Ingyenes hetilap közpénzzel kitömve – mennyibe kerül a Lokál az adófizetőknek?

Sem a nyomtatott, sem az online változatot nem tudjuk úgy kinyitni, hogy ne találkoznánk azonnal állami hirdetések garmadájával. A modell nem új, csak éppen a piac rendeződött át – már amennyiben piacnak lehet nevezni a közpénzek ilyen jellegű osztogatását.

 

 

Amikor tavaly áprilisban megalakult a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. (MMG), tudni lehetett, hogy a cég nem babbal fog gurigázni.

Nem is annyira Habony Árpád, mint a másik tulajdonos, Győri Tibor személye miatt. Győri a miniszterelnök legbelső köréhez tartozik: a Miniszterelnökség államtitkára volt, és hosszú ideje Orbán tanácsadója annak saját, jogi természetű ügyeiben. Győri felbukkanása az Orbán-Simicska-háború médiafrontján azt is jelezte, a pártelnök-miniszterelnök teljes erejével lesz jelen a nyilvánosságért folytatott harcban.

A Győri-Habony-tandem már a Nézőpont Zrt. megalakításánál is bizonyított, az MMG-vel a cél nyilván a Fonyó Károly érdekeltségébe tartozó Metropol vissza- vagy kiszorítása az ingyenes lapok piacáról lehetett. Azt pedig éppen a Simicska-korszak médiafinanszírozási modelljéből lehetett sejteni, hogy a térfoglalás költségeit az adófizetők állják majd.

A különbség csak annyi, hogy míg a korábbi pártpénztárnok-főoligarchának a nehéz években a párt életben tartásába invesztált tőke csak később kezdett fialni, a mostani favoritoknak már nem kell a saját vagyonukkal előre rizikózni: az állami források jellemzően vagy a megjelölt feladattal egy időben, vagy már jóval a költségek jelentkezése előtt elindulnak a kedvezményezett cég bankszámlái felé.

Az egészpályás termékfinanszírozás legkirívóbb példája korábban éppen az államihirdetés-piac új rablóinak mostani legharcosabb ostorozója, a Heti Válasz volt: 2013-ban, mikor még minden jobb volt, minden egyes eladott HV-példány költségéhez 350 forintnyi közpénzzel járult hozzá a magyar állam.

A béke arany éveiben mindenkinek bőségesen jutott a közjavakból: a most megszorongatott Metropolt kiadó MTM Metro Gratis Kft. 2012 és 2014 között 1 milliárd feletti nyereséget termelt; de a második Orbán-kormány alatt még a tizenezer példányban értékesített Heti Válasz is kitermelt 100 milliónyi eredményt.

A Lokál első száma 2015 májusában jelent meg, de az első néhány hónapban még elég visszafogottan hirdettek az állami szervezetek és az önkormányzatok. Nyár végén aztán végre megnyíltak a pénzcsapok, az egyszeri olvasó meg csak ámult, hogy a kevés új tartalommal jelentkező hetilapban egymást érik a négyoldalas Paks-, Szerencsejáték, Erzsébet-utalvány és egyéb mellékletek.

Tavaly ősszel adtuk be az első Lokállal kapcsolatos adatigénylést, idén aztán az újság archívuma alapján az elektronikus másolatokban fellelhető összes hirdetőt megkérdeztük, mit és mennyiért vásárolt a Lokált kiadó MMG-től – alább az eredmények.

A kerületi önkormányzatok milliói

Az I. kerület nem válaszolt az adatigénylésünkre, de az online verzióban számos, kifejezetten kerületi hír is található, ami pusztán újságkészítői szempontból egy ilyen felületen nehezen magyarázható. Ellentmond ugyanakkor az önkormányzattal kötött esetleges szerződés feltételezésének, hogy a Lokál programajánló menüpontja nem ad találatot a Várnegyedbe.

