Cenzúrázott tudomány

Drónokkal kísérletező újságírók

Az Egyesült Államokban, Lengyelországban és Oroszországban is megjelentek olyan videoriportok, amelyek légi felvételeket tartalmaztak. Számos újságíró próbálgatja az új és olcsó technológiát. A drónok, másnéven pilóta nélküli repülők (PNR, angol rövidítéssel UAV) lehetővé teszik az újságírók számára, hogy olyan információkat szerezzenek be, melyekhez korábban nem fértek hozzá.

Matt Waite az amerikai Nebraska-Lincoln Egyetem újságírás és tömegkommunikáció tanszékének professzora, aki drón újságíró labort indított, hogy pilóta nélküli repülőkkel kísérletezzen az újságírói munkában.

Az ötlet 2005-ben jutott eszébe, amikor egy oknyomozó cikksorozaton dolgozott, azt kutatva, hogy a kormány nyilatkozataival ellentétben milyen mennyiségben építettek lápokra bevásárlóközpontokat és benzinkutakat. Egy drón sokat segített volna ennek bemutatásában. 2010 nyarán Waite a kaliforniai San Diegóban egy digital mapping (digitális térképfeldolgozás) konferencián látott egy Gatewing X100-as drónt, amely lenyűgözte azzal, milyen lehetőségeket rejt magában a PNR-ek használata azonnal elérhető légi felvételek készítésére. Waite megbeszélte az egyetem dékánjával, hogy elindítaná a labort, és hamarosan kutatni kezdte a felhasználási lehetőségeket. Az eredményeket a labor Tumblr blogján publikálja.

Waite azt is posztolta, amikor 2011 végén új Parrot AR Drone-ja lezuhant. „Meg kell tanulnom, hogyan érjem el, hogy ne zuhanjon le annyiszor, mint eddig” ‒ mondja. De ezek a kis repülőgépek olyan olcsók, hogy az is belefér, ha az irányító hibát követ el, mérsékelt összegért cserélhetők az alkatrészek is. És még egyszerűbb az ügy, ha az ember házilag készített pilóta nélküli repülőt reptet.

„Pár száz dollárból már tudok drónt reptetni és azon a pár száz dolláron felül nem kell semmit fizetnem azért, hogy a üzemben tartsam. Míg egy helikopter, egy olyan mondjuk, mint amit itt Amerikában a hírtelevízók használnak, több millió dollárba kerül és képzett, tapasztalt és jó képességű pilótára van szükség a reptetésére, dollárezrekbe kerül a repülés óránként. Rendkívül drágák, sok televízió szabadult meg a sajátjától, amikor csökkenni kezdtek a büdzsék és a reklámbevételek is elvándoroltak tőlük. Úgy vélem, ez újra lehetőségeket nyit az újságírók számára, hogy a sztorikat a levegőből mutassák meg. Másfelől nincs szükség hihetetlen mennyiségű képzésre ahhoz, hogy valaki reptessen egy ilyet. A költségek, a könnyen használhatóság és a hordozhatóság mellett szerintem több embernek ad lehetőséget a légi riportok készítésére, mint egy helikopter. De végső soron az eredmény nem annyira eltérő.”

A Wired szerint Tim Pool és Sam Shapiro is Parrot AR Drone-t használtak (ugyanazt a típusú PNR-t, amelyet Matt Waite is használ a drón újságíró laborban), hogy olcsó megoldást fejlesszenek ki civil újságírók számára a tüntetések élő közvetítéséhez. A cél, hogy 350 dollárért (kb. 82 ezer forint) gyártsanak video stream képes drónokat.

2011 április végén tornádókitörés söpört végig Amerika déli és keleti államain, a tornádók Alabama államban okozták a legsúlyosabb károkat. A The Daily pilóta nélküli repülőről készített felvételekkel mutatta meg olvasóinak a letarolt Tuscaloosát. Novemberben egy csoport Lengyelországban RoboKopterrel rögzített videófelvételt a függetlenség napi tüntetésekről, decemberben pedig a moszkvai Bolotnaja tér mellett, a folyó felett reptetett drónról készültek képek a választási eredmények meghamisítása ellen tiltakozókról.

