Confidentality of sources denied by Hungarian police – again

Beküldte:
2011. július 27. szerda

As we previously reported Tamas Bodoky was summoned and attended a police hearing as witness in a blackmail case. Authorities wanted him to disclose the identity of his sources on the Brokernet hacker story, what he denied since journalists have the right to keep the identity of anonymous sources secret. Atlatszo.hu filed several complaints against the proceedings.

Recently we received written decision from the Organised Crime Unit of the Budapest Police. Authorities rejected again Tamas Bodoky’s reference to the fact that according to the Hungarian law and international human rights agreements journalists have the right to keep the identity of anonymous sources secret. Rejection itself was no surprise since police already told us that according to their viewpoint, exemption is not applicable in this very case.

What is really interesting is the justification of the rejection order. It does not waste paper explaining why is it “exceptionally justified” for the journalist to identify its sources, although it is their legal obligation according to paragraph (3) Article 6 of the Act CIV of 2010 on the fundamental rules of the freedom of the press and media contents. Instead police simply states that in a criminal procedure journalists are not entitled to exemption from testifying.

Atlatszo.hu filed a new complaint against the order. We are curiously waiting for the decision of the prosecution. We sincerely hope that Hungary does not want to embarrass itself in a case like this in front of the European Court of Human Rights.

Police Order (Hungarian, PDF)

Our complaint against the order (Hungarian, PDF)

Bejegyezte: 2011. július 27. szerda
Kategóriák:English. A bejegyzésre érkezett válaszok követése: RSS 2.0. Erre a bejegyzésre válaszolhat vagy visszakövetést adhat

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz az atlatszo.hu facebook-csoportjához !

Oszd meg

Google hirdetés

Hozzászólások a fészbúkon

hozzászólás

Disqus reakciók

  • Kviszacs

    Ha nem kell felfedni a hivatkozott állítólagos informátort, akkor ez szabad utat nyit a rágalmazásnak, hazudozásnak, mások jó hírnevének lerombolásának.

    A rosszindulatú mocskolódó, rágalmazó újságíró bármikor hivatkozhat arra, hogy informátortól származnak széles körben terjesztett rágalmai.

    Informátorát pedig nem fedheti fel, mert akkor állítólag súlyosan sérülne a sajtószabadság nemes ügye.

    Persze Más lehet a megítélés, ha a hír igaznak bizonyul, mint akkor, ha a hír nem igaz, tehát rágalmazás.

    Bodoky úr viszont nem különbözteti meg ezeket a helyzeteket. Ő úgy állítja be, hogy ő bármilyen helyzetben szemrebbenés nélkül hivatkozhat arra, hogy Informátorát pedig nem fedheti fel, mert akkor állítólag súlyosan sérülne a sajtószabadság nemes eszméje.

    Úgy képzeli, hogy itt az észnek meg kell állnia és az ő felelősségét, (vagy az informátor felelősségét) senkinek sem áll jogában firtatni.

    A Népszava teljes mellszélességgel kiáll az álhírek, rémhírek rágalmak terjesztésének szabadsága mellett.

    Kinek az érdeke ez?

    A deviáns alakoknak igen, a józan dolgozó többségnek nem.

    A “Magyar Leaks” nagy testvérének a Wikileaksnak az alantas módszereit a demokrácia őshazájában (az USA-ban) törvénytelennek tartják és büntetéssel fenyegetik.

    Nálunk az adatvédelmi ombudsman ingerküszöbe rendkívül alacsony szokott lenni.
    Kíváncsi lennék, hogyan viszonyul a “Magyar Leaks” adatlopásaihoz.

    Nagy Britanniában nem rég robbant ki egy hatalmas botrány, Murdoch ausztrál sajtómágnás hatalmas példányszámú bulvárlapjának kiterjedt gátlástalan, alantas adatlopásaival kapcsolatban, amit a példányszám magas szinten tartása motivált és a pofátlan újságírók azzal az ájtatos szöveggel legitimáltak, hogy mindezt a sajtószabadság nemes eszméje szükségszerűvé teszi.

