2004-es csatlakozásunk óta számos program segíti Magyarország felzárkózását az unió régebbi tagállamaihoz. A lifelong learning jegyében évente sok milliárd forintért szerveznek különböző szektorokban különböző célú képzéseket. Ezek hasznáról kevés adat áll rendelkezésre – már ami a képzések résztvevőit illeti. A felnőttképzésből élő cégek egy kisebb csoportja viszont az eredményektől függetlenül is jó ideje nyertese az élethosszig tartó tanulást célzó programoknak.
Az ÁSZ 2010-es jelentése szerint összesen mintegy 180 milliárd forint közpénz ment el felnőttoktatásra a jelentést megelőző négy évben (2006-2009), míg a kormánynak a csatlakozásunk óta eltelt tíz évet felölelő összesítése 1000 milliárd forintnyi uniós társfinanszírozású foglalkoztatási és felnőttképzési programokról beszél. Igaz, ezek jó része munkaerő-piaci (foglalkoztatási) támogatás, de a felnőttképzés jelentőségét és a képzési piac nagyságrendjét az adat jól érzékelteti.
Az ÁSZ-jelentés a felnőttképzés rendszerének számos gyenge pontját tárta fel, és javaslatokat is tett a szükséges változtatásokra. Az Orbán-kormány végül 2013 végén fogadtatta el az országgyűléssel az új felnőttképzési törvényt, de a területért felelős államtitkár még idén márciusban is arról beszélt, hogy „Óriási disszonanciák vannak a munkaerőpiacon,(…) [ezért] a szakképzésben és a felnőttképzésben nagyon jelentős változásokat kell végrehajtanunk”. Úgy tűnik tehát, hogy a szektor alapvető problémáit nem sikerült orvosolni az elmúlt négy évben sem.
Dől a pénz
2011-ben az Unió 5,33 milliárd eurót fizetett ki nekünk, ami több mint hatszorosa a hozzájárulásunknak, és a GDP-nkhez viszonyítva a legmagasabb az unióban. (A második helyen Litvánia található. Szintén velük osztozkodunk az első két helyen az EU kifizetés-hozzájárulás hányadosában. Románia és Csehország például feleannyit kapnak, mint mi, de többet fizetnek be.) Dől a lé, ahogy mondani szokás, az EU-s forrásokból, és ezt jól érzékelteti a Miniszterelnökség pályázati oldalán a villanyórára hasonlító, alapesetben veszettül pörgő számláló a kifizetésekről.
A felnőttoktatás természetesen nem önmagáért van: alapvető cél lenne a foglalkoztathatóság javítása, akár az alapkompetenciák megerősítése, akár új szakmák és képességek elsajátítása révén. Az ún. Lisszaboni Stratégia ambiciózus célokat tűzött az unió elé: 20-64 éves korosztályban a foglalkoztatottsági rátát 2020-ra 75 százalékra kívánják emelni. Ezt a célt szolgálja az élethosszig tartó tanulás programja, amit jelentős forrásokkal támogat az unió is. Ezeket a támogatásokat az állam osztja el a szokásos pályázati formákban.
Ilyen pályázatos konstrukció a 2012-ben indult és idén befejeződő Tudásod a Jövőd-program, ami az állampolgároknak különféle nyelvi és munkavállalói kompetencia-fejlesztő képzési tanfolyamokat tesz elérhetővé 2–5 százalék önrészért cserébe. A TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) 2.1.2 projekt keretében különféle vállalkozások az ESZA Nonprofit Kft-vel szerződést kötve kínálhatják a tanfolyamaikat.
A 12 milliárd forintos kerettel induló program nemcsak az ingyenes tanfolyamok résztvevőinek, de a különböző nyelvoktatással és/vagy felnőttképzéssel foglalkozó cégeknek is óriási lehetőségnek tűnt. A program indulásakor éppen ezért háborgott a média, a kormány szemére hányva, hogy feltűnően kevés céggel kötöttek megállapodást. Négy nyelviskolát az öt kezdeményezettből mindjárt a kormányhoz, illetve magához a miniszterelnökhöz közvetlenül is kötöttek: az International House-t, a Dovert, a New York Nyelviskolát és a Top Tanodát. Az ötödik kedvezményezett a DFT-Hungária Kft. volt.
