasan kezeljük minden hozzánk forduló személy adatait. Abból mindenesetre, hogy némi hagyományos nyomozómunkával a rendőrség hozzá tudott jutni az általa kért információnak, világosan látszik, hogy nem volt olyan „különösen indokolt” ez az eset, ami a jelen ügyben elkerülhetetlenné tette volna az információforrás felfedésére való kötelezést és szerkesztőségi iratok lefoglalását.
A tanúmeghallgatás után visszakaptuk a nyáron lefoglalt merevlemezt, de első blikkre is amatőr módon babrált az USB portjával az informatikai szakértő. Ezt észrevételeztük, és fenntartjuk magunknak a jogot, hogy az eszköz működésképtelensége esetén kártérítést kérjünk.
Az ügyészség immár három hónapja nem bírálja el az információforrás felfedésére kötelezéssel szemben benyújtott panaszunkat. Továbbra is nagy érdeklődéssel várjuk az ügyészségi döntést arról, létezik-e újságírói forrásvédelem ma Magyarországon.
Az újságíróink lehallgatását és megfigyelését nem tudjuk megakadályozni egy izraeli kémprogrammal gátlástalankodó hatalommal szemben. A forrásaink azonban még így is...
Előfordulhat-e, hogy egy korrupciós ügy miatt 2010-ben nyomozás indul, és három évvel később a büntetőeljárásban lefoglalt számítógépekről mentett 175 gigabyte-ot...