    Az ottani józan államvezetés azonban nem nyelte be ezt a maszlagot, nem engedett az anarchia erőinek és rövid idő alatt megszüntette a lapot.

    Az ottani sajtómunkások nagy többsége nem állt a pofátlanok pártjára.

    Ott elfogadták, hogy a fák nem nőhetnek az égig, és az újságírói pofátlanságnak, valamint a sajtószabadságnak is lehetnek határai.

    Ott a hatóságok valamilyen módon nyomára jutottak az adattolvajoknak, a Strassbourgi bíróság mégsem avatkozott be, noha a mi Fleck Zoltán jogszociológusunk szerint ezt kellene tennie..

    • Hodzsa Naszreddin

      Sztálin él. A gondolkodásmódodban. Mások rávilágítottak a részletekre, én leszögezem a rosszindulatodat, illetve a jellegét. Egészen szörnyű, hogy egy magát demokratikusnak hírdető országban bárki is ki mer mondani a hatóság visszalésének igazolására ilyen nyilvánvalóan antidemokratikus megközelítést.

  • artdeco

    minden egyes bekezdésben egymással össze nem függőek közt vonsz látszólagos összefüggést! csak egy pl.: hogyan szintetizálhatod a rágalmazást olyannal, ami miatt az szbeo nyomoz?

  • atlatszo

    Kedves Kviszacs, csúnyán összemosod a dolgokat: rágalmazásról akkor lehetne beszélni, ha az alaphír (hakcertámadás a brokernet ellen) nem lett volna igaz – ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a hírt bizonyítani tudjuk, és senki nem is cáfolta. A News of the World botránnyal való összehasonlítás sem áll meg, hiszen ott az volt a probléma, hogy maguk az újságírók, vagy általuk megbízott személyek hackeltek telefonokat, ráadásul az így megszerzett infó sem volt közérdekű, hanem mások privátszférájában turkáltak. Mi nem hackeltünk, hanem egy több hónapja történt hackertámadásról adtunk hírt azért, mert közérdek fűződik hozzá hogy az ügyfelek megtudják: nem voltak biztonságban az adataik. Az informátor védelmét pedig az indokolja, hogy senki nem fordulna a sajtóhoz ha visszaélést gyanít, ha a sajtó nem tudna anonimitást garantálni a közérdekű bejelentőinek.

  • figyelo

    “Mi nem hackeltünk”

    Úgy látszik nem érted a problémát. Pont ez a probléma hogy semmiféle bizonyíték nincs arra hogy nem hackeltetek. Pontosan itt a probléma ha mindenre azt válaszolod, hogy “én szent újságíró vagyok nekem jogom van mindenhez, nem mondok semmit”, akkor bizony akár hackelhettél is. UGYANEZT mondta a News of the world (aki nem rágalmazott senkit, ha egy kicsit tájékozottabb lennél akkor tudnád, hogy csupa igazat írtak, csak ahogy hozzájutottak ugye ugye…) amelyiket éppen megszűntettek 168 éves fennállása után. Ugyanígy viselkedtek ahogy ti is. Forrásvédelem szentségére hivatkoztak, újságírói sérthetetlen privilégiumokra hivatkoztak, és 6 évbe tellett mire sikerült ezeket a bűnözőket elkapni. A Scotland Yard elnöke is lemondott mert a “szent újságírók” rendőröket is lefizettek, majd ugyanazokat mantrázták amiket te is “nem mondhatom meg honnan van az információ, újságírói forrásvédelem szentsége!!”.

    Szóval azért álljunk meg egy pillanatra és lássuk be a tényeket. Angliában konkrétan bűncselekményeket titkoltak el egy 168 éves újságnál ugyanazzal a dumával amivel ti próbálkoztok már néhány hete. Nektek miért hinnénk el akik néhány hete indultak, mikor azok sem voltak becsületesek akiknek 168 éve indultak. Nekik aztán volt vesztenivalójuk, lett volna néhány millió fontnyi indok amiért megérte volna becsületesnek lenni és megőrzni az újságot a pusztulástól.

    Itt az a probléma ha ez Magyarországon is gyakorlattá válna akkor ugyanezeket a bűncselekményeket bűntetlenül el lehetne követni. Hackelések, rendőrök lefizetése, rágalmak terjesztése nem létező forrásokra hivatkozva stb stb. Az angliai példa tökéletesen megmutatta miért lenne nagyon veszélyes ez a torz gondolkodásmód.

    • atlatszo

      Figyelő: te is összemosod a dolgokat. Ha nem létező forrásokra hivatkozva terjesztenénk rágalmakat, akkor a rágalmazottak bíróságon követelhetnének elégtételt, ahogyan ilyen esetekben rendszerint meg is teszik. Ettől különböző eset, mikor anonim forrásra hivatkozva adunk hírül valamit, ami igaz. A Brokernet-ügyben ez utóbbi a szitu. Hackelni nem tudunk, nem értünk hozzá, rendőröket lefizetni dettó képtelenek lennénk, az információforrásainkról viszont jogunkban áll hallgatni, mert másként nem működhetne a sajtó: http://www.emasa.hu/cikk.php?id=8720

  • Hungarian

    Teljesen mindegy hogy a hír igaz vagy sem ennek semmi jelentősége. A lényeg hogy az információ bűncselekményből, hackerektől származik-e. Az angol lap egy telefon hackert vett igénybe rendszeresen, míg az atlatszo.hu úgy tűnik egy computer hackerrel ápol jó kapcsolatokat. Természetesen ha sikerül eltitkolni a hacker kilétét akkor lehet számítani további információ forrásokra. Kiváncsian várjuk legközelebb hova tör majd be Bodoky hacker ismerőse sok jó zaftos hírt lehet majd így megszerezni ha emailbe számítógépbe tör majd be ez a hacker. Az információforrást természetesen nem szabad felfedni semmi körülmények között!! Hisz akkor elapadna a betörésekből származó forrás.

    • Hodzsa Naszreddin

      „Az angol lap egy telefon hackert vett igénybe rendszeresen”

      Nem. Utasította a hackert, hogy hackeljen. Illetve ő maga volt az. Én elhiszem, hogy abból az alapállásból következően amit szolgálsz itt nem akrod látni a különbséget, sőt azt akarod mások előtt megjátszani, hogy nincs, de a tény azért akkor is az, hogy a különbség ég és föld.

      Olyan szánalmas ez az erőlködés így próbálni megtéveszteni embereket! Tudod mit? Még akkor is szánalmas, ha olykor, olykor működik. Senkiháziak szinvonala.

  • Kviszacs

    Hodzsa, úgy tűnik te nem vagy tájékozott az angol “News of The World” sajtóbotránnyal kapcsolatban. Nézz jobban utána mielőtt megnyilvánulnál, mert így butaságokat írsz. (pl hogy “maga” az újság volt a hacker ami még értelmetlen is)

  • Hodzsa Naszreddin

    Nem értelmetlen, csak úgy csinálsz, mintha nem értenéd. Ha azt mondod, hogy pontatlan, fölületes fogalmazás, arról beszélhetnénk. Úgy tűnik, hogy ilyen kisszerű kötekedéssel a lényeget megkerülve próbálsz, szerintem igencsak szánalmasan, pontokat szerezni. De nem fogsz, az emberek itt nem hülyék. Nagyon jól érted, hogy mit mondtam, ne rejtőzz gyáva pedantéria mögé. Ez méltatlan. Nem hozzád, mert mittudomén ki meg mi vagy, de ehhöz a mégiscsak színvonalas oldalhoz.