Feljelentésre készül költségvetési csalást gyanítva az állami Magyar Posta Zrt. objektumait őrző féltucatnyi vagyonőr – foglalkoztatási viszonyaik kétesebbek nem is lehetnének: többüket pár év alatt 9-10 cégecske is foglalkoztatta, csak remélik, hogy a járulékaikat rendben fizették, bár sok az aggasztó jel. A piramis csúcsán a posta-érdekeltség JNT Security, amelybe nemrégiben fektettek be Spéder Zoltán kormány-közeli pénzemberhez köthető cégek. A JNT alvállalkozója Pintér Sándor belügyminiszter korábbi vállalkozása, a Pintértől ma sem távoli Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.
A vanuatu-beli (korábban: Új-Hebridák) Charlie Kalopungit az oknyomozó újságírók nemzetközi konzorciuma (ICIJ) is számon tartja, mint offshore-lovagot. Az azonban, hogy Kalopungi kézen-közön a magyar államnak is dolgozott, még az ICIJ offshore-adatbázisában sem szerepelt eddig. A vanuatui üzletember cége cégének a cége a Magyar Posta egyik telepén dolgozó vagyonőröket foglalkoztott, amíg tönkre nem ment.
A Magyar Postának amúgy közvetett feles tulajdona van egy nagy biztonsági vállalkozásban – a JNT Security Kft. 5,5 milliárd forint árbevétellel, 117 milliós nyereséggel büszkélkedhet és most készül részvénytársasággá alakulni. Személyi őrzésben alvállalkozó segíti a JNT munkáját: a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) Pintér Sándor belügyminiszter 2010-es miniszteri kinevezése előttig a tárcavezető érdekeltsége volt, jelenlegi közvetett tulajdonosa Pintér két régi üzlettársa, Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter.
Hogy az állam-közeli nagyágyúk tudják-e pontosan, mekkora a káosz a „technológiai sor” végén, az nem bizonyos. Érdeklődésünkre mindenesetre a JNT-nél azt közölték, hogy elvárják alvállalkozójuktól a jogszabályok betartását, s hasonlóképpen a CBSZ is úgy fogalmazott érdeklődésünkre: betartják és betartatják a normákat.
A vagyonőrök – elmondásuk szerint – 400-500 forintos nettó órabérért robotolnak, miközben a közbeszerzésen megajánlható legalacsonyabb rezsióradíj 1929 forint – igaz, ez egy idén tavasztól hatályos szabály, ami az új szerződésekre vonatkozik. A JNT jelenlegi vállalási árát lapzártánkig nem árulták el az illetékesek (nem hivatalos információk szerint közel van a törvényi rezsióradíjhoz), igaz, a JNT-nek a Postától, mint tulajdonosától kapott munkája nem közbeszerzésköteles.
A dolgozókat egyik cég adja át a másiknak, s a foglalkoztatók bejáratott lecserélése nyomán a dolgozók abban sem lehetnek biztosak, hogy a társadalombiztosításukkal minden rendben. Néhányan megelégelték mindezt, és az ügyészséghez terveznek fordulni.
Sem a postai biztonsági cégtől, sem a Civiltől nem sikerült kitudnunk, hogy a JNT-CBSZ alvállalkozói sor hogyan folytatódik: ki a következő láncszem (láncszemek), ki a sorozat végén lévő kétes megbízhatóságú cégek közvetlen megbízója. E tekintetben maguk az őrök sem tudtak segíteni: elmondásuk szerint ők sem látták át a rendszert, a lényeg az volt a számukra, hogy a fizetésüket kézhez kapják. A CBSZ-tulajdonú Pajzs 07 Zrt. honlapján mindenesetre a referenciák között szerepel a Magyar Posta.
Ukrainian Trust Aucklandben
A Kalopungi-féle példa érzékelteti a viszonyokat. Az offshore-lovag érdekeltségében álló Új-zélandi Urkainian Trust Ltd. volt az egyetlen tulajdonosa a szintén Aucklandban bejegyzett, de az ottani cégnyilvántartásból már törölt, egy mexikói és egy Új-zélandi menedzser által irányított Analytic Partner Ltd.-nek, a budapesti Gyémánt Hungary 2010 Kft. egyetlen tagjának.
A tavaly óta kényszertörlési eljárás alatt álló Gyémánt Hungary budapesti vagyonőröket foglalkoztatott, egyikük – a munkáltató által nem szignált – 2011. márciusi kilépő fizetési jegyzéke az Átlátszó birtokába került. Az illető a Magyar Posta Zrt. Egressy úti központi jármű-üzeménél dolgozik – 2009 óta folyamatosan, tudomásunk szerint jelenleg is.
A Gyémánt Hungary a harmadik munkáltatója volt ezen a telepen 2010-2011-ben, azóta a hetedik (összesen a tizedik) kis kft-nek dolgozik a papírforma szerint.
A jelenlegi munkáltatója, amely idén március óta foglalkoztatja őt, 2014 augusztusában alakult, abban az évben nulla forint árbevételt termelt. De legalább létezik, ellentétben a vagyonőr korábbi foglalkoztatóinak többségével. Az első hét cég ugyanis vagy felszámolás után szűnt meg, vagy felszámolás, esetleg kényszertörlés alatt áll (a 8-9-10-es sorszámúak papíron működnek, a 8-9-es ugyanazon a budapesti címen).
A foglalkoztatási káoszt mutatja egy, az Átlátszó birtokában lévő szerződés is, amelyben az őr 2012 júniusában engedményezi a Controll Biztonsági Irodával szembeni elmaradt munkabér-követelését, 153 ezer 600 forintot a Pajzs 07 Zrt.-re. A Controll sem tényleges foglalkoztató volt – derül ki az iratokból -, hanem alvállalkozóval (más papírok tanúsága szerint ekkor az abonyi Perfect Team Trade Kft.-vel) dolgoztatott.
Jelenleg a Controll kényszertölés alatt áll, a Perfect Team-et pedig már felszámolták.
Az őr esete nem egyedi, az Átlátszó több, szintén a Magyar Posta objektumait őrző kollégája papírjaiból győződhetett meg erről. Akad vagyonőr, akinek például komoly oka van aggódni: az illető 2013 decemberében kapott egy papírt a budapesti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságáról, miszerint az igazgatóság nyilvántartása szerint 2012 decembere óta nincsen bejelentett munkahelye, biztosítása; az utolsó foglalkoztatója a hivatalos adatbázis szerint szintén a Perfect Team volt.
Ezt a férfit 2007 óta összesen 13 cég foglalkoztatta – az elmúlt években volt néhány hónapot munkanélküli segélyen is -, miközben, amikor állásban volt, ő sem „mozdult ki” az Egressy útról. Ráadásul a birtokunkban lévő munkaszerződések szerint a nyugdíjigazgatóság-féle 2012-es záró dátum után még két munkáltatója is volt, történetesen szintén ugyanaz, mint az előző példában szereplő őré.
Ha még lehet, fokozza a káoszt, hogy a vagyonőr a nyugdíjbiztosítás rendszerében már nem szereplő évre, 2013-ra módosított adóbevallást tett tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatán, ahol úgy tűnt, minden rendben a foglalkoztatásával.
Hasonló a helyzet egy következő vagyonőrrel, akinek társadalombiztosítási igazolványában 2010-es az utolsó bejegyzés – ekkor a 2013-ban kényszertörölt No Fational Group Kft. foglalkoztatta őt, szintén az Egressy úti postai járműtelepen. A nyugdíjbiztosítótól ennél biztatóbb igazolást kapott tavaly, méghozzá kísértetiesen hasonlót munkatársáéhoz: az állami nyilvántartásban 2012 végéig szerepelt, utoljára a Perfect Team foglalkoztatottjaként.
Káosz, Fuccs, Lúzer és társaik
Most információink szerint az érintett vagyonőrök, összesen féltucatnyian feljelentést terveznek költségvetési csalás gyanúja miatt – attól tartva, hogy a rendre megszűnő cégecskék nem fizették utánuk a közterheket.
A foglalkoztatott a legtöbb esetben maga sem tudta, hogy éppen munkaerő-kölcsönzőnek vagy vagyonőr cégnek dolgozik. A szervezettségre utal ugyanakkor, hogy a nevük elhallgatását kérő vagyonőrök három személyt neveztek meg, aki főnökként eljárt, utasította őket, bárki is volt papíron a foglalkoztató – egyikük a már említett Controll Biztonsági Iroda társtulajdonosa, a többiek nem lelhetőek fel nyilvános adatbázisokban.
A cégek tulajdonosai között nem látni átfedést, feltűnően sok ugyanakkor az ukrán állampolgár a soraikban. Az egyik érintett cég, a mára a beszédes Sokasara Nyilas néven futó Pleff Security Kft. tulajdonosa, a turai Erdélyi József főállású fantomnak tűnik: száznál is több bedőlt vállalkozás van a nevén, köztük olyan sokat mondó elnevezésűek, mint például Káosz, Fuccs, Fiaskó, Lúzer és Bedőlt.
A kaotikus foglalkoztatási módszer nem kizárólag vagyonőri piac sajátja: hasonló rendszer épült ki a NAV közlése szerint például takarító cégeknél is, a lényeg, hogy a nagy létszámú gárdát igénylő területen tevékenykedő társaságok munkaerő-kölcsönzéssel manipulálva kerülik el a járulékfizetést.
A média több hasonló szervezetről számolt be – például itt és itt -, az egyik ilyen banda bűnbánó tagja pedig az Átlátszónak leplezte le a módszert:
MagyarLeaks: Korrupt rendőrök fedezték a járulékcsaló bűnszervezetet?
Évek óta zavartalanul működhetett egy járulékcsalásra specializálódott céghálózat, amely milliárdokkal károsította meg a költségvetést. Az atlatszo.hu birtokába került a banda egyik kiugrott tagjának vallomása, aki azt állítja, rendőri segítséggel működött a bűnszervezet. Tovább a teljes cikkre.
Ahhoz képest azonban, hogy a rendszer láthatóan évek – a most bemutatott rendszer például 5-6 éve bizonyosan – olajozottan működik, a hatóságok mintha csak az elmúlt hónapokban figyeltek volna föl az esetekre, jogerős ítélet például még nem született.
Polgári perre ugyanakkor mentek már vagyonőrök más esetekben is – egy ilyen ügyről az Index számolt be részletesen. Itt történetesen szintén a CBSZ Zrt. áttekinthetetlen alvállalkozói rendszere a per tárgya: a vagyonőr nem tudja kitől követelni elmaradt bérét, a 2008-ban indult procedúra jelenleg megismételt elsőfokú eljárásban zajlik.
Az Átlátszó által megtekintett iratok tanúsága szerint egyébként az egyik Egressy úti bedolgozó is a NAV látókörébe került: a kényszertörlés alatt álló pándi Dorongsec Kft. ügyében több biztonságist is idéztek tanúvallomást tenni.
A pénzszállítás államosítása?
A JNT 1999-ben postabankos ingatlancégként alakult (innen az elnevezés: JNT, azaz József Nádor tér, ami az egykori Postabank-központra utal), a Magyar Posta 2000-ben lett kizárólagos tulajdonos, a cég 2003-ban váltott profilt és lett „security”.
Addig a Posta egy másik őrzésvédelmi, kérdéseket felvető ügyben volt nyakig benne: az első Orbán-kormány idején a Posta Földi László egykori hírszerzőtiszt Defend Security Kft.-jével dolgoztatott, majd be is szállt a zsíros állami megrendelések dacára anyagi gondokkal küzdő biztonsági cégbe.
A Defend 2007-ben végelszámolással megszűnt, s éppen a reaktivált JNT vette át az eszközeit, köztük a pénzszállítóit és készpénzfeldolgozóját. Kapcsolata a CBSZ-szel nem új keletű, már a kétezres évek elején is alvállalkozói viszony volt közöttük. Sőt, a biztonságpiaci pletykák egy időben arról is szóltak, hogy az ekkor még 100 százalékban Pintér-cég érdeklődést mutatna akár beszállni is a postai biztonsági cégbe.
Ekkoriban – az árokbetemetéssel sokkoló Medgyessy-kormány idején, 2004-ben – történt, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tőkeemeléssel átmeneti tulajdont szerzett a volt/későbbi belügyminiszter cégében – nem kis politikai megütközést váltva ki mindkét oldalon.
Ebben az időben került a cég igazgatóságába a jelenlegi résztulajdonos Szabó Péter volt rendőr dandártábornok, az akkori belső elhárítás, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata korábbi vezetője – ő arról ismert a bűnügyi hírek olvasói előtt, hogy halálos balesetet okozó ittas vezetése nyomán távozott a testületből.
CBSZ-beli tulajdonostársa, Tölgyesi Vilmos neve a BKV-ügyben bukkant fel: egyik kedvezményezettje annak végkielégítési gyakorlatnak, amely nyomán több volt kollégája is bíróság elé került az úgynevezett Hagyó-ügyben. Tölgyesi volt műszaki igazgatóként 69 milliót zsebelt be a közlekedési vállalattól.
A JNT fő bevételi forrása jelenleg is a készpénzszállítás és -feldolgozás. Olyannyira, hogy hivatalosan meg nem erősített piaci hírek szerint rá is erősítenének: valamiféle „nemzeti készpénz-logisztikai központ” terve körvonalazódik a JNT-ben információink szerint.
Csakhogy ilyesmire a jegybank is képes – márpedig a tét nem kicsi, tavalyi adatok szerint az ország havi készpénzállománya 3400 milliárd forintot tett ki, s ennek az összegnek tetemes része az állami-önkormányzati érdekeltségeknél forog (például a Postán keresztül), a haszon pár ezrelékes jutalékért is szép summa.
Mindehhez azonban alighanem lenne pár szava az Orbán Viktor miniszterelnök „jobb keze”, Matolcsy György vezette jegybanknak is, ahol a készpénz-logisztikáért történetesen egy volt JNT-s szakember, Mádi László a felelős. Mádi ismertebb volt ugyanakkor politikusként: a Fidesz országgyűlési képviselője volt, pártkarrierjének az vetett végett, hogy kampányidőszakban az ingatlanadó lehetősége mellett érvelt.
Nem elhanyagolhatóak az erők a JNT-s oldalon sem: az addig közvetlenül tulajdonos Magyar Posta tavaly kiszállt a kft-ből, utóda a Posta-tulajdonú vagyonkezelő cég lett. Idén márciusban két új tulajdonos is beszállt: tíz százalékot szerzett a biztonsági cégben az FHB Nyrt., negyvenet pedig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – a vételárat a felek üzleti titokként kezelik.
A háttérben az oligarchacsere óta első számú kormány-közeli pénzügyi guruvá emelkedő milliárdos üzletember, Spéder Zoltán FHB-elnök személye sejlik föl: a Posta jelenlegi menedzsmentjében felülreprezentáltak ex-FHB-sok, a bank stratégiai partnere a Magyar Postának, miközben a pénzügyi életben nyílt titok Spéder ötletgazdai szerepe a takarékszövetkezeti rendszer átalakításában.
Ilyen körülmények között a legrosszabbkor jönne a JNT-nek a vagyonőrök feljelentése, különösen, hogy éppen csak hogy lecsendesedtek a kedélyek a pénzszállítók sztrájkkal nyomatékosított bérharca után. A vagyonőri alvállalkozói rendszert firtató kérdéseinkre a Magyar Postánál mindenesetre azt válaszolták:
„az alvállalkozótól is elvárjuk a jogszabályok maradéktalan betartását, de ennek ellenőrzése nem a JNT, hanem a hatóságok feladata”, s azt is hozzáfűzték: „a CBSZ által esetlegesen bevont alvállalkozói körre vonatkozó sajtókérdések megválaszolása nem a Magyar Posta, és nem a JNT kompetenciája”.
A parádésan prosperáló – tavaly 11,2 milliárd forint árbevétel mellett 1,5 milliárdos profitot termelt, s 310 milliós osztalékot fialt – egykori Pintér-cégnél alapvetően biztonsági okokkal indokolták a szűkszavúságot. Szó szerint ezt a választ küldték érdeklődésünkre:
„Helytállóak azon ismeretei, miszerint a Civil Zrt. és a JNT Security Kft. szerződéses viszonyban állnak. Tájékoztatom, hogy a vagyonvédelem alapvetően egy bizalmon alapuló tevékenység, amelyben – túl a szerződéses jogviszonyon – biztonsági érdekek is érvényesülnek. A Civil Zrt. a mindenkori törvényeknek megfelelően működik és betart, vagy ha szükséges, betartat minden jogszabályt. A fentiekben meghatározottaknak megfelelően a szerződés tényéről igen, a részleteiről csupán azon szervezeteknek adható tájékoztatás, amelyre a törvény felhatalmazást ad”.
Rádi Antónia
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1120 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
A Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb tenderét húzták be Balásy Gyula cégei, de az nem nyilvános, hogy mennyi közpénzt kapnak.
Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak.
Bár az EKEIDR lincence ingyenes, több száz állami cégnek saját forrásból kell állnia a bevezetésével és fenntartásával járó költségeket.
A Gyenes Resort Kft.-nek mindig csak annyi bevétele volt, amennyi bérleti díjat a pénzügyminiszter családja fizetett egy évben.
