Nemcsak kisebb–nagyobb épületek, lakások, üzlethelységek szerepelnek a Lipótváros költségvetését többé – vagy kevésbé – duzzasztó ingatlaneladások listáján: a sűrűn beépített, óriási autóforgalmú kerület egyik megmaradt parkját is eladták. A környékbeliek által Bástya utcai játszótérként ismert közel kétezer négyzetméteres terület helyén többemeletes szálloda vagy irodaház és mélygarázs épül majd. A közparkként és óvodai játszótérként is használt területen ráadásul a régi pesti városfal egy megmaradt része is látható. Kikértük az adásvételi szerződést.
A park eladásáról kötött szerződés szerint a vevő tisztában van a terület régészeti védettségével, és a megállapodás kötelezi az új tulajdonost, egy szobányi (húsz négyzetméteres) „turisztikai központ” létrehozására, illetve a kerületi rendezési terv szerint „a városfal maradványainak bemutatása kötelező”. Csakúgy mint tetőkert létesítése és az oda való feljutás biztosítása. Vajon a városfal láthatóságát csak az ötcsillagos szálloda vendégei számára biztosítják majd? Vagy eleve úgy kalkuláltak a tervezők, hogy az exkluzív szálloda hallját és a tetőkertet megosztják majd az ebédidőben vagy nyári délutánokon esetleg bevásárló szatyrokkal, görkorcsolyával, kisgyerekekkel arra sétáló helyi lakosokkal?
Ráadásul a közelmúltban módosítani készültek a városfalak védettségére vonatkozó szabályokat, tájékoztatott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egyik munkatársa, aki szerint a kerület által korábban beadott rendezés terv ide vonatkozó részével a hivatal egyetértett. A KÖH sajtóosztályán keresztül a Budapest Főváros Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (BFKH KÖI) így válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre:
“A terület Műemléki Jelentőségű Terület, Budapest Főváros Világörökség része. Az érintett ingatlan egyedi műemléki védelmet azon a jogon élvez, hogy a pesti középkori városfal maradványait tartalmazza. Nyilvántartásunk szerint 15430 törzsszám alatt védett műemlék. A kerületi szabályozási tervet véleményeztük, de ezt a kerületi szabályozásba kötelező érvénnyel beépíteni törvény nem írja elő. “
Építési engedély egyelőre nincs az új tulajdonos birtokában, de a városfejlesztéssel foglalkozó Studio Metropolitana Nonprofit Kft weboldalán található információ szerint ötcsillagos szálloda lesz a Bástya utca park helyén. Ezt is kifogásolják a beépítést ellenzők, köztük az ügyért indított blog szerzője is, kiemelve, hogy a rendezési tervben annak idején kulturális vagy sportlétesítmény építéséről volt szó.
Az ötödik kerületi önkormányzat szóvivőjétől, Puka Zsófiától megtudtuk: a Bástya utcai telekre vonatkozó pályázati dokumentációt az első körben hat pályázó vásárolta meg. A pályázati felhívásban megadott határidőre két ajánlat érkezett: az Enterpresitor Enterprises Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft-től és a Carion Consulting Ingatlanhasznosító és Fejlesztő Kft-től. A kiírt pályázat érvénytelen volt. A második fordulóban az SCD Csoporthoz tartozó BP Property Delta Kft nyújtott be pályázatot és győzedelmeskedett.
Megdöbbenve értesültünk a szóvivőtől, hogy az egyik legszennyezettebb levegőjű kerület, Lipótváros önkormányzatának nincs önálló környezetvédelmi programja, “mert a Fővárosi Önkormányzat ide vonatkozó programját használják.” A parkrombolás viszont ezzel sincs összhangban, legalábbis Budapest levegőtisztaság-védelmi intézkedési terve szerint - különös tekintettel a “03.01.11. Zöldfelületek fokozott védelme, fejlesztése” c. pontra.
“A főváros biológiailag aktív felülete meghatározó szerepet játszik úgy Budapest környezeti állapota, mint a Budapestiek életminősége, nem utolsósorban Budapest vonzereje szempontjából. Ezen területek állapotának fenntartása, a fenntartás eredményességének fokozása nemcsak városképi szempontból kerül értékelésre, de talán még jelentősebb a klimatikus hatása, amely a csapadék, öntözővíz beszivárgásával a levegő tisztításában jelentkezik, a kipárolgással csökken a levegő szárazsága, így csökkenhet a lebegő portartalma is. Környezetünk minőségének javítása mára olyan közüggyé vált, amelyet Budapest lakossága egyre fontosabbnak érez, jogosan kér számon a főváros,- illetve a városrészek vezetőin, a közigazgatásban dolgozó szakembereken, a parkfenntartással, parképítéssel foglalkozó vállalkozókon.”
A Bástya utcai telek eladásáról szóló szerződés kapcsán még egy kérdés merül fel. Miért volt szükség a szokatlan vételi konstrukcióra, amely ingatlan adásvétellel vegyes csereszerződés? Ráadásul ez a pályázati kiírásban nem volt benne, a nyertes cég viszont ráhibázott, hogy az V. kerület szeretne tulajdonos is lenni. Jogi szakértőnk szerint a csere itt lényegében annyit jelent, hogy a 400 millió megfizetése mellett a vevő a saját maga 20%-os tulajdoni részesedését is átadja az önkormányzatnak az ügylet fejében névértéken. Tehát amellett, hogy befolyik a pénz, még be is száll a bizniszbe az önkormányzat.
Minthogy a cég kft., elvileg ezzel csak a 210 ezer forintját kockáztatja a kerület, de részesedik a majdani nyereségből. Nagyon rosszhiszemű feltételezés lenne arra gondolni, hogy a szokatlan konstrukció eredménye esetleg az lehet, hogy a kerület vezetése tulajdonosi hozzájárulásként jelentős összeget pumpálhat vissza projektbe, így a telek végül ténylegesen jóval olcsóbb vétellé válhat.
Adásvételi szerződés a telek eladásáról
Képviselő-testületi döntés a telek eladásáról
Bejegyezte: horn
2011. szeptember 19. hétfő
Loading...
