Jogvégzett szurkolója miatt bukhatja a vénaszkennert a Fradi

Nem biztos hogy kiállja az alkotmányosság próbáját az FTC új stadionjának beléptető rendszere. Ugyanis vénát szkennelt, majd panaszt tett az Alkotmánybíróságon egy fradista jogász az ellen, hogy biometrikus adatokat gyűjt a belépéshez a klub. Az indítványozó szurkoló azzal érvelt, hogy a Fradi, ha tényleg akarná, az eddigi rendszerrel is ki tudná szűrni a nemkívánatos elemeket. Az ultrák szerint Kubatov Gábor klubelnöktől származott a Csányi Sándor MLSZ-elnök elleni tüntetés ötlete, amiből rendőrségi ügy lett.

A múlt héten fújt visszavonulót szurkolóikártya-ügyben a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ): eltörölte a kártya kötelező használatát az NB I.-es számára. Egy klub volt, amely határozottan kijelentette, továbbra is csak kártyával lehet a meccseire menni: a szurkolóival évek óta külön meccset vívó Fradi.

>> A szurkolói kártya bukása: összedőlőben a MLSZ-es kártyavár

Ennek ellenére fennáll azonban a lehetősége, hogy mégis meg kell válnia a vénaszkennertől a klubnak. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz ugyanis a Sporttörvény azon szakaszai alaptörvény-elleneségének a megállapítását és megsemmisítését kérte, amelyben – egy tavaly nyári módosítással – megteremtették a biometrikus adatok gyűjtésének lehetőségét a futballstadionokba való belépéskor.

Meg kell jegyezni, már a törvénymódosítás időpontja is érdekes volt: előbb bejelentették a szurkolóknak a vénaszkennert, majd néhány nappal később került be a jogszabályba ennek a törvényi lehetősége.

Nincs más lehetőség, csak az Alkotmánybíróság

Az alkotmányjogi panasz előterjesztője szerint a rendelkezések az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, a VI. cikk (4) bekezdése szerinti magánszféra védelméhez való jogot, valamint az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti információs önrendelkezési jogot sértik.

Az indítványozó azzal indokolta beadványát, hogy személyes érintettje az alapjog-sérelemnek, mivel regisztrált szurkolója a Ferencvárosnak, és az új stadionba érvényes szurkolói kártya kiváltásakor megadta személyes adatait (név, lakcím, születési dátum, képmás) és a vénalenyomatot. És mivel a sérelmezett jogsértéssel szemben érdemi jogorvoslatra nincs mód, mert az adatkezelést törvény írja elő, ezért az alkotmánybírósági panasz az egyetlen lehetősége.

Úgy érvelt, a panasz alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést érintett, mert a

„vénalenyomat kötelező rögzítése ugyanis egy szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást valósít meg, ami mögött az az elképzelés állhat, hogy a biztonságra törekvés bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá tesz”

A panasz szerint a jogsérelmet a sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/A. § (2) bekezdése okozza, amely szerint

„a szervező jogosult – a klubkártya tulajdonosa személyazonosítása céljából – a klubkártya tizennegyedik életévét betöltött tulajdonosának képmásából, ujjnyomatából, íriszképéből vagy vénalenyomatából (a továbbiakban együtt: biometrikus adat) generált, vissza nem fejthető alfanumerikus kódot (a továbbiakban: biometrikus sablon) kezelni”

A jogsérelmet előidézi a 72/A. § (4) bekezdésének b) pontja is, amely szerint

„a (2) bekezdésben meghatározott esetben a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát úgy ellenőrizheti, hogy a belépőjegy vagy a bérlet birtokosa biometrikus adatát rögzíti, abból biometrikus sablont képez és azt összeveti a klubkártya tulajdonosa szervező által nyilvántartott biometrikus sablonjával”

A panasz megemlíti még a 72/B § (2) bekezdés e) pontját, a 72/B § (3) bekezdés a) és b) pontját is.

Megfelelő garanciák híján

A magánszféra védelméhez való jogát és az információs önrendelkezéshez való jogot a sérelmezett szabályok azért sértik, mert szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák az említett jogokat. Alapvető jog pedig más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

A panasz szerint már eleve nem felel meg az alapjog korlátozásához előírt törvényi feltételeknek az, hogy a biometrikus adatok kezelését a sporttörvény szabályozza. Továbbá az alapjog sérelme csak akkor elfogadható, ha a korlátozás, illetve az adatkezelés megfelelő garanciáit is rögzíti a törvény. Ez a feltétel az indítványozó szerint nem teljesül, mert olyan módon teszi lehetővé a biometrikus adatok rögzítését, amely nem biztosítja az érintett számára a személyes adatai feletti rendelkezést.

