Cikkek

Uniós agrártámogatások adatbázisa: zöldbárókat gazdagítanak az adófizetők

221,4 milliárd euró mezőgazdasági támogatás útját teszi követhetővé egy nonprofit projekt, a farmsubsidy.org.  Az összeget – évente kb. 25 milliárd eurót – összesen 21 938 181 magánszemélynek és cégnek fizette ki az adófizetők pénzéből, agrártámogatásként az Európai Unió az elmúlt évek során.  Az európai adófizetők többsége úgy gondolja, hogy az agrártámogatások a kis, vidéki gazdaságokat segítik elsősorban, pedig a nagy pénzek sokszor milliomos földbirtokosoknál vagy korrupt politikusoknál landolnak – mondta  az atlatszo.hu-nak adott interjúban Brigitte Alfter oknyomozó újságíró, a mezőgadasági támogatásokat online kereshető formában publikáló farmsubsidy.org egyik alapítója.

A farmsubsidy.org-ot azért hozták létre dán újságírók és aktivisták, hogy kiderítsék, hol kötnek ki ezek – a gazdaságoknak  és a közös agrárpolitikát (KAP) megvalósító cégeknek kifizetett  – hatalmas összegek, melyek az uniós költségvetés 40 százalékát teszik ki.  A 2005-ben indított, elsősorban újságíróknak szánt weboldalon megjelenő adatokat, információkat maguk a támogatásban részesülő országok küldik be az Európai Bizottsághoz. Ezeket nem mindig egyszerű megszerezni, előfordul, hogya farmsubsidy.org munkatársainak közérdekű adatkéréssel vagy peres úton sem sikerül a kért információt megkapniuk. Ilyenkor közvetlenül a tagállamokhoz vagy az európai ombudsmanhoz fordulnak. Az oldalon országonként, évenként  és cégnevenként is kutatni lehet az adatok között, és lehetőség van például a legnagyobb összegű támogatások listáját lekérni. Az is megtudható például, hogy Csányi Sándor egyik érdekeltsége, a Bóly Zrt. kapta az Unióban a második legnagyobb közvetlen mezőgazdasági támogatást.

Brigitte Alfter

Miért hozták létre az adatbázist? Mire használják az újságírók az adataikat?

2004-ben egy dán napilap brüsszeli tudósítójaként fordultam az Európai Bizottsághoz közérdekű adatkéréssel: szerettem volna megkapni az összes európai országra vonatkozó agrártámogatással kapcsolatos adatot, hogy összevethessem a – már birtokomban lévő – dán statisztikával. A kért adatokat nem adták ki. Ekkor hoztuk létre többekkel együtt a farmsubsidy.org-ot. Azóta számos cikkemhez használtam ezt az adatbázist. Megkaptuk egy svéd-dán-angol tejipari vállalat exporttámogatásainak adatait, melyek alapján cikket írtunk arról, hogy e támogatások hogyan befolyásolják a dán munkaerőpiacot és a mezőgazdasági vállalkozásokat. Elég nagy port kavart, amikor a famrsubsidy.org adatai alapján egy cikkben rámutattunk, hogy a német gazdálkodóknak nyújtott közvetlen támogatások legnagyobb haszonélvezői a régi német arisztokrácia leszármazottai – ehhez hasonló helyzetet találtak saját országukban az Egyesült Királyságnak juttatott agrártámogatásokról cikkező brit újságírók is.

Az adatbázis felhasználásával készült cikkekből aztán kiderült hogy több országban is előfordult, hogy mezőgazdasági támogatásból korcsolya- vagy crossmotor-pályát építettek, vagy épp tangóharmonika-klubot építettek. Lengyel újságírók például olyan politikust találtak az adatbázisban, aki nagy hangon kritizálta ugyan az ország Uniós csatlakozását, de ennek ellenére hatalmas összegeket igényelt és kapott mezőgazdasági támogatásként a saját birtokai után. Egy bolgár miniszter pedig a lányának és a feleségének, juttatott jelentős agrártámogatásokat. Ezúton szeretném kérni a magyar újságírókat is, hogy ha a farmsubsidy.org adatainak felhasználásval írnak cikkeket, küldjék el nekünk a linket, hogy közzétehessük.

>>> Itt olvashatók a 2009-es évre vonatkozó, 2010-ben nyilvánosságra hozott adatok alapján készült cikkek.

Előfordult, hogy a közzétett adatok miatt megfenyegették, vagy beperelték önöket?

Néhány gazdálkodó megkeresett minket azután, hogy az Európai Bíróság 2010. decemberében úgy ítélkezett, hogy a személyes adatok védelme miatt az agrártámogatásokkal kapcsolatos adatok egy részét nem lehet nyilvánosságra hozni.  De perekre nem került sor.

Mik a további terveik a projekttel?

Mindenképp szükség van az oldal technikai fejlesztésére az adatok mennyisége miatt, és szeretnénk segíteni az újságíróknak a közzétett információ hatékony feldolgozásában.

Mennyit foglalkozik a sajtó a mezőgazdasági támogatásokkal Európában?

Egyértelműen van fejlődés a Közös Agrárpolitikáról szóló tudósítások terén. A támogatottak listájának első nyilvánosságra hozatala előtt született cikkek készítésekor az újságírók csak a politikusok, tisztviselők, statisztikusok, kutatók által nyilvánosságra hozott adatokból dolgozhattak. Azonban ahhoz hogy egy történetet el lehessen mondani, egy cikk állításait alá lehessen támasztani, szükség van arra, hogy a pénz útja végig követhető, látható legyen. A támogatások nyilvánosságrahozatala előtt képtelenség lett volna érdemben vizsgálni például a kisebb gazdaságok tulajdonosainak a kifogásait,  illetve a politikusok érvelését arról, hogy márpedig éppen a gazdák érdekében történnek bizonyos kifogásolt lépések.

Most  már elérhetők az adatok, az újságírók ezek alapján deríthetik ki, hogy ki és mire kapott támogatást. Az első közzétett adatokra épülő cikkek a közös agrárpolitika lényegére fókuszáltak: minél nagyobb egy gazdaság, annál nagyobb a lehívható támogatás. Ez elindított egy vitát arról hogy helyes-e, ha az adófizetők pénzét a nagybirtokosok támogatására fordítják. Miután minden országban nagyjából hasonló cikkekben feldolgozták ezt, elkezdtek megjelenni a visszaéléseket, “mutyizást” feldolgozó anyagok, olyan kérdéseket is feltéve, hogy rendben van-e, ha például egy mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosa miniszterként a támogatások elosztásáról is dönthet. Sajnos most úgy tűnik, megint harcolnunk kell az adatok nyilvánosságra hozataláért. Az Európai Bíróság tavaly decemberi  döntése értelmében ugyanis a támogatott fél neve – ha magánszemély – nem tehető közzé. Ez pedig remek lehetőséget nyújt a nagybirtokosoknak nyújtott támogatások elbújtatására.

>>> A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által közzétett uniós támogatási adatok itt elérhetők.

 

Megosztás