A piaci szereplők egy része is tiltakozott, hiszen míg nyelviskolák százai várták hiába, hogy a kiíró megadja a startjelet a tanfolyamok szervezésére, addig a helyzetbe hozott cégek szolgáltatásait adott esetben kormányhivatalok propagálták. „(…) két nappal a 12,5 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott program regisztrációjának indítása után, november 10-én a Somogy megyei kormányhivatal körlevélben küldte szét a hallgatók számára nagyon kedvező, 95 százalékos támogatottságú tanfolyam jelentkezési lapját, amelyen a DFT-Hungária Kft. már lebonyolítóként szerepelt” – írta meg az Index a botrányosra sikerült indulás egyik epizódját.
Később persze több száz együttműködő cég is bekapcsolódhatott a programba, de ezeket a szereplőket egyértelmű versenyhátrány érte. ( Jogorvoslati eljárás egetlen esetben sem indult.)
A hírekben csak elvétve felbukkanó DFT-Hungáriát azonban érdemes közelebbről is megvizsgálni: honnét jött, és mit tud nyújtani ez az uniós forrásokra feltűnő sikerességgel pályázó cég, amelyik a 2012-ben képes volt megduplázni az előző év nettó 800 millió forintos árbevételét. „Nem nagy halak, hanem gyors halak vagyunk” – mondja magáról a DFT.Nézzük, hogyan élnek a gyors halak. Annyit némi internetes kereséssel viszonylag hamar megtudhatunk, hogy a DFT és a céghez kapcsolható érdekeltségek 2010 óta több száz pályázatot, közbeszerzést és állami megrendelést nyertek el, legalább tíz különböző vállalkozás és egyesület neve alatt, legalább 5 milliárd forint összértékben. Az 1990-es évek második felében kezdődik a történet.
Egyenes út az egyetemre
A DFT-Hungária Kft-t (teljes nevén DFT-Hungária Oktatási, Könyvkiadó, Tanácsadó és Kommunikációs Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaságot) dr. Csikesz Tamás alapította 2001-ben. (A cégben annak indulásakor még 50 százalékos tulajdonos volt Csikesz édesapja, de mára az ő helyét Garami Lnda vette át.) Csikesz 1992-ben érettségizett a Trefort Gimnáziumban, 1997-ben szerezett jogi diplomát az ELTÉ-n. Felesége Garami Linda, legkedvesebb tanítványai Horváth Péter, Magyar Szilárd és Zsuffa Ákos. Ők ma már a legfontosabb munkatársai illetve partnerei közé tartoznak.
Mindezt a DFT-Hungária gondozásában 2007-ben megjelent Ki kicsoda a magyar oktatásban? c. kiadvány I. kötetéből tudhatjuk meg. Csikesz – miután még az érettségi előtt elvégezte a Komlósi Oktatási Stúdió riporteriskolájának első évfolyamát – újságíróként kezdte pályafutását. A Népszavánál és a Magyar Hírlapnál is dolgozott, sőt az Olimpiai Sportrevüt és az ÁJK HÖK lapját, a Jurátust is szerkesztette. A Hübners Who is Who szerint a Magyar Hírlapnál megválasztották az Év embere címére 1999-ben. Ez azonban, úgy tűnik, tévedés, ugyanis 1999-ben Esterházy Péter lett az év embere.
A DFT könyvkiadói profilja a cégelőd, a DFT-Budapest tapasztalaira építkezik. Az 1993 és 1997 között aktív DFT-Budapest legismertebb terméke az Egyenes út az egyetemre-sorozat volt, amelyben köztiszteletnek örvendő szerzők érettségire, illetve egyetemre felkészítő tankönyvei jelentek meg [pl. dr. Honyek Gyula és Markovits Tibor Fizika próbafelvételi gyűjtemény], olyan referenciamunkák kíséretében, mint az Irodalmi kislexika felvételizőknek [szerk. Jaczó Dániel, koncepció: dr. Csikesz Tamás].
A DFT Hungária szerteágazó témákban jelentet meg könyveket: érettségi- és felvételi-előkészítőkön kívül a szépirodalom [Kornis Mihály Körmagyar], a humor (Jópár pajzán limerick, szerk. Magyar Szilárd, 2006), az ezoterika [Oroszlán Éva, Sóoky Andrea Kik voltak ők valójában? Történelmi alakjaink kézírásának nyomában, 2005] is szerepel a kínálatban. A kiadó referenciamunkája a fentebb említett Ki kicsoda a magyar oktatásban? mellett a Ki kicsoda a magyar közigazgatásban c.kiadvány.
A DFT egyik első nagy sikere a StudentNet Kft. megbízásából elkészített online tankönyvportál létrehozása és üzemeltetése volt. A 2001 januárjában alapított StudentNet Kft. (az egyik alapító Zsuffa Ákos, kedvenc tanítvány) a projektet feltehetően a 2001-ben elnyert pályázati pénzéből fizette – a StudentNet a két legnagyobb, 90 milliós támogatás egyikét nyerte el a kormánytól az információs társadalom gazdaságpolitikai programjának keretében.
A StudentNet 2007-ig működött Zsuffa és Csikesz irányításával, ekkor végelszámolással megszűnt. Zsuffa 2001-től az újonnan indult Budapesti Kommunikációs Főiskolán kezdett el oktatni 2001-ben – ettől az évtől a főiskola egyedüli hivatalos tankönyvboltja a StudentNet lett. (Zsuffa mostanában egyébként a milliárdokkal gazdálkodó Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Programiroda pályázati szakértőjeként is tevékenykedik.)
A DFT 2006-ban indítja el a Magyar Író Akadémiát [sic], ahol neves írók (Kornis Mihály, Spiró György, Závada Pál és mások) oktatják a szépírás mesterségére a jelentkezőket. Egy szemeszter 120 ezer forintba kerül, de ezért a pénzért egyes kritikusok szerint lényegében fizetős író-olvasó találkozókra kerül sor. (Az Index például Köpések az elefántcsonttoronyból címmel számolt be az akadémián történtekről.) A MÍA ennek ellenére sikerrel működik, immár a DFT másik nagy brandjébe, a Mesterkurzusokba olvasztva. Sőt, a cég a kínálatot további kurzusokkal bővítette: bestseller-írói tanfolyamán például Havas Henrik, Lőrincz L. László, Tolvaly Ferenc tanítják a sikeres lektűrírás titkait, a dalszövegíró-kurzuson pedig a magyar popipar olyan nagyságai oktatnak, mint Ganxstaa Zolee vagy Pataky Attila.
A DFT első fellelhető önálló közbeszerzési sikere egy 32 millió forintos megbízás egy BKV-kiadvány szerkesztésére. Utána egy ideig kisebb pályázatokat nyernek: 870 ezer forint ISO9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésére (GVOP 2.1.2), 6 millió a saját alkalmazottak képzésére (HEFOP 3.4.1), illetve 3.4 millió forint a Saját kémialaborom az érettségin c. projektre, amihez a kapcsolódó könyvet és DVD-t a DFT adta ki 2007-ben.
2008-ban 5,9 millió támogatást szereznek egy integrált vállalati menedzsment-rendszer bevezetésére (KMOP 1.2.5.), és Csikesz Tamás is visszatérhetett régi álmához, az online tankönyvportálhoz is: 35 százalékos pályázati támogatást nyert az „Elérhető tudás mindenkinek” c. projektre, ami a http://www.tudasvetel.hu/ weboldal elinditásával valósult meg. Ez egy napster-szerű fizetős fájlmegosztó szájt, ahol a tartalom tulajdonosa a felhasználó által fizetett ár 20–40 százalékát kapja meg az adott fájl letöltése után, a többi a DFT-Hungária működési költsége. Jelenleg a főleg a DFT-Hungária kiadó könyvei tölthetők le, de vannak hirdetések a Felvételi Információs Szolgálat és a DFT-Hungária szolgáltatásairól is.
Autentikus információközvetítő
A Felvételi Információs Szolgálat 1996-ban alakult meg, Csikesz vezetésével. A FISZ valójában egyesület („Felsőoktatási és Középiskolás Diákközpontú Szellemiségért és Világért Egyesület”), amely magát autentikus információközvetítőnek vallja oktatási, továbbtanulási és kulturális témakörökben. A szervezet az ezredforduló körül erősített bele a piaci kommunikációs tevékenységbe: ekkortájt indult az Egyenes út az egyetemre c. periodika kiadása, online információs szolgáltatások (erettsegizo.hu, kepzeslista.hu), konferenciák és versenyek szervezése, és különféle marketing-felmérések elvégzése a 14-21 éves korosztályban.
A FISZ Média persze nem ingyen kínálja hirdetési és piacfelmérési szolgáltatásait, a “14–21 éves korosztály optimális eléréséhez” megjelenés az Országos Oktatási Hírlevélben: 200e forint, címoldali felső szalag a fisz.hu, erettsegizo.hu és kepzeslista.hu oldalakon: 450e Ft/hónap.) Ezen évek alatt a FISZ munkatársai és tisztviselői között találjuk Garami Lindát, Csikesz feleségét, Zsuffa Ákost és Pós Pétert.
A FISZ-portál a Híd a Fiatalokért Alapítvány támogatásával jött létre – az alapítvány vezetője Pós Péter. A Híd a Fiatalokért alapítvány célja többek között „gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (…) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése”. Az alapítvány közhasznú akcióinak egyike volt a 2003-ban a Meló-Diák országos hálózattal kötött megállapodás, amelynek keretében a diákok ledolgozhatták a DFT felvételi-előkészítő tanfolyam díját.
2005-ben a FISZ elnyert egy 10,9 millió forintos megbízást a Miniszterelnöki Hivataltól – a projekt megnevezett alvállalkozója a DFT-Budapest. A hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzés egy nyertes EU-projekt elvégzéséről szól. Ezt a projektet a Pillar Alapítvány és a FISZ közösen pályázta meg az EU Bizottság Bővítési Főigazgatóságánál. A nagyjából 100 milliós projektet nagyjából fele-fele arányban támogatta az EU és a magyar állam, a Pillar Alapitvány 7,3 millió forintot (természetbeni juttatásként) és a FISZ 1,5 millió forintot adott bele.
A FISZ-re jutó megbízás a középiskolai diákok, tanárok és felsőoktatásban tanuló diákok tájékoztatása az „EU: belül tágasabb” címmel induló európai uniós programsorozatból. Ebbe az akcióba tartozott pl. a Civil Sziget egyik legnagyobb vonzerejű attrakciója, a Gömbsátor, ahol ez érdeklődőket szívesen tájékoztatták az Egyenes út az egyetemre kiadványról és az érettségi előkészítőkről. Az előadássorozat egyik előadója Fülöp Judit, a DFT igazgatója volt.
A szervezetre 2005 áprilisában irányult komolyabb közfigyelem a diákok és pedagógusok körében végzett közvélemény-kutatásai miatt. Eszerint a pedagógusok Orbán Viktort tekintették a legelutasítottabb közéleti személyiségnek, amit a FIDESZ és a Magyar Nemzet is kétkedéssel fogadott, különösen azután, hogy kiderítették, a FISZ, illetve a DFT-Hungária az Oktatási Minisztériumtól kapott megrendeléseket. 2003-ban például az OM 21,1 millió forintot fizetett ki a DFT-vel, a Magyar Hírlappal és a Pannon lapokkal kötött megállapodás keretében oktatási és egyéb hirdetések megjelenítésére.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is elmarasztalta a FISZ-t az adatgyűjtési technikái miatt, és fogyasztóvédelmi eljárást is kezdeményezett. Péterfalvi szerint ugyanis “felmerül a gyanú, hogy a FISZ és a hozzá kapcsolódó DFT-Hungária Kft. a diákoknak nyújtott ingyenes szolgáltatásaival valójában mögöttes üzleti érdekeit palástolja, bújtatott reklámtevékenységet folytat.”
Az ominózus felmérés más fontos trendeket is feltárt a fiatalok körében: a felmérésben a válaszadó diákok többsége a DFT-Budapestet találta a “legjobb országos [érettségire] előkészítő szervezetnek”, és a kutatás a nem sokkal korábban indult Budapesti Kommunikációs Főiskolát hozta ki a legismertebb és legjobbnak magánfőiskolának. A BKF 2000-ben indult és 200 ezer forint/szemeszter ár körül kínálja fizetős képzéseit. Csikesz Tamás a 2004-ben alakult Felnőttoktatási Tanács egyik első tagja. Áldozatos munkája elismeréseképpen Csikeszt a főiskola címzetes docensnek választotta meg 2005-ben.
Becker András – Telepi Miklós
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