„A megfelelő garanciák hiánya idézhette elő, hogy a törvény rendelkezései alapján a lehető legszigorúbb biztonsági intézkedést vezették be, mely súlyosabb korlátozást jelent az érintett jogokra nézve, mint az szükséges és arányos lenne. Mindebből az következik, hogy a vénalenyomatból, ami biometrikus adat képez a rendszer egy sablont, ami nem biometrikus, de személyes adat. És még abban az esetben is, ha a vénalenyomatot nem őrzik meg, hanem azonnal törlik, az abból képzett sablont a szurkoló birtokában lévő kártyán lenne jogszerű tárolni” – áll az indítványban.

A panasz felidézi, hogy a futballklubok maguk dönthetnek arról, hogy milyen azonosítási rendszert alkalmaznak, az FTC egyedüliként választotta a biometrikus adatok rögzítését. Mint ismert, a Fradinál korábban is volt szurkolói kártya, az fényképes azonosítással működött. A klub álláspontja szerint azonban ez nem volt alkalmas a stadionba lépők azonosítására, mert a kártya és a kártyán szereplő kép olyan rossz minőségű volt, valamint a beléptetéshez használt biztonsági emberek létszáma sem volt megfelelő.

„Erre tekintettel pedig a képi minőség javítása vagy a biztonsági emberek megfelelő létszámának biztosítása helyett a klub 900 millió forintos biztonsági rendszert épített ki, amellyel a sportról szóló törvény adta lehetőségek közül a lehető legszigorúbb verziót léptette életbe” – áll az indítványban.

Máshogy is lehetne?

Azt az indítványozó is elismeri, hogy a futballmeccsekre való belépés során legitim célnak tekinthető a bűncselekmények megakadályozása és üldözése érdekében a mérkőzésre látogatók személyazonosítása. Az indítvány szerint azonban az FTC stadionjában alkalmazott vénaszkenneres megoldás nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világon is példa nélkülinek mondható sportrendezvények esetében.

Az indítvány szerint a többi magyar klub gyakorlata, valamint a jogszabályt támogató országgyűlési képviselők által emlegetett nyugat-európai példák is azt mutatják, hogy a nézőtéri rendbontások enyhébb intézkedésekkel, alapvetően a nézőteret pásztázó kamerákkal is elkerülhetőek. A szükségességi és arányossági feltételeknek az érvelés szerint nem felel meg a vénaszkenner alkalmazását lehetővé tévő adatkezelési szabályozás, mert biometrikus adatok nélkül, enyhébb alapjog korlátozások mellett is biztosítható a stadionokban a rend.

„Jelen esetben ugyanis nem indokolja rendkívüli bűncselekmények vagy egyéb rendbontások elkövetésének nagy száma sem az ilyen speciális beavatkozás szükségességét, így tehát a többség békés szórakozását aránytalanul korlátozza egy valójában kisebb létszámú rendbontó rétegre való hivatkozás. A rendbontók és az esetlegesen már kitiltott szurkolók kiszűrésének elmaradását pedig sokkal inkább a sportlétesítményt üzemeltetők saját korábbi rendfenntartásbeli hiányosságai okozhatták, melyre hivatkozni utólag rendkívül visszás következményekhez vezetne (kvázi saját korábbi felróható magatartásukra hivatkoznak a biztonságért felelős intézmények annak érdekében, hogy aránytalan és szükségtelenül széleskörű ellenőrzési jogosítványokat szerezhessenek).”

A panasztevő mindezek miatt kezdeményezte, hogy

„a garanciák hiányából és az aránytalanságból fakadóan az Alkotmánybíróság semmisítse meg a vénaszkenner alkalmazását és az ujjnyomat, íriszkép vagy vénalenyomat tárolását lehetővé tevő szabályokat”

Bérlettel sem ment ki sokszor

Sikerült elérnünk az indítványt tévő jogászt, aki, akárcsak az alkotmánybírósági eljárásban, szeretne továbbra is anonim maradni. Gyerekkora óta jár a Fradi meccseire, fiatalon ő is kapu mögött szurkolt, szurkolói csoportnak is a tagja volt, de nem sorolható az ultrák közé. Maga is szkennelt tavaly nyáron, hogy ott lehessen az új stadionban is a meccseken.