Matt Waite oknyomozó újságíróként dolgozott tizenkét éve, mielőtt tanítani kezdett a Nebraska-Lincoln Egyetemen. Neve ismerős lehet a Pulitzer-díjas Politifact oldal fejlesztőjeként is. (Ennek az oldalnak a hatására jött létre több hasonló honlap, ahol a politikusok kijelentéseit hazugságmérőn helyezik el, ilyen a magyar Ténytár is.) Waite szerint oknyomozói szemszögből a drónok használata akkor érdekes, amikor az újságírónak információt kell gyűjtenie.

„Mondjuk, hogy mérgező anyag ömlött ki egy város közelében és a kormány elzárta a területet. Ha a terület fölé repülhetnénk, és onnan szerezhetnénk képeket, az nagyon erőteljes hatású dolog lenne. Képet kapnánk a terület kiterjedéséről, arról, mi történik és ezt rétegezhetnénk még más környezeti adatokkal. Kereshetnénk adatokat arról, hol vannak környezetvédelmi szempontból érzékeny földterületek, lakosság vagy vízkészlet, hogy hova jutnak majd el a kiömlött anyagok. Rengetegféle adat van a talajokról és a talajvízről, amelyekhez ezt hozzáadva elkezdhetünk válaszolni a kérdéseinkre.”

Jelenleg a drónok reptetése az amerikai nemzeti légtérben civilek számára csak kísérleti kategóriájú különleges repülési alkalmassági igazolvánnyal lehetséges, közintézmények vagy erőszakszervezetek számára pedig hatósági engedéllyel (COA). A Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) adatösszesítője szerint 2010 decemberében 273 aktív COA-engedély volt. A hivatal az engedélyeket megadott időszakra és meghatározott légtérre adja ki, műveletenként változó egyéb intézkedésekkel együtt.

Amerikában a katonai műveletekre, például drónok tesztelésére korlátozott légtereket tartanak fenn a vidéki területeken. Mindeközben az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) egy nemrég megjelent jelentéssel hívta fel a figyelmet arra, hogy az FAA januárban új szabályozást adhat ki, mely az erőszakszervezetek számára lehetővé tenné, hogy széles körben vessenek be drónokat megfigyelési célokra a városok felett.

Jay Stanley, az ACLU vezető elemzőjének szerint a jelentésük végén megfogalmazott, a drónok használatának korlátozására tett ajánlások nagyon fontosak, mert az Egyesült Államokban nem elég erősek a magánszférát védő törvények, nem védik meg az állampolgárokat az új technológiák mindenre kiterjedő használatától. Stanley szerint a drónokat használó újságírók mindemellett független ellenőrzői lehetnek annak, mit csinál a kormány. „Úgy véljük, jó dolog, ha az egyének és a sajtó figyelik a kormányt, de nem hisszük, hogy az jó dolog, amikor a kormány figyeli az egyéneket és a sajtót. Nem kellene megfigyelnie az állampolgárokat, amíg nincs kimondottan bizonyítéka arra, hogy valaki bűncselekményben vesz részt. A kormánynak nem kellene megfigyelnie az embereket, ha nem győződött meg teljesen a bűncselekményről. De a kormányt mindig figyelni kell.”

Stanley és Waite is aggályaikat fejezték ki a drónok rossz, etikátlan használatával kapcsolatban, amit bármilyen dróntulajdonos vagy bulvár újságíró megtehetne, de egyetértettek abban, hogy a visszaélés lehetősége nem ok arra, hogy betiltsanak egy technológiát. „Nem lehet egy technológiai fejlesztést azonnal leállítani amiatt, amit arról gondolunk, hogy az emberek hogyan fogják használni, vagy hogyan fognak visszaélni vele” ‒ mondja Waite.

A professzor szerint még több év mire az újságírók teljesen autonóm, azaz a műszereik információi alapján saját döntéseket hozó drónokat kezdenek használni munkájuk során. De biztosan ez lesz a fejlődés iránya, ami újabb kérdéseket vet fel az újságírók technológiahasználatával kapcsolatban. „Úgy vélem, mi különösen alkalmasak vagyunk, mert úgy fogjuk megtanulni, mi a jó használat, hogy csináljuk a dolgokat,  és azáltal, hogy kísérletezünk itt a laborban, jó képet fogunk kapni arról, milyen képességei vannak ezeknek a gépeknek. Ugyanígy arról is, mi az etikus és mi a nem etikus használat.”

Fotó: innen

 

Megosztás