Szemben a II. kerülettel, amelyik nemcsak aktuális programokkal, de számos helyi érdekű hírcikkel is szerepel a Lokál online változatában. A II. kerület azt állítja, nincs szerződése Habonyékkal, így a Lokál feltehetőleg merő közszolgálati elkötelezettségből közli a kerület híreit és programjait.

Szerződött viszont a Lokállal helyi hírek megjelentetésére a III. kerület: havi két, egész oldalas megjelenésért fizetnek alkalmanként 175 ezer forintot, vagyis 2015-ben Óbuda akár 1,7 milliót is költhetett a Lokálban való megjelenésre. Talán mondanunk sem kell, a III. kerületnek van saját, minden igényt kielégítő nyomtatott és online újságja.

Nem válaszolt az adatigénylésünkre a IV. kerület, de könnyen lehet, hogy ők sem tudtak ellenállni a Lokál médiaajánlatának, az online változat ugyanis ma is számos színes hírt ad fel, ha a kerületre keresünk.

Hasonlóképp nem válaszolt az V.kerület, de élünk a gyanúperrel, hogy a helyzet hasonló, mint Újpest esetében, hiszen a Lokálnak van Belváros-nevű mutációja: a médiaajánlat szerint 50 ezer példányt terítenek az V.- VIII. kerületben. Igaz, a Lokál archívumában nem találtunk egyetlen kerületi nyugdíjast simogató Rogán-fotót sem.

Kocsis Máté viszont a karácsonyi számban kétszer is szerepel, amit megmagyarázhat, hogy az önkormányzat – ahogy ez Jakabfy Tamás adatigényléséből is kiderül – keretszerződést kötött, mely alapján a Lokálban való egész oldalas heti egyszeri megjelenésért alkalmanként nettó 362 ezer forintot fizet. Józsefváros szeptember 1-jével szerződött, vagyis tavaly 7,8 milliót hagyhatott a Lokálnál – ha a tavaly kötött szerződés érvényben marad, és továbbra is lesz a Lokál minden lapszámában kerületi melléklet, akkor 2016-ban a józsefvárosiak 22 milliót tesznek Habonyék kasszájába – persze ebben az esetben is teljesen fölöslegesen, hiszen a kerületnek van saját újságja.

Nem szerződött viszont a Lokállal Terézváros, szemben a szomszédos Erzsébetvárossal: Vattamány Zsolt polgármester nem sajnált 2,5 millió forintot a Lokálban való tíz alkalmas megjelenésre.

Nem költ a Lokálra Ferencváros sem, míg a fideszes vezetésű Kőbánya (X. kerület) esetében bizonytalan a dolog, mivel egyelőre nem kaptunk választ vonatkozó adatigénylésünkre.

Jellemzően négy oldalas kerületi melléklettel jelentkezik a XI. kerületben a Lokál – dacára annak, hogy a kerületnek saját, a Lokálnál jóval igényesebb kivitelű, kéthetente 80 ezer példányban megjelenő saját lapja van. A kerülettől kapott, 2015-re vonatkozó szerződés szerint viszont csak fél oldalas megjelenésre szerződtek, alkalmanként 270 ezer forintért. Akárhogyis, a szerződés alapján tavaly 2,4 millióval járulhatott hozzá a XI. kerület a Lokál-projekt sikeréhez.

Nem szerződött Habonyékkal a Pokorni Zoltán vezette XII. kerület. Kevésbé meglepő, hogy sem a szoci fellegvár XIII., sem a poszt-Papcsák korszakot élő Zugló nem tartott igényt a Lokálra. Akárcsak a DK-színekben politizáló XV. kerületi polgármester, Hajdú László sem.

Különös, de a Fideszes vezetésű XVI. kerület sem szerződött a Lokállal, a XVII. pedig nem válaszolt az adatigénylésre. Telefonos megkeresésünkre azt mondták, nem hirdetnek a Lokálban. Csepel, azaz a XXI. kerület augusztus közepétől 15 megjelenésért vállalta 2,17 millió forint fizetését – a többi budapesti kerület kihagyta a Lokál-lehetőséget.