„Még bérletet is vettem, de összesen öt meccsen voltam a szezonban. Egy idő után azt vettem észre, hogy a körülöttünk lévők, akik lehet, hogy a gyerekükkel, barátnőjükkel jöttek ki, nosztalgiázni kezdtek, hogy régen milyen volt a hangulat egy Fradi-meccsen. Magamon pedig azt, hogy egy meccs után nem feldobva, örülve a mostanában jól játszó Fradinak, hanem lehangolódva mentem ki a stadionból. És az sem igaz, hogy nagyobb lenne a biztonságérzetünk attól, hogy nincsenek ultrák, és trágárságból sem lett kevesebb, azt ilyen módszerekkel nem lehet eltüntetni.”

Arról, hogy miért vágott bele az alkotmányjogi panaszba, azt mondta, ő jogász, ezzel tud hozzájárulni ahhoz, hogy újra a régi legyen a hangulat a stadionban. A barátai is bíztatták, és megkereste a TASZ-t, hogy nyújtson segítséget az eljárásban.

Minden marad a régiben

A panasztevő jogász úgy látja, a Fradi-tábor volt az, amelyik évek óta együtt élt a regisztrációval, a szurkolói kártyával, amit más kluboknál csak tavaly vezettek be.

„Aki ennél szigorúbb rendszert akar, annak már mások a motivációi, más a célja. Egyértelmű volt előre, hogy az ultrákat ki fogja akasztani a vénaszkenner. A Ferencváros vezetése őket akarja kiszorítani a stadionból. A mostani angol mintára formált, színházias hangulatot szeretnének a stadionban. Kubatovék egyszerűen nem szeretik azt a közeget, ami a Fradit Fradivá tette: azt a szenvedélyes, görögtüzes, füstbombás hangulatot. Nekik is valamilyen középosztály kellene a nézőtérre, csakhogy nem jó a helyzetértékelés. Óriási hiba volt, amit tettek: Magyarországon ki lehet tenni nekik nem tetsző szurkolókat a stadionból, mert nem mennek bele ilyen jogkorlátozásba. De mivel ilyen a focink, ezért nem fog helyettük jönni más, akkor sem ha celebek lépnek fel a félidőben. Viszont óriási károkat lehet okozni hosszú távon azzal, hogy annak a maradék lelkes szurkolónak is elveszik a kedvét a meccsre járástól, akik egyébként hóban-fagyban kitartottak a csapat mellett. Méghozzá már akkor is, amikor Kubatov még csak nem is sejtette, hogy egyszer mekkora fradista lesz.”

Ahogy a beadványban is hangsúlyozta, a rend biztosítását a fényképes kártyával is meg lehetett volna oldani – ha akarták volna. Hiteltelennek nevezte a klub hivatkozását a biztonságra, tekintve, hogy börtönviselt emberek is szerepet kaptak a meccsek biztosításában. Azzal azonban ő is egyetért, hogy valamilyen adatot meg kell adni a stadionokba való bejutáshoz. Kell valamilyen azonosítás, ami átmegy a szükségesség és arányosság próbáján.

A panasz sorsáról a jogász azt mondta, hogy létezik pozitív forgatókönyv, amelyben az AB kimondja a vénaszkenner alkotmányellenességét, a Fradi vezetése pedig visszalép, és a tábor azonnal bemegy a stadionba. Azonban valószínűbbnek tartja, hogy Kubatovék akkor is kitalálnak valami trükköt az ultrák távoltartására, mert számára egyértelműnek tűnik, hogy a céljuk az ellenvélemény eltüntetése.

Kubatov a Csányi-ellenes tüntetés ötletének kiszivárgása miatt szakított a szurkolókkal?

Újabb adalékkal színesedett az FTC elnöke és a futballcsapat meccseit bojkottáló ultrák közötti állóháború története is: forrásaink szerint a 2013-as Csatáry-molinós affér mellett legalább ennyire hozzájárult a szakításhoz az, hogy a szurkolók és Kubatov Gábor közötti megbeszélésekről kitudódott a Csányi Sándor MLSZ-elnök elleni tüntetés ötlete.