„A Fővárosi Önkormányzatnak nincs szerződése a Lokál című hetilappal” – áll a fővárosi főjegyzőtől kapott tájékoztatásban, a Lokál mégis rendszeresen jelentkezik budapesti melléklettel.

Vajon milyen alapon dőlt el, hogy melyik kerület szerződik a huszonháromból? Milyen előnyöket remélnek a szerződő polgármesterek? Számos nyitott kérdés van a Lokál-szerződések körül, de a leginkább kínzó, hogy egyáltalán miért fizetett például a VII. és a VIII. kerület lapszámonként 600 ezer forintot azért a szolgáltatásért, amit a kerületek többsége a kapott információk szerint megkapott ingyen?

Állami százmilliók

A Lokálban található hirdetések zöme állami szervezeteket reklámoz, illetve az aktuális állami propagandát tolja. Rendszeres hirdetője a lapnak például az EMMI – igaz, konkrét számokkal nem tudtak szolgálni, mondván, keretszerződés alapján az Egyesült Reklám Konzorcium intézi a megrendelést, a minisztériumnak fogalma nincs a konkrét összegről.

A Gazdasági Versenyhivatal nettó 990 ezer forintot hagyott tavaly a Lokálnál. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt állítja, nem kötött szerződést a Modern Mediával – ehhez képest minden számban legalább egy, de inkább két oldalon szembesülünk a fokozódó terrorveszéllyel, vagy éppen a gyerekvállalás boldogságával.

Őszintébbnek tűnik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. válasza, miszerint tavaly nettó 1,4 millióért két alkalommal jelentek meg a lapban. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 7,9 millió forintot fizetett a Modern Mediának 5 nyomtatott Lokál megjelenésért és két videó-interjúért. Az árért Vállalkozó vállalta továbbá „2db egyéb interjú megjelentetését a 888.hu oldalon.”

Az igazán delikát szerződéseket az Operettszínház és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) kötötték. Az Operett 9 megjelenésre, összesen 17,3 millióért szerződött az MMG-vel. Fizetni viszont nem kellett, mert az egészet megoldották barterben: ennek része volt például 120 fő meghívása a Sybill cimű produkció premier előtti előadására, és az azt követő fogadásra.

A BGYH is barterrel rendezte a számlát: az egyszeri féloldalas Lokál-hirdetésért 50-50 Széchenyi-, illetve Gellért-belépőt adtak az MMG-nek.

Ennél sokkal problémásabb a Szerencsejáték Zrt, a Magyar Villamos Művek (MVM), az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szerepe a Lokál (és a 888.hu) finanszírozásában.

Ezek a kizárólagos állami tulajdonban lévő szervezetek egytől-egyig azt állítják, nincsenek szerződéses viszonyban az MMG-vel. Csakhogy a tavalyi Lokál-számok közt nem találni egyet sem, amelyikben ne lenne például legalább egy egész oldalas Szerencsejáték-hirdetés, de vadul reklámozza a Lokálban az Erzsébet-utalványt az MNÜA, Paksot a Paksi Atomerőmű sat.

A megoldás nyilván az ügynökséggel kötött keretszerződésekben rejlik: a Szerencsejáték Zrt. például valóban nem szerződött közvetlenül a Modern Media Grouppal a Lokálban történő reklámozásra, ahogy ezt Jakabfy Tamás közérdekű adatigénylésére válaszként írták.

A cég honlapján, a közbeszerzések között sem találtunk az MMG-vel kötött megállapodást, találtunk azonban a 2015. július 2. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó médiatervezési- és vásárlási keretszerződést (PDF), amelyet a Young & Partnersszel kötöttek 2,8 milliárd forint értékben.

Vagyis a lokálos megjelenéseket az ügynökség a keretszerződés terhére finanszírozza – egyelőre nem ismert értékben. Nyilván hasonló a helyzet azon hirdetők esetében, amelyek ugyanígy azt állítják, nem szerződtek Habonyékkal, miközben tíz-, vagy akár százmilliós értékben jelentek meg a hirdetéseik a Lokálban.

Mint például a Paksi Atomerőmű Zrt. A velünk párhuzamosan kutakodó Jakabfy Tamás Lokál-szerződésre vonatkozó adatkérésére azt válaszolták, nincs ilyen, pont. („… az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nincs kapcsolatban a Modern Media Group Zrt.-vel.”) Pedig volt olyan Lokál-szám, amelyben négyoldalas Paks-hirdetést találtunk. És valóban: egy korábbi adatigénylésünkre az atomerőmű elküldte a „Paks 40”-kampány költségeit tartalmazó listát. Ebből az derül ki, hogy az erőmű négy lapszámban való megjelenésért összesen 49,7 millió forintot fizetett ki az MMG-nek.

Mégis mennyi?

Ezek alapján, hogy reális képet kapjunk arról, mennyi közpénzt emészt fel a Győri-Habony médiaprojekt Lokál-üzletága, kénytelenek voltunk megbecsülni azoknak a szerződéseknek az értékét, amelyek alapján a fent emlegetett titkolózó állami szervezetek hirdetnek Habonyék ingyenes lapjában.

Ezek a becsült értékek nyilvánvalóan nem jelentik azt, hogy ténylegesen ennyi pénz folyt volna be az adott hirdetések után az MMG-hez, de az adatszolgáltatástól elzárkózó reklámozók esetében csak így lehet (legalább nagyságrendileg) belőni, hogy mennyivel járulhattak hozzá az MMG üzleti sikeréhez.

Végignéztük a Lokálon tárolt online változat összes lapszámát, és kigyűjtöttük valamennyi, közpénzből finanszírozott hirdetést. Figyelembe vettük a hirdetés méretét és a megjelenések számát, majd háromféle egységárral számoltunk.

A legalacsonyabbat a Garantiqa által szerződött ár jelenti: bruttó 899 000 forint egyszeri, egész oldalas megjelenésért. Ugyanakkor ezt nyilván nem reális egységárként kezelni, hiszen Paks például ennek az árnak a hatszorosáért szerződött. A legmagasabb egységárat éppen ebből, a Paks-hirdetések árából képeztük, ez 4 944 061 forint egy egész oldalas hirdetés egyszeri megjelentetéséért. A kettő közti középérték lett a harmadik egységár. (Külön érdekesség, hogy a „Paks-ár” a listaárnál csak 5 százalékkal alacsonyabb, vagyis az erőmű úgy költött el 50 milliót, hogy lényegében nem kapott kedvezményt.)

A lenti táblázatban feltüntettünk minden megszerzett és becsült adatot:

 

 

Persze ez az öt hónap alatt összegyűjtögethetett 200 ~ 600 millió még messze van attól a 6,3 milliárd forinttól, amit a második Orbán-kormány alatt kapott a Metropol (2012-ben  a napilapokban abszolvált állami reklámköltések 49 százaléka landolt a Metropolnál, a hetilap-szegmensben 20 százalék a Heti Válasznak jutott.)

A Lokál valódi teljesítményét majd május végén, a lapot kiadó MMG gazdasági eredményeinek nyilvánosságra kerülésekor látjuk – akkor kiderül az is, mekkorát ütött a Metropol nyereségességén az alig burkolt állami finanszírozás elvesztése.

Becker András – D. Kovács Ildikó

 Ha tetszett a cikk, szavazz a KIMITTUD közadatigénylő rendszerre a Sozial Marie pályázaton!

– Kattints erre a linkre,
– Add meg az email címed,
– Kattints a visszaigazoló emailre,
– Ha véletlenül nem találod, keresd a SPAM mappában.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Az Átlátszón nincsenek közpénzes reklámok.