Egy több évvel ezelőtti történet eddig ismeretlen részletei más megvilágításba helyezik a futballcsapat meccseiről távolmaradó ferencvárosi szurkolók és a velük évekig kiváló viszonyt ápoló Kubatov Gábor FTC-elnök közötti háborúskodást. A Fidesz pártigazgatója minden alkalommal kihangsúlyozza, nem tárgyal többé az ultrákkal, mert átverték őt. Ahogy ezt korábban megírtuk, a háborús bűnös Csatáry Lászlót éltető 2013-as molinó lenne ez az átverési ügy, azonban forrásaink szerint egészen más történet miatt haragudott meg a szurkolókra Kubatov.

Korábbi cikkeink a Fradi-tábor vs. Kubatov konfliktusról

Kétséges indokkal tiltotta ki a stadionból Kubatov a Fradibusz főszervezőjét

Lelátói balhék és revolver-újságírás – jelenleg is zaklatásért ül a Fradi-tábor önjelölt vezére

Egy úr a zűrből – Bandatagból lett vezérszurkoló tartja rettegésben Kubatovot

Csapat csak egy van – a Fradi-tábor vs. Kubatov Gábor meccs rövid története

Még 2013 tavaszán számolt be a HVG arról, hogy az FTC elnöke és a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) vezetője, Csányi Sándor OTP-vezér között komoly konfliktus tört ki. Az ügy során a rendőrség telefonon kikérdezte Kubatov Gábort, és a klub résztulajdonában álló, a mérkőzésekkel kapcsolatos biztonsági feladatokat ellátó Fradi Security Kft. ügyvezetőjét, Baranyai Imrét, hogy van-e tudomásuk arról, hogy ferencvárosi ultrák az MLSZ-elnök háza előtti tüntetésre készülnek.

A hetilap akkor azt írta, hogy Kubatov és Baranyai úgy nyilatkoztak, hogy nincs tudomásuk ilyen ötletről. A HVG azonban arról is beszámolt, hogy a klubelnök környezetéből nem cáfolták azt, hogy felmerült volna ilyen ötlet, azt tették hozzá, hogy ez az ultrák felvetése volt.

A másik oldal azonban már akkor is azt állította, hogy a Csányi elleni tüntetés ötletgazdája nem volt más, mint Kubatov Gábor saját maga.

Tudni kell mindehhez, hogy a tábor erős emberei és a klubelnök rendszeresen zárt körben egyeztettek egymással. 2013 őszéig kifejezetten jó volt a kapcsolat a vezetés és az ultrák között. Nyoma sem volt annak az ellenségeskedésnek, ami a mindenkori vezetés és a tábor között korábban, illetve azóta is uralkodik. Kubatov ebben az időben még a pirotechnika (görögtüzek, füstök, stb.) miatt MLSZ-büntetések vállalását ígérte.

A menetrendszerűen érkező, és sokszor már milliós nagyságrendű, igaz a klubot érintő, MLSZ-büntetések miatt dühös ultrák haragját akarta Kubatov Gábor a szövetség és annak elnöke felé csatornázni azzal a felvetéssel, hogy ha ennyire dühösek, tüntessenek Csányi Sándor ellen. Forrásaink hozzátették, Kubatov nem egyszer mondta el ezt nekik, hanem visszatérően emlegette, szinte fordulat lett belőle.

A probléma akkor keletkezett, amikor a szurkolói vezetők és a klubelnök közötti körből kikerült ez a felvetés. Úgy tudjuk, a félig komoly, félig komolytalan ötlet Csányi Sándor tudomására jutott, és ebből valóban rendőrségi kérdezősködés lett. Ráadásul Kubatov Gábornak személyesen is magyarázatot kellett adnia a történetre az MLSZ-elnök bankvezér számára.

Az FTC elnöke forrásaink szerint ekkor lett igazán dühös a szurkolók erős embereire. „Eljátszották a bizalmamat, már nem ülök le velük” – mondja Kubatov Gábor az ultrákról. A bizalmát úgy játszották el, hogy a klubelnök biztos volt benne, hogy a zártkörű megbeszélésekről szivárogtatták ki ezt a kényes információt.

Az ügyben megkerestük az MLSZ-elnököt, valamint az FTC vezetőségét is, nyilatkozni azonban egyik fél sem kívánt erről az esetről.

Csepregi Botond

Címlapfotó: MTI

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1